A para kajak-kenu 2010 óta, 11 éve szerepel a világbajnokságok programján, Magyarországon a szakág felépítését Weisz Róbert kezdte meg. A távozó kapitány irányításával a csapat már 2011 óta eredményes a világversenyeken, és két paralimpiai ciklus alatt teljes éremkollekciót gyűjtött, idén Kiss Péter Pál nyerte meg a kajak-kenu első magyar paralimpiai aranyérmét. Az MKKSZ Elnöksége csütörtöki ülésén megköszönte a leköszönő kapitány kiemelkedő munkáját.
Az MKKSZ szeptember végén írt ki pályázatot a megüresedő para kajak-kenu szövetségi kapitányi posztra, amelyre három szakember jelentkezett. Az Elnökség Hajdu Botond, Gombos Dániel és Tóth Dávid közül az Óbudai Ganz 34 éves szakosztályvezető-edzőjének, Hajdu Botondnak szavazott bizalmat.
Az új kapitány a parasporttal utolsó éves testnevelés szakos főiskolai hallgatóként került kapcsolatba, amikor Norvégiában több hetes szakmai gyakorlaton vett részt egy mozgássérült sportközpontban. Az edzői munkát 2010-ben kezdte meg a Honvédban, ahol Pruzsina Istvánnal együtt kezdtek el parasportolókat integrálni az ép versenyzőkből álló csoportjukba.
A szakember mostani pályázatában a legnagyobb hangsúlyt a válogatott eredményességének fenntartására, a csapat fiatalítására, és azoknak a versenyszámoknak a feltöltésére helyezte, amelyekben még nem állt rajthoz magyar induló a világversenyeken.
“Az új versenyzők felkutatását, és a klubok paraszakág iránti további érzékenyítését kulcskérdésnek tartom.
- mondta az újonnan kinevezett szövetségi kapitány. - Fel szeretném mérni, hogy egyáltalán hány olyan egyesület van országosan, ahol megoldható az akadálymentes vízreszállás. Nálunk, az Óbudai Ganzban például 200 métert kell vinni a hajót át a gáton a stégig, viszont vannak olyan egyesületek, amelyek közvetlenül a vízparton helyezkednek el. Az is fontos, hogy a klubok helyi szinten eljussanak azokhoz a mozgáskorlátozott, sérült fiatalokhoz, akik esetleg nem is tudnak a kajakozásról, mint sportolási lehetőségről. Ha csak az MKKSZ tagszervezeteinek egytizede nyitna a parasport felé, és mindegyik csak egy versenyzőt integrálna a rendszerbe,
már azzal is közel megduplázódhatna az igazolt sportolók létszáma.
A merítés egyelőre nagyon szűk, aki elkezdi, hamarabb juthat el a válogatott szintig, mint az épek sportjában, ez pedig motiváló tényező lehet.”
Hajdu Botond pályázati anyagában több más ötlet és újítás is szerepelt. A frissen kinevezett szakember, akinek mandátuma a párizsi paralimpiai után jár le, a kajak-kenuban még az eddiginél is szorosabb integrációt képzel el az épek és a sérültek között.
“A keddi meghallgatásomon is felmerült, hogy hogyan képzelem el a para kajak-kenu utánpótlás versenyeztetését. Be lehet lőni, hogy egy gyors KL1-es versenyző körülbelül annyi idő alatt teljesíti a 200 métert, még az épek között a serdülő legjobbak. Ha egymás ellen versenyeztetjük őket, az tovább segíti az integrációt, valamint szoktatja a versenyszituációhoz a parás versenyzőket, akiknek erre nagy szüksége van. Szintén gondolati szinten felmerült, hogy átvehetnék más sportágak gyakorlatát, ahol épek és parasportolók egy csapatként, vagy akár egy egységben indulva versenyeznek. Az evezősöknél létezik olyan négyes, ahol különböző sérültségi szinttel rendelkező ülnek egy hajóban egy ép versenyzővel, ennek megvalósítása nálunk sem lehetetlen, illetve el tudok képzelni olyan váltóversenyeket is a magyar bajnokságon, amelyben parasportolók és épek is rajthoz állnak.” - mondta Hajdu Botond.
A magyar para kajak-kenu szakág új vezetője a következő néhány hétben készítheti el a válogatott 2022-re vonatkozó felkészülési programját, amit még idén tárgyalni fog az MKKSZ Versenysport Bizottsága és az Elnökség is.
