Vaskuti István
Kenus
Születési hely | Debrecen |
---|---|
Születési idő | 1955/12/04 |
Egyesületei | Bp. Építők (1966–1979), Bp. Honvéd (1979–1988) |
Edzői | Koléder Vilmos, Szántó Csaba, Vajda Vilmos |
Legjobb eredményei | olimpiai bajnok (C-2 500 m, 1980); 9x világbajnok (C-2 500 m, 1977, 1978, 1981, 1985, 1986; C-2 1000 m, 1986; C-2 10 000 m, 1978, 1981, 1983); 3x világbajnoki bronzérmes (C-2 500 m, 1982; C-2 10 000 m, 1979, 1982) |
Története
Tizenkét évesen kezdett el sportolni a Bp. Építőkben, nevelőedzője Koléder Vilmos és Szántó Csaba volt. Első nemzetközi sikerét a felnőtt mezőnyben 1975-ben érte el Brandenburgban Solymár Lászlóval. Miután ez a páros felbomlott, saját kezdeményezésére Foltán Lászlóval térdelt össze. Az új páros az 1977-es szófiai világbajnokságon 500 méteren mutatkozott be – rögtön győzelemmel.
Vaskuti ezt követően még nyolcszor állhatott a vb-dobogó legmagasabb fokán. Másodszor és harmadszor az 1978-as belgrádi vb-n 500 méteren Foltánnal, hosszú távon Buday Tamással nyert. 1979-ben Duisburgban kenu kettesben 500 méteren 6., hosszú távon ugyancsak Budayval bronzérmes lett. 1981-ben Nottinghamben negyedik és ötödik világbajnokságát nyerte: 500-on Foltánnal, 10 000 méteren Budayval. 1982-ben ugyanezekkel a partnerekkel két bronzérmet szerzett a belgrádi vb-n. Hatodik aranyérmével – ezt ugyancsak Budayval szerezte Tamperében – megmentette a magyar csapat és az egész ország „becsületét”, 1983-ban ugyanis ezt az egyetlen világbajnoki győzelmét könyvelhette el a magyar sport. Hetedik aranyérmét 1985-ben szintén kenu kettesben, 500 méteren nyerte, de Foltán betegsége folytán már új partnerével, Sarusi Kis Jánossal. Közel állt ahhoz is, hogy Montrealban – ugyancsak Sarusival – ne csak a nyolcadik és kilencedik világelsőségét szerezze meg a két rövid távú kenu párosban, hanem a tizediket is hosszú távon. Ez utóbbi helyett meg kellett elégednie az 5. hellyel, a dán páros ugyanis szabályosan meglékelte hajójukat, s kenujuk félig megtelt vízzel. Ezen a vb-n gyakorolt nemes gesztusukért – a nagy konkurenciát jelentő jugoszláv párosnak adták kölcsön tartalékhajójukat – nemzetközi Fair play-díjban részesültek.
Két olimpián vett részt, 1980-ban, Moszkvában Foltánnal 500 méteren a táv rövidségéhez képest az olimpia legfölényesebb győzelmét aratták. 1988-ban Szöulban – Sarusival – ugyanezen a távon 6. lett.
„Moszkvában iszonyatosan erős formában voltunk. A döntőben elmentünk kétszázötvenig, majd újra elindultunk, és az igazi versenyt onnan kezdtük el. Olyan tartalékaink voltak, hogy ez nem volt gond. A hiba ott volt, hogy én előbb megálltam egy jó bójafolyosóval. Egészen a döntőig csak az utolsó bójasor volt piros, a döntőre viszont megcserélték. Beprogramoztam magam, hogy a pirosig kell menni, aztán berúgtam a hajót. Laci húzott még egy felet, és mind a ketten megzavarodtunk. De annyi előnyünk volt, hogy maradt még belőle egy dekknyi” – mondta a nem mindennapi futamról Vaskuti István.
A tizenhatszoros országos bajnok kenus edzői pályafutását ott kezdte, ahol versenyzői pályafutását az olimpia után befejezte: a Bp. Honvédban. Tanítványai közül Pulai Imre, Szabó Attila és Pálizs Attila, Boldizsár Gáspár, Bohács Zsolt, Novák Ferenc és Hoffmann Ervin is világbajnok lett egyéni páros, illetve négyes versenyszámokban.
Vaskuti István - Csipes Ferenccel együtt - a hazai kajak-kenu sport nagyjai közül az egyedüliek, akik az örökös bajnoki, a mesteredzői és az Arany érdemérmes címet is már megkapták.
Több mint 30 éven át volt a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagja (1988- 2021), közben a MOB elnökségének is tagja volt, a Sportolói, illetve később a Sportszakmai és tudományos bizottságot is vezette. Jelenleg a MOB Fair Play bizottság és a Mező Ferenc Alapítvány tagja.
A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetségben (ICF) a Technikai Bizottságot vezette. Nevéhez fűződik többek között a gyorsasági szakág szabálykönyvének teljes revíziója, ezzel párhuzamosan nagyon sok új szabály megalkotása illetve módosítása, valamint a "B" és "C" döntők bevezetése a világbajnokságokon, ami nagyban növelte az indulók számát. Egyik legjelentősebb újítás volt az olimpiai kvalifikáció teljes átalakítása, az “egy versenyző csak egy kvótát szerezhet” elv bevezetése. Az új rendszer hibátlanul vizsgázott a pekingi olimpiai kvalifikáció során.
Jelentős eredmény volt a Fejlesztési program igazgatása, ezen belül a a tehetségmenedzselési rendszer létrehozása és működtetése.
Vaskuti Istvánt 2002-ben beválasztották az Európai Kajak-Kenu Szövetség elnökségébe, egyben Európa képviselőjeként az ICF elnökségébe. 2004-ben a nemzetközi szövetség síkvízi bizottságának elnöke lett.
A pekingi olimpia kajak-kenu gyorsasági versenyeinek technikai ellenőre volt. 2008 októberében az ICF első alelnökének választották, majd újraválasztották, a posztot 2016-ig töltötte be.
A Magyar Kajak-Kenu Szövetségben (MKKSZ) 32 évig volt elnökségi tag (1984-2016), a Szakmai Bizottságot több mint húsz évig vezette (1990-2012).
Jelenleg az MKKSZ Versenysport Bizottságának állandó tagja, valamint a Nyilvántartási, igazolási és átigazolási bizottság tagja.
1998-ban a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagjává választották, 2011-től a szervezet alelnöke.
- Nyugdíjas vagyok, mellette 2019-től a BKV Előre utánpótlás-kenuedzőjeként tevékenykedem. Büszke vagyok arra, hogy egykori tanítványaim közül - 1988 és 1996 között a Honvéd edzője voltam - többek neve látható a székház Örökös bajnokokat felsoroló márványtábláján – Pulai Imre, Novák Ferenc, Szabó Attila, Bohács Zsolt - , és jelentős számban dolgoznak sikeres edzőként volt versenyzőim, Boldizsár Gáspár, Szabó Attila, Budai Mátyás, Végh Attila, Porteleki Zsolt – nyilatkozta az MKKSZ honlapjának 2022 júliusában.
A legendás kenust és nagyszerű sportvezetőt 2023. február 8-án a Nemzet Sportolói jelölték tagnak maguk közé az előző év decemberében elhunyt olimpiai bajnok birkózó, Varga János helyére. Vaskuti István a kajak-kenu sportágból az első, aki ebben az elismerésben részesült.