Varga II. Zsolt

„A kenuzást teljesen véletlenül választottam, azt sem tudtam előtte, hogy mi ez a sport. Toborozni jött az edzőm az iskolámba, és hárman lementünk kenuzni. Amikor az első edzésen a stégen térdelve eveztünk, az edzőm megdicsért és utána valahogy ott ragadtam.

Mivel a csoportomban már volt egy Varga Zsolt, nekem már csak a Varga II. Zsolt név jutott a kenus közegben. Az első versenyen, ahol mindketten részt vettünk, a versenybíró azt hitte, hogy az edzőnk trükközni szeretne, ezért elkérték mindkettőnk tagsági könyvét. A régi kenusok a mai napig is néha így szólítanak.

Serdülő korom után ifjúsági és junior mezőnyben végig az elsők között voltam, korosztályom legjobbjaként. A felnőtt világbajnokságra 22 évesen jutottam ki először, Duisburgba, de ott közel sem voltam annyira eredményes, mint ifi koromban. Sok sportolónak az olimpiai bajnoki cím a legfőbb vágya. Olimpiára nem jutottam ki, de amikor elkezdtem kenuzni, én nem is ezt, hanem egy világbajnoki érmet tűztem ki célul, amit 1989-ben sikerült is megszerezni. Plovdivban ezüstérmes lettem a négyes tagjaként. Akkor volt először C4-es futam világbajnokságon. Azt tudtuk, hogy az akkori Szovjetunió versenyzői jók, a többi nemzet csapatáról viszont nem tudtunk semmit. Én kerültem leghátulra, ezért nekem kellett kormányozni a hajót, emiatt volt bennem egy kis félelem, hogyha elindul egy irányba a hajó, nem tudom majd egyenesben tartani. Ez az utolsó 50 méteren be is következett, de szerencsére a pályán belül maradtunk. Az ezüstéremnek örültünk, ennyi volt akkor bennünk.

Úgy érzem, másik sportágban nem tudtam volna közel sem ilyen eredményes lenni, úgyhogy nem maradt bennem semmilyen rossz érzés, amikor abbahagytam a sportot 25 évesen. Azonban attól a közegtől, ahol felnőttem és a legtöbb időmet töltöttem, nem tudtam, és nem is akartam elszakadni. Sportolás mellett elvégeztem az edzői iskolát, ezért kézenfekvő volt, hogy jelentkezem kenu edzőnek. Mivel Békásmegyerre költöztem, így a BKV Előre SC-ben kezdtem utánpótlás edzőként dolgozni, ahol úgy érzem, 23 sikeres évet töltöttem. Saját nevelésű versenyzőim eredményes ifi éveik után felnőtt világbajnokságra is eljutottak. 2013-tól a KSI-ben folytattam a pályafutásomat, egy új felállásban. A felnőtteknél Oláh Tamással, míg az utánpótlás korúaknál Balázs Gáborral dolgozom együtt. Több sikeres versenyzőt is volt lehetőségünk közösen felkészíteni, többek között Mike Róbertet és Korisánszky Dávidot. Mostanában már csak az utánpótlás korúakkal foglalkozom.

Egyelőre korosztályos vb-eredményekkel büszkélkedhetnek jelenlegi versenyzőim: Matkovics Lili Sára ifi vb-3. (C-1 5000 m), Matkovics Vanda Zita ifi vb-ezüstérmes (C-2 500 m és C-4 500 m), Bakó Tamás pedig már felnőtt vb-re is kijutott, ahol ötödik lett C-4 1000 méteren. Szerencsésnek tartom magam, hiszen az edzőségre sosem munkaként tekintettem, és abból élhetek, amit szeretek csinálni. Ha rajtam múlik, innen is szeretnék nyugdíjba menni – mondta 2024 őszén Varga Zsolt.

Az utánpótlásban végzett kiemelkedő munkáját 2025-ben az MKKSZ Aranylapát-díjjal ismerte el.

Legeredményesebb tanítványai:

Kronecker Gábor vb-6. (C-4 1000 m), Tóth Márton vb-3. (C-2 1000 m), Vasbányai Henrik olimpiai 4., világbajnok (C-2 1000 m)