Akár vadvízi verseny is lehetett volna…

Sokan így emlékeznek vissza 2000. október elsejére, a sydneyi olimpiai kajak-kenu versenyek második döntős napjára a Penrith tavon.

Az erős nyugati irányú szél pontosan szembefújt a pályán, igazi tengeri körülményeket teremtve a szombati versenynapon még tükörsima vízen.

Halasztás! – így döntött a versenybíróság, amely a hely idő szerint kilenc órai rajtot előbb 10 órára tolta, majd jött egy végeláthatatlan várakozás, amelynek végén több mint hat órás késéssel megkezdődhettek az 500 méteres finálék.

A szél csak picit csökkent, ellenben össze-vissza fújt, a magyar kontingens java azonban így is állta a sarat: Kolonics György C-1 500 méteren, a Dunakanyarban edződött Kammerer Zoltán és Storcz Botond K-2 500 méteren, míg Pulai Imre és Novák Ferenc C-2 500 méteren állhatott fel a dobogó legfelső fokára. A hölgyeknél Kovács Katalin és Szabó Szilvia a második helyen zárt – a hölgyek a Balaton átevezések alkalmával rendre felelevenítik ezt a különleges finálét.

„Nem hittem, hogy nyerek és egyébként is: csak októberben akartam elmenni raftingolni” – mondta a kenu egyesek döntője után az MTI újságírójának Kolonics György, aki a szélfútta pálya igazi ura lett, féltávnál még csak a negyedik helyen lapátolt, aztán sorra darálta be a nagy riválisokat, köztük az orosz Makszim Opaljevet.

Aztán jött Kammerer Zoltán és Storcz Botond párosa, amely a 4-es pályáról rajtolva ki-ki meccset vívott a 3-ason lapátoló hazai pályán szereplő ausztrál kettőssel. Hiába buzdították többezren Daniel Collinst és Andrew Trimet, a fej-fej melletti csatában megtörtek és az utolsó száz méteren kénytelenek voltak fejet hajtani a magyar duó megsemmisítő hajrája előtt.

„Tudtam, hogy ha van egy kis szerencsénk, akkor megnyerjük. Úgy éreztem, hogy 300-nál még az időjárás is megjavult...” – nyilatkozta viccesen a 22 esztendős Kammerer, Storcz Botond pedig bízott a magyarok magasabb hajójában, ami ezek között a körülmények között valóban sokat ért.

A bravúraranyat egy mókás kenuspáros, Pulai Imre és Novák Ferenc duója szolgáltatta. Sumákék az első 250 méter után a 2. helyen haladtak, aztán 300 méternél meglódult a magyar hajó, amely teljes mértékben ugyan nem tudta lerázni Baraszkiewicz és Jedraszko kettősét, de pont annyi előnyre tettek szert, amely a végén elegendő volt az aranyhoz.

Novák Feri már a célban magabiztosan ünnepelt.

„Egyszerű megérzés volt, éreztem, hogy nyertünk” – nyilatkozta a parton, ahol a bivalyerős Pulai azt ecsetelte, hogy a végére teljesen bekötött a lába. Ennyi fájdalmat azonban megért életük nagy pillanata.

A nap utolsó fináléjában pedig egy második helyet ünnepelhettünk: Kovács Katalin és Szabó Szilvia az abszolút favorit Birgit Fischer, Katrin Wagner duót befogni ugyan nem tudta, de az utolsó métereken a lányok megelőzték a lengyelek duóját és egy csodás ezüstérmet szereztek.

A magyarok összességében 4 arany-, 2 ezüst- és 1 bronzéremmel minden idők legeredményesebb olimpiáját ünnepelhették.

Ajánlott cikkeink

Kajak-Kenu & Szabadidő
Partnerek & Támogatók