Több százan gyűltek össze péntek délben a pestszentlőrinci temetőben. A kajak-kenu sportágból is rengetegen rótták le kegyeletüket, többek között Hadvina Gergely szakmai igazgató, Tóth Dávid felnőtt kajak szövetségi kapitány, Angyal Zoltán és Hüttner Csaba korábbi szövetségi kapitányok, Hérics Dávid egykori versenytárs, az Angyalföldi VSE egykori és jelenlegi versenyzői, Hüvös Viktor mesteredző, valamint Ladunga Károly is ott volt a gyászolók között.
A szertartáson Magyar Kajak-Kenu Szövetség nevében Schmidt Gábor az alábbi szavakkal búcsúzott az olimpiai hatodik helyezett, világbajnok kajakostól:
„Aki valaha is részese volt a versenysportnak, az tudja jól, hogy győzni – sohasem könnyű. Újra és újra sikerrel járni, megtartani a valaha megszerzett bajnoki címet – még nehezebb. De az igazság az, hogy mindez valójában mégiscsak a versenypályán kívül a legnagyobb kihívás. Ott lesz szükség a legnagyobb erőre és állhatatosságra, és adott esetben a legnagyobb küzdelemre is...
Akik látták, ismerték a hajdani ifjú titánt, a tizenéves, utánpótláskorú Dudás Mikit, azok közül sokan szinte biztosak voltak abban, hogy az örökké derűs, kiváló fizikummal megáldott fiú beváltja majd a hozzá fűzött reményeket, küzdeni fog a legjobb tudása szerint, és dicsőséget szerez a sportágnak.
Nekik lett igazuk: a szelíd óriás, aki utóbb élete egyik legszebb korszakaként tartotta számon a csepeli klubban töltött tanulóéveket, 2008-ban a szegedi Ifi Európa Bajnokságon megszerezte az első nemzetközi érmét, majd egy évvel később már világbajnokként állhatott fel a dobogóra. Kvalitásaihoz méltón, egy sprinter gyorsaságával lépett át a felnőttek mezőnyébe, olyan könnyedséggel, ahogyan az csak nagyon keveseknek sikerül. A londoni olimpia évében, immár az AVSE versenyzőjeként, pedig azzal a bravúrral lepte meg a sportág tagjait és nagyközönségét, hogy a sprintszámban mindkét hazai válogatót megnyerte. Márfi Gábor és Pál Zoltán tanítványa 21 éves volt ekkor. Tagja lett az ötkarikás játékok válogatottjának, és az elkövetkezendő évek egyik legnagyobb reménysége lett – nemcsak mások, hanem önmaga szemében is. 2012-ben egészen közel jutott ahhoz, hogy beteljesülhessen a gyermekkora óta dédelgetett álma: csupán centiméterek választották el az olimpiai dobogótól. A rákövetkező években is maradt a világ élvonalában: a duisburgi VB-n bronzérmes lett a váltó tagjaként, a portugáliai kontinensbajnokságon ezüstérmet szerzett K-1 500 méteren. Korosztályában, az U23-asok között pedig világbajnoki ezüsttel zárta a K-1-esek 200 méteres versenyét. Felnőtt pályafutásának csúcsát a moszkvai világbajnokságon, váltóban elért győzelme jelentette. Ráadásként – ugyanebben az esztendőben, Szegeden, az U23-asok mezőnyében, egyes hajóban is vébégyőztes lett. 2021-ben, versenyzői pályájának lezárásakor a vágyott álom felé megtett út értékét hangsúlyozta, ami éppúgy a boldogság forrása lehet, mint az olimpiai győzelem.
Húsz évet töltött el köztünk sportágban, ami az ő esetében életének nagyobbik részét jelentette...
»Ha még egy életet választhatnék, ugyanezt választanám – csodálatos élet a sportolóké « - mondta elérzékenyült őszinteséggel a visszavonulásakor. Most, amikor fájdalmasan korán búcsúzunk Tőle, még nagyobb értéke lett ennek a vallomásnak.
Kedves Miklós!
Mi, akik egykori győzelmeidnek tanúiként állunk itt, tudjuk, hogy a legjobb tudásod szerint küzdöttél, – mindvégig...
Úgy tartják, hogy amikor valaki elköszön a földi világtól, csupán a legszebb emlékeit viszi magával. Szívből reméljük, hogy a legszebb kajak-kenus élményeid most is ott vannak veled...
Isten veled, bajnok...
Örökké mosolygósan, és örök barátként őrzünk meg az emlékezetünkben!”
A közelebbi barátok nevében Kárai Péter, az MKKSZ gazdasági és vagyongazdálkodási alelnöke köszönt el. Egykori edzője, Pál Zoltán külföldi tartózkodása miatt nem tudott elmenni a temetésre, ő közösségi oldalán búcsúzott.
Dudás Miklós Csepelen kezdett el kajakozni, később az Angyalföldi VSE színeiben is versenyzett. Edzői Márfi Gábor és Pál Zoltán voltak. A korosztályos nemzetközi sikerek után, a felnőtt válogatottba sprinterként került be. A 4x200 méteres váltóval 2010-es világbajnokságon a negyedik, egy évvel később szegedi olimpiai kvalifikációs vb-n pedig a 8. helyen végzett társaival.
Részt vehetett a 2012-es londoni olimpián, ahol K-1 200 méteren kevéssel lemaradva az éremről, szoros csatában hatodik lett. Egyetlen világbajnoki címét a 2014-ben, Moszkvában ünnepelhette: Hérics Dáviddal, Nádas Bencével és Tótka Sándorral váltóban lett aranyérmes. Utolsó nemzetközi érmeit 2018-ban szerezte, előbb az Európa-, majd a világbajnokságon lett bronzérmes a K–4 500 méteres egység tagjaként. 2021-ben jelentette be visszavonulását.
Dudás Miklósra 2026. január 5-én holtan találtak rá XVIII. kerületi lakásában. A tragédia körülményei egyelőre tisztázatlanok.
Emlékét örökre megőrizzük! Nyugodjon békében.
