Dr. Baráth Etele

A szövetség elnöki posztját 21 évig betöltő, a sportág aranykorát és teljes megújulásának időszakát első számú vezetőként végigélő Baráth Etelének az egész életét végigkíséri a kajak-kenu.

Fiatalon, 12 évesen ismerkedett meg a sportággal, az akkori MHSZ-ben kezdett el kajakozni, első mesterei Blahó Kálmán és Mohácsi Ferenc voltak. A serdülőviadalokon szerzett dobogós helyezései után versenyzői pályafutása viszonylag gyorsan véget ért, energiáit a tanulmányaira fordította: a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán diplomázott, majd 1985-ben doktorátust szerzett. 

A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján indult közéleti, majd sportvezetői pályafutása. Előbbi területen számos pozíciót betöltött: 1989 és 1990 között a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium államtitkára, majd 1992-ig a világkiállítás kormánybiztosa volt. 1992-től két éven át a Munkaadók Országos Szövetségének elnöke. 1993 és 1995 között a Magyar Gazdasági Kamarának, majd 1996-ig jogutódjának, a Magyar Munkaadói Szövetségnek volt az alelnöke. 1994-ben országgyűlési képviselőnek választották, a ciklusban a környezetvédelmi bizottság elnöke volt. Az 1998-as országgyűlési választáson pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot, az MSZP-frakció helyettes vezetőjeként dolgozott. 2002-ben újra egyéni mandátumot szerzett, a Miniszterelnöki Hivatalban a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivatalát vezető politikai államtitkár lett. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterként dolgozott. 2006-ban újra egyéni mandátumot szerezve jutott be az Országgyűlésbe. A 2010-es országgyűlési választáson nem indult. 2010 óta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja. A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnöke, 2020-tól az elnökségi tagja.

Felívelő politikai karrierje mellett sem szakadt el soha a kajak-kenutól, két fia ugyancsak kajakozott, általuk került kapcsolatba Szilárdi Katalinnal – az edzőnő kérésére vállalta el 1993-ban a Budapesti Kajak-Kenu Szövetség elnöki posztját. 

1995-ben a Magyar Kajak-Kenu Szövetség vezetőjévé választották meg, majd az 1996-os tisztújító közgyűlés megerősítette tisztségében. Az első időszak nevéhez fűződő újítása az éves pénzdíjas ranglistaverseny bevezetése. 

Baráth Etele – aki 1998-tól négy évig a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség elnökségének is a tagja volt – első elnöki ciklusában jelentős változások történtek a hazai kajak-kenu sportban és annak irányításában. 1998-ban sportági stratégia készült, amely mások mellett olyan jelentős feladatokat fogalmazott meg, mint az edzői életpályamodell kialakítása vagy az egyesületek klubszerű működésének megszervezése, majd később az új elemekkel bővülő verseny- és támogatási rendszer kidolgozása. 

1998-ban a Maty-éri versenypálya első felújítása után először adott otthont síkvízi világbajnokságnak Szeged, ahol később újabb rendkívül sikeres síkvízi világversenyeket rendezett Magyarország: 2002-ben Európa-, 2006-ban és 2011-ben világbajnokság helyszíne volt a Maty-ér. (Közben a nemzetközi maratoni mezőny Győrbe járt haza az ugyancsak magas színvonalon megrendezett szakági világversenyekre.) A ciklus utolsó évére sikerült konszolidálni az azt megelőző évtizedben felhalmozódó jelentős költségvetési hiányt. Nem utolsósorban négy aranyéremmel a 2000. esztendő elhozta minden idők legeredményesebb olimpiai szereplését a magyar kajak-kenu sportban – akkor a férfi szakágak vitték a prímet, a következő játékoktól kezdve már a magyar női kajakosok uralták a világot.

Baráth Etele elnöksége alatt 367 aranyérmet szereztek világversenyeken a mieink, az olimpiákon 17 arany-, 7 ezüst- és 8 bronzérmet nyertek. 

„Talán senkit nem sértek meg a kiemeléssel: Kolonics György egyesbeli győzelme Sydneyben emberfeletti volt. Emberileg is rendkívül sokat jelentett nekem, erősen kötődtünk egymáshoz” – vallott a szívéhez legközelebb álló diadalról az elnök, aki a magyar kajakosok-kenusok elnökeként négy olimpián vett részt, 2008-ban, Pekingben csapatvezetőként. 

A kor változó igényeire reagálva a 2004-es olimpiát és egy újabb tisztújítást követően újra a fókuszba került egy új sportági stratégia kidolgozása, amelynek a gyakorlati megvalósítását újfent Baráth Etele irányításával kezdte meg a szövetség a 2012-es londoni olimpia után. A stratégia meghatározó eleme a sportág eredményességének megtartása, a szövetség és tagszervezetei fenntartható gazdálkodásának biztosítása, valamint a szakemberek és a versenyzők megismertetése; a megvalósításhoz pedig – az elnök munkájának is köszönhetően – egyre bővülő anyagi források álltak rendelkezésre. A 2010-es évek hangsúlyos projektje volt az infrastrukturális fejlesztés, a kiemelt sportágaknak járó jelentős kormányzati támogatás lehetőséget adott arra, hogy országszerte sorra újultak meg a vízitelepek és csónakházak.

Baráth Etele 2016-ban nem jelöltette magát újra a szövetség elnökválasztásán. Ezt követően a szervezet közgyűlésének elnöke és a stratégiai bizottság vezetője lett. 2020-ban a közgyűlés megerősítette elnöki pozíciójában.

Miután 2016-ban leköszönt tisztségéről, a kérdésre, hogy mire emlékszik vissza legszívesebben a két évtizednyi munkából, a Nemzeti Sportban ekképpen nyilatkozott: „Amikor belekerültem, a kajak-kenu sportban egyetlen olyan versenyző volt, aki kétszeres olimpiai bajnok. Most van öt kétszeres, öt háromszoros és egy ötszörös győztesünk. Ez azt jelenti, hogy a javuló feltételrendszernek köszönhetően a sportág képes volt a tehetségek megtartására. Kovács Katalin három egymást követő olimpián tudott nyerni, Kozák Danuta Rióban pedig három számban győzött. A legfontosabb eredmény, hogy a sportág tehetségei végig tudták járni az életútjukat.”

Baráth Etele a Magyar Olimpiai Bizottságban 1997-ben elnökségi tag, majd 2000 és 2002 között a szervezet alelnöke lett, 2004-ig pedig a gazdasági bizottság vezetőjeként dolgozott.

2009-ben a Nemzeti Sportszövetség Az év sportvezetője díjjal ismerte el tevékenységét. 80. születésnapja után néhány nappal dr. Baráth Eteléről nevezték el az MKKSZ Latorca utcai székházát 2022. február 2-án.

Az MKKSZ 2024. szeptember 27-i közgyűlésén bejelentette, hogy nem kívánja folytatni munkáját a közgyűlés elnökeként, így 30 év után – legalábbis hivatalosan – elköszön a kajak-kenu sportágtól. Ezt követően a tagság a szövetség tiszteletbeli elnökének választotta.