Hüttner Csaba

Hüttner Csaba mindennapjait már kisgyermekként a víz határozta meg: négyéves korától úszott, majd 1984-ben, 13 évesen tette le a voksát a kenuzás mellett. Tinédzseréveiben a Bp. Honvédban sportolt, ahol Parti Zoltán edző irányításával sajátította el az alapokat, majd érte el a korosztályos sikereit. A felnőttpályafutása összes jelentős eredményét négyeshajóban elérő kenus az ifjúsági mezőnyben egyesben is korosztálya legjobbja volt itthon, ám hiába győzött például az ifi világbajnokság évében minden versenyen C–1-ben, a csapatérdeket szem előtt tartva, edzői tanácsra lemondott az egyesről. A döntés a jövőjére is hatással volt; a folytatásban valamennyi hazai és világversenyen párosban és négyesben indult. 

A kilencvenes években Ludasi Róbert kezei alatt lett Csepelen sikeres felnőttversenyző, az eredményei jelentős részét vele érte el. Időközben valamennyi távon – a 200 métertől a maratoni műfajig – megmérette magát világbajnokságon. Az ifikorosztályból feljebb lépve még a sprinttávon is gyorsnak számított, ám amint a mezőny specializálódni kezdett a 200 méterre, a hosszabb távok felé fordult. Bevallása szerint az ezer méter állt hozzá a legközelebb, felnőttversenyzőként egy kilométeren volt a legjobb.     

„Nagyon szerettem négyesben és párosban versenyezni, és mindig jobban örültem a csapat sikereinek. Ráadásul mindig kitartottam a párom, előbb Szuszkó László, majd Fürdök Gábor mellett, akikkel együtt versenyeztünk és értük el a sikereket” – mondta az 50. születésnapja alkalmából a Magyar Edzők Társaságának készült interjújában a Hüttner Csaba. Szuszkóval az 1996-os olimpia évében jelentős sikert ért el: párosuk – a szezon négy vk-viadalán szerzett pontok alapján – összetett világkupagyőztes lett. 

Pályafutása legsikeresebb időszakában, 1997 és 2004 között négy világbajnoki és két Európa-bajnoki aranyérmet nyert csapathajóban. (A négyesben gyűjtött medáliák mellett egy párosban szerzett érme is van világversenyről: Fürdök Gáborral a 2005-ös maratoni vb-n lett második.) Pályafutására visszatekintve kiemelte, sikerei közül az 1998-as szegedi világbajnokságon C–4 500 méteren aratott győzelem a legkedvesebb számára.

„Több okból is az a győzelem áll a legközelebb a szívemhez, egyrészt mert az volt az első világbajnokság Magyarországon, és hazai közönség előtt szereztük a sportág századik magyar aranyérmét, ráadásul Kolóval együtt nyertem, aki nemcsak a csapattársam, hanem barátom is volt. A győzelem pár századmásodpercen múlott, csak a célban vezettünk, ami emlékezetes volt mindenkinek, de nekünk a leginkább” – idézte fel sportolói karrierje legmeghatározóbb pillanatát.

A sikerek mellett kudarcokkal is szembe kellett néznie, amelyek ráadásul a legfontosabb megméretéshez kötődtek. Négy olimpián (1992, 1996, 2000, 2004) volt tartalék, az első három alkalommal személyesen is részt vett a játékokon. 

„Nem az fáj, hogy nem lettem olimpiai bajnok, mert nem hiába választják ki azokat, akik végül oda kerülnek, és pontosan tudom, hogy mindennek össze kell jönnie egy ilyen eredményhez, de szerettem volna rajthoz állni, hiszen egy sportoló életében az a legfelemelőbb, ha a hazáját egy olimpián képviselheti, még akkor is, ha, mondjuk, hetedik helyen végez. Elég nehéz volt sportolóként ezt feldolgozni” – vallott a nehéz pillanatokról. 

Pályafutása utolsó szakaszában szegedi színekben versenyzett; az MVM Szegedi VE örökös tiszteletbeli tagja. A kenuzást 2007-ben fejezte be, s noha megszerezte a legmagasabb edzői végzettséget, egy évig civil munkát vállalt: tűzoltóként dolgozott. 

2008-ban Gyulay Zsolt felkérésére az MTK szakosztályvezetője lett. Egy évnyi munka után, klubjával egyeztetve, megpályázta az utánpótlás szövetségi kapitányi posztot, amit el is nyert. 2013-ig dolgozott ebben a pozícióban, majd miután abban az évben a szövetségi kapitányi poszt megszűnt, a folytatásban – 2016-ig – az utánpótlás-válogatott vezetőedzőjeként látta el korábbi feladatait. Irányítása alatt rekordot döntött a magyar csapat: a 2016-os minszki ifjúsági és U23-as világbajnokságon a mieink 10 világbajnoki aranyérmet és 25 dobogós helyezést szereztek – ennyit korábban egyetlen országnak sem sikerült világversenyen gyűjtenie kajak-kenuban.

2016-ban megpályázta a felnőtt szövetségi kapitányi pozíciót, és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökségétől bizalmat kapott. 

„Hatalmas megtiszteltetés, egyben nagy kihívás a feladat, de egy sportolói múlttal rendelkező ember mindig keresi az új utakat, a megméretés lehetőségét. Mindig is az volt a vágyam, hogy a felnőtt válogatott szövetségi kapitányaként egyszer én vezethessem a szakmai munkát, ami teljesült. Kenusként nem tudtam olimpián szerepelni, de bízom benne, hogy a vezetésem alatt sok versenyzőnek sikerül majd ezt az álmát megvalósítani” – mondta kinevezésekor Hüttner Csaba.

A koronavírus-járvány miatt 2020-ról 2021-re halasztott tokiói olimpiára Magyarország 17 kvótát gyűjtött a megszerezhető 18-ból, majd az olimpián minden idők második legjobb eredményét érte el a három arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel. Miután a válogatott évről évre teljesítette a négyéves olimpiai program szerinti elvárásokat, az MKKSZ elnöksége 2021 szeptemberében úgy határozott, nem ír ki pályázatot a felnőtt szövetségi kapitány pozícióra, hanem meghosszabbította Hüttner mandátumát 2024. október 31-ig.

A Magyar Edzők Társasága 2023 szeptemberében szakmai tevékenységéért Mesteredzői címmel jutalmazta Hüttner Csabát. A kajak-kenu sportágból ő már az 53. szakember, aki megkapta ezt az elismerést.

A Mesteredző kitüntetést 2023. szeptember 24-én, a Magyar Edzők Napján vehette át ünnepélyes keretek között, majd így nyilatkozott a legmagasabb szakmai edzői díjról: 

„Ez a díj a sportág, a kajak-kenu elismerése, mert nem vagyok gyakorló edző, hanem szövetségi kapitány, próbálgatom terelgetni a magasan kvalifikált edzőket. Persze, ezt figyelembe véve is hatalmas elismerés számomra ez a díj.”