“1964-ben egy barátommal mentünk le az akkori klub, a SZEAC-vízitelepére, mert meg akartunk tanulni kajakozni. Balogh Artúr lett az edzőnk, aki rávett arra, hogy ne csak a kajakot, hanem a kenut is próbáljuk ki” - mesélte tavaly, a 70. születésnapja alkalmából készült interjúban Váradi Márton.
Végül az eredményeit, mint versenyző, kenusként érte el, a serdülő és az ifjúsági korosztályban a válogatottságig vitte, majd 20 évesen segédedző lett a SZEOL-nál az olimpiai ezüstérmes Kemecsei Imre mellett, akivel jó barátok lettek. Két évvel később, 1972-től már saját utánpótláscsapatot építhetett. Edzőként a 70-es évek második felében rengeteget tett azért, hogy a kajak-kenu Szeged egyik legnépszerűbb sportágává váljon.
A fiatal mester férfi kajakos versenyzői először a 80-as évek közepén értek el komoly nemzetközi eredményeket, innentől egészen a 2000-es évek elejéig tanítványai arattak az utánpótlás-világversenyeken. 1992-ben már a saját maga által alapította Szőke Tisza Ifjúsági Hajós Egyletnél dolgozott, aminek versenysport szakosztálya 1995-ben gyakorlatilag beolvadt a helyi nagy klubba, vagyis a Szegedi Vízisport Egyesületbe.
“1995-től hat szezonon át minden minden évben volt olyan tanítványom, aki dobogóra állhatott korosztályos Európa-, vagy világbajnokságon. Sőt 1996-ban az egyik női versenyzőm még az olimpiára is kijutott, Terhes Bea együtt volt tartalék Atlantában a később három olimpiai aranyéremig jutó Kovács Katalinnal.”
Ebben az időszakban Váradi Márton számított a legeredményesebb utánpótlásedzőnek Magyarországon, többször kapta meg az év legjobbjának járó díjat. Versenyzői közül kiemelkedő eredményeket ért el az egykori olimpikon Sík Márton, a felnőtt világbajnoki bronzérmes Csamangó Attila, és Molnár Péter, aki nyert korosztályos Európa-, és világbajnokságot is.
A szegedi klubtól 2013 után ment nyugdíjba, de csak egy évig tudott pihenni, a szakma szeretete 2014-ben visszaültette a motorcsónakba. Akkor ismét a saját maga alapította egyesület, a Szőke Tisza edzője lett, és újra a legkisebbekkel kezdett el dolgozni. Tavaly, a 70. születésnapján arról beszélt: arra a legbüszkébb, hogy egykori tanítványai közül rengetegen maradtak a sportágban edzőként, vagy mint vezetők.
A kiváló edző az elmúlt napokban gyengélkedett, de tudott alapbetegségei korábban nem voltak. Január 4-én délután álmában érte a halál.
Emlékét megőrizzük!