Sok szempontból állította új kihívások elé a sportágat a 2020-as év. Hogy látja, mennyire sikerült alkalmazkodni az extrém körülményekhez?
A közösség erejét az jelzi igazán, ha gyorsan tud alkalmazkodni nehéz helyzetekhez, ez nekünk sikerült, úgyhogy a
sportág megint jól vizsgázott.
A tavaszi karantén ideje alatt betartottuk a szabályokat, klubjaink saját mikrokörnyezetükben ugyanezt tették, és ezzel ösztönöztünk másokat is. Sokszor elmondtam korábban is, hogy a kajak-kenu napjainkban már nemcsak egy hagyományos sportközösség Magyarországon, hanem egy márka, amelyik magáénak érzi, hogy élen járjon a társadalmi felelősségvállalásban. Szerintem ezúttal is sikerült jó példát mutatnunk.
A teljes leállás után mennyire volt nehéz a sportág újraindítása?
Szerintem a vártnál zökkenőmentesebb volt, úgy érzem, hogy a mi közösségünk nem szenvedett komoly károkat. A telepeket májusban a megfelelő óvintézkedések betartásával nyitottuk meg, és szinte azonnal az összes sportolónk újrakezdte a munkát. Szerencsére nem volt jelentős lemorzsolódás, sőt sokan gondolták úgy, hogy egy szabadtéri sportág ilyenkor is biztonságos, így főleg a vidéki egyesületeinknél gyarapodott a létszám. Idén ősszel egyébként a sportág egy toborzást segítő kampányt indított, most már a fővárosi kluboktól is azt hallom, hogy egyre több az új gyerek a telepeken, úgyhogy ebből a szempontból is nagyon bizakodó vagyok.
Nemrég Boros Gergely szakmai igazgató arról beszélt, hogy az újraindulás után a hazai viadalok szerencsésen lezajlottak, és a szezont megkoronázta a két szegedi világverseny. Hogy fogadta a sportág nemzetközi közössége, hogy lebonyolítottuk ezt a két eseményt?
Eleinte voltak szkeptikusok, és nekünk rendezőknek is voltak kétségeink. Lehet, hogy sokan megköveznek érte, de nekem az volt a célom, hogy legalább az olimpia reménységek versenyét (ORV) lebonyolíthassuk, még akkor is, ha a világkupát nem lehet. Hatalmas veszteség lett volna, ha az utánpótlásban utolsó éves fiatalok, az idén 18 éves ifik, és a többi tehetség idén nem mérethette volna meg magát színvonalas világversenyen. Természetesen örülök, hogy végül a gyorsasági szakág egyetlen felnőtt nemzetközi viadalát, a ICF világkupát is meg tudtuk rendezni Szegeden 33 ország részvételével úgy, hogy semmilyen gond nem merült fel. Azt hiszem, hogy a mezőny, az ide látogató országok, a magyar csapat, a maty-éri nézők, és a szervezőbizottság a legnagyobb körültekintéssel, a szabályokat betartva bebizonyította, hogy ebben a egészségügyi helyzetben is lehet nemzetközi versenyt tartani. Személyesen mondtam köszönetet a helyi népegészségügyi központnak, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, és az Országos Rendőr-főkapitányságnak is, mindhárom szervezettel kiváló együttműködés alakult ki, rengeteget segítettek abban, hogy a külföldi csapatok beutazhassanak Magyarországra, és aztán zökkenőmentesen haza is térhessenek. A saját sportágunk nemzetközi közösségében pedig ismét
emeltük az ország, és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség presztízsét
azzal, hogy a nehéz körülmények ellenére mindkét nemzetközi viadalt lebonyolítottuk.
Az MKKSZ szempontjából miért volt fontos, hogy a két világverseny mellett szeptemberben megszervezte a sportág négy évente esedékes tisztújító közgyűlését is, annak ellenére, hogy a ciklust ezúttal nem zárta le olimpiai szereplés?
Az előttünk álló ciklusban rendhagyó módon két olimpiát is megrendeznek, minden eddiginél feszítettebb lesz a tempó. A kialakult járványügyi helyzet mellett ezért is fontos, hogy stabil viszonyok között, teljes egységben vághassunk neki a következő négy évnek. Elnökként, és az elnökség nevében is szeretném megköszöni a sportág bizalmát, hatalmas elismerésnek tartom, hogy a küldöttek nemcsak nekem, hanem a testület minden újrázó tagjának bizalmat szavaztak, ez az elmúlt négy év közös munkájának a sikere. Az új elnökség megalakulása után, széleskörű egyeztetéseket követően, mégis rövid idő alatt, a versenysport bizottság támogatásával Boros Gergely új szakmai struktúrát terjeszthetett elő, amit elfogadtunk, és már az egyes területek vezetőinek személye is eldőlt. Ez főleg azért fontos, mert szűk 10 hónap van hátra Tokióig, így ezen a területen van a legnagyobb szükség a kiszámíthatóságra.
A kapitányokat a múlt héten megerősítették pozíciójukban, milyen irányokat jelölt még ki az új struktúra?
A legfontosabb feladat most a szakmai munka megerősítése. Elsősorban az élutánpótlás-képzésben, közvetlenül a felnőtt élsportolói időszak előtt kell a gyerekek fejébe vernünk, hogy csak
kemény és következetes
munkával lehet ebben a sportágban eredményeket elérni. Fontos üzenete van azoknak az eredményeknek, amiket szeptember végén a világkupán elértünk. Láthatóan csak azok a versenyzők képesek az élre kerülni, akik a legnehezebb körülmények között is komolyan veszik a felkészülést, odafigyelnek saját magukra, és igyekeznek mindent alárendeli a sportnak. Igaz, hogy bizonyos korosztályokban vannak kisiklások. Azonban az utánpótlás bajnokságok, és az ORV egyértelműen megmutatta, hogy minden szakágban vannak jó technikai tudással rendelkező, felkészült sportolóink. Ráadásul felnőtt és beérett egy új edzői generáció is, amelyik magas szakmai nívót képvisel, de fontos, hogy mögöttük ott állnak, és kiemelkedő nevelőmunkát végeznek a sportág már korábban is sikeres edzői, mint például Sári Nándor, Szabó Attila, és Vaskuti István.
A következő négy évben újabb fontos szakmai műhely, egy kajak-kenu akadémia is alakulhat, mekkora lehetőség ez a sportágnak?
Inkább költői a kérdés, mondanom sem kell mekkora lehetőség, hogy a kormány pár héttel ezelőtti döntésének megfelelően létrejöhet a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia Sukorón. Ezzel párhuzamosan a klubhálózatunk szakmai munkájának megerősítése érdekében létrejönnek regionális utánpótlás akadémiák is. Ezek olyan szakmai platformok lesznek, melyeken az utánpótláskorú versenyzők tehetségmenedzselése magas szinten valósulhat meg.
Hogy látja, mivel lehet még a klubhálózatot tovább erősíteni?
Az elmúlt időszakban lezajlott létesítményfejlesztések számos klubnál nyitottak új távlatokat. Úgy erősödhetünk, ha tovább javítjuk a klubok magas szintű sportszolgáltatási képességeit. Továbbra is fontos elem a több lábon állás, és a fenntarthatóság. Ezek megvalósulását segíti, hogy az elmúlt években sokat tettünk az aktív turizmus fejlesztéséért, és a vízsportok népszerűsítéséért, így többek között olyan új szakágak élénkíthetik a sportágat, mint a SUP.
Ebbe a gondolatmenetbe jól kapcsolódik, hogy a sportág jövőre ICF SUP világbajnokságot rendezhet a Balatonon….
Így van, óriási fesztivált akarunk szervezni Balatonfüred központtal, amelyen több ezren részt vehetnek, természetesen olyanok is, akik nem profi SUP-osok, de szívesen állnak deszkára. Nem szeretek súlyozni, de jövőre a legfontosabb feladat, hogy az olimpián jól szerepeljen a csapat, valamint a SUP vb mellett méltó házigazdái akarunk lenni a májusi olimpiai kvalifikációs világkupának is. Aztán 2022-ben ifjúsági és U23-as világbajnokságot szervezünk Szegedre, 2024-ben újra kontinentális kvalifikációs versenyt szeretnék rendezni, és Győrrel rövidesen pályázni fogunk a 2025-ös maraton világbajnokságra is, hiszen nagy szomorúságot okozott, hogy idén a járványhelyzet miatt nem tudtuk megtartani ott a maraton Európa-bajnokságot.
