Horváth Gábor

Horváth Gábor 1985-ben Mayer Gábor irányításával kezdett el kajakozni a Bp. Honvédban, amely klubhoz egész pályafutása során hű maradt. Az első jelentősebb sikerét 1987-ben érte el, amikor utolsó éves ifiként az 1000 méteren versenyző négyes tagjaként aranyérmes lett a világbajnokságon. 

1993-ban lett először a felnőtt válogatott tagja, s a koppenhágai világbajnokságon K–4 1000 méteren a dobogó második, K–4 500 méteren a harmadik fokára állhatott fel. Bár 1996-ban Atlantában a férfi négyes tagjaként már olimpiai ezüstérmet ünnepelhetett, az első világbajnoki győzelemre 1999-ig várnia kellett. Akkor a később két olimpiai győzelmet begyűjtő, legendás Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos, Horváth négyes tagjaként ért a csúcsra. 

„Kezdetben nem csak csapathajóban, ezer egyesben is próbálkoztam. Nem is ment rosszul, de idővel rájöttem, hogy valójában mindegy, kivel ülök össze, én csapathajóban tudok igazán jól versenyezni. Sokkal jobban tudtam magam motiválni a párosban vagy a négyesben, mert más érzéseket ad az, amikor nem csak magadért hajtasz” – vallott a csapatsikerek hátteréről Horváth Gábor.

Noha az 1999-es vb-győzelem – amellyel megszakították a németek egyeduralmát – magabiztosságot adott a kajak négyesnek, Horváth Gábor számára nem indult jól az olimpia éve: egy kevésbé jól sikerült felkészülés után gödörbe került, majd 2000 nyarán edzőt is váltott, Fábián László helyett Sári Nándorral készült tovább a szeptemberi ötkarikás játékokra.

A sydneyi olimpiára azonban minden összeállt, harmonikus, dinamikus versenyzéssel magabiztos előnnyel nyert aranyérmet a magyar kvartett. A diadalát követően a négyes szétvált, azonban a tagjai véd- és dacszövetséget kötve épp időben találtak egymásra ahhoz, hogy a 2004-es játékokon újra esélyesként álljon rajhoz az egység. Az athéni olimpián kimagaslott a mezőnyből a magyar hajó, amely ellentmondást nem tűrő versenyzéssel, a végén nyolc métert verve a második németekre védte meg címét.

„Vicces, mert ha belegondolok, nem uraltuk a világot éveken át. Volt három olyan versenyünk, amelyen jól mentünk, és amely mély nyomot hagyott. Átéltünk hullámvölgyeket, Sydney után például mindenki szétszéledt, és vagy párosban, vagy egyesben próbálta megvalósítani önmagát. Aztán Athén előtt felismertük, mire van szükségünk, hogy újra össze kell fognunk” – emlékezett vissza Horváth Gábor.   

Utolsó nagy sikerét a 2006-os szegedi világbajnokságon érte el, amelyen Gyökös, Kökény, Vereckei, Horváth összeállításban óriási fölénnyel győztek a K–4 1000 méteres távon. A pekingi olimpiára már nem sikerült kivívnia a kvalifikációt.

Sportkarrierje befejezés után a kajak-kenutól és az egyesületétől sem szakadt el: 2005 novemberétől a Bp. Honvéd szakosztály-igazgatójaként dolgozik.