Mégse

Új lendületet kaphat a maratoni szakág

Terepszemlét tartott kedden és szerdán a 2020-as Maraton Európa-bajnokság csepeli helyszínén az Európai Kajak-Kenu Szövetség (ECA) Maraton Bizottságának két tagja. A sportdiplomaták nagyon elégedettek voltak a látottakkal, ám Weisz Róbert maraton vezetőedző szerint a szakágnak a következő években nemcsak az újabb hazai rendezésű nagyszabású nemzetközi verseny adhat lendületet.

EB - Budapest 2020!
Hír

Néhány hónappal ezelőtt dőlt el, hogy a maratoni szakág 2020-as Európa-bajnokságát Budapesten, egy teljesen új versenypályán rendezheti meg Magyarország. A csepeli helyszínt az ECA Maraton Bizottsága akkor feltételesen fogadta el, a végleges döntést a most megtartott terepszemle kellett, hogy megelőzze.

Jorn Cronberg, a Bizottság elnöke és Ruud Heijselaar Bizottsági tag Berényi Péter szervezési igazgatóval és Weisz Róbert vezetőedzővel látogatott el a verseny tervezett helyszínére. A külföldi vendégek annyira elégedetten távoztak, hogy azt mondták: ezek után a Bizottság végső döntése már csak formalitás lesz.

„Tegnap délután mentünk ki velük a csepeli helyszínre, aminek hatalmas előnye, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség Kolonics György Vízisport Központjától alig 500 méterre, a Kolonics György sétány mellett található. A legjobbkor érkeztünk, a ráckevei Duna-ágban hemzsegtek a környező egyesületek kajakosai és kenusai. A vendégeinknek tetszett a hangulat.

A hely óriási varázsa, hogy a lépcsőzetes kialakítás miatt a partrész olyan, mint egy természetes lelátó, a környéken szinte mindenhonnan rálátni a vízre.  A területnek, a Darudomb Parknak egyébként is kiváló az infrastruktúrája, aszfaltúton lehet megközelíteni, bőven van hely a csapatoknak és a nézőknek, a megközelítéssel és a parkolással sem lesz gond.

A környező lakott övezetekből néhány perces sétával elérhető lesz az Európa-bajnokság központja” – mondta az ECA terepszemléjéről Berényi Péter, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szervezési igazgatója, aki arról is beszélt, hogy a verseny megrendezését a csepeli önkormányzat is támogatja.

Magyarországon a győri Aranyparton kívül még sehol sem rendeztek nemzetközi kajak-kenu maratont, a szakágnak nagy lehetőség lehet, hogy a fővárosban is bemutatkozhat. Csepelen pedig adottak a lehetőségek egy olyan pálya kialakítására, ahol a későbbiekben is szervezhető hasonló viadal.

„A Bizottság tagjainak látogatása alatt szó esett arról is, hogy a jövőben az Eb és a vb programba is bekerülhetnek a rövid körös maraton versenyek. A műfaj már a tavalyi világkupákon bemutatkozott, ezekben a számokban előfutamokat is rendeznek, így egyszerre nem 40-50 hajó vág neki a távnak, hanem csak 15. A 10-11 kilométeres, kizárólag egyesek számára megrendezett verseny nagyon látványos, a rövid köröket és a futásokat végig szabad szemmel látni, ez sok új szurkolót szerezhet a szakágnak. Nem volt tehát utolsó szempont, hogy klasszikus számok lebonyolítása mellett a rövid körös verseny megrendezésére is kiváló a csepeli helyszíne. További nagy előny, hogy

a ráckevei Duna-ágban és az egész fővárosban rengeteg kajak-kenu klub van, így a budapesti Európa-bajnokság iránt óriási lehet a sportágon belüli érdeklődés is

– mondta Weisz Róbert, a maratoni szakág vezetőedzője.

A budapesti Maraton Európa-bajnokságon felnőtt, U23-as, ifjúsági és masters versenyeket, valamint úttörő-módon para kajak-kenu számokat is rendeznek majd 2020 júliusában. Ehhez jó lehetőséget kínál a teljesen akadálymentesített Kolonics György Vízisport Központ, ahol könnyedén vízre szállhatnak majd a parás versenyzők is. A szakág lendületének azonban nemcsak egy sikeres magyarországi nemzetközi verseny és az új számok tehetnek jót, hanem az is, hogy a 2021-es birmingham-i Világjátékok programjára felkerült a hosszú távú kajak-kenu. Ez Weisz Róbert szerint sok kajak-kenus számára teheti vonzóvá globálisan a maratoni szakágat.

Köszönöm, Ági néni, hogy érmet nyerhettem!

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség hétvégi szakmai konferenciájának gálavacsoráján több évtizedes utánpótlás-nevelői munkájának elismeréseként Csathó Józsefné és Rasztotzky János kapta az első Aranylapát-díjat. Áldozatos munkájuknak köszönhetően rengeteg gyerek tanult meg kajak-kenuzni. A két kiváló szakember szerint az őszinteség, a hitelesség, a felelősségtudat és a sok játék a legfontosabb az utánpótlásnevelésben.

Hír

„Nem a díjért csináljuk, a gyerekkel való foglalkozás komoly önzetlenséget és odaadást igényel. Nem is értem, hogy miért jár nekem azért jutalom, amit szeretek csinálni, és amit szívből csinálok” – értetlenkedett Csathó Józsefné, Ági néni (fenti képen), akivel még a galyatetői átadón beszélgettünk.

„Egyébként én nem is akartam edző lenni. Élversenyzőként azt mondtam magamnak, hogy soha nem leszek edző, de beleragadtam a sportágba, mint légy a mézbe. Az első igazán megható eset az volt, amikor egy 10 éves tanítványom odajött hozzám egy diákolimpia után, és azt mondta nekem, hogy köszöni, hogy érmet nyerhetett.

Akkor, ott elsírtam magam,

ez volt az a pillanat, amikor megfogott ez a szakma” – mesélte Ági néni.

Rasztotzky János helyett viszont lánya vette át a díjat. „Ott voltam ugyan Galyatetőn, de egy polgármesteri fogadás miatt vissza kellett jönnöm Dunakeszire. Pont az ünnepi vacsorán ültem az asztalnál, amikor a lányom küldte a képet és a hírt. Nagyon meglepődtem, és rendkívül meghatódtam, nem tudtam, hogy díjat fogok kapni, de azonnal koccintottunk is rá egy pezsgővel” – mondta Rasztotzky.

Schmidt Gábor MKKSz-elnök adja át a díjat Rasztotzky János lányának

A Dunakeszin több mint 20 éve dolgozó kiváló szakember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nem egyedül érte el ezt a sikert. „Ugyan az én nevem szerepel a díjon, de feleségemmel, László Gizellával ketten dolgozunk, legalább annyira megérdemli ő is ezt a díjat, mint én. Az egyik első utánpótlásműhely voltunk az országban, nem sokkal Ági néniék után kezdtük el a munkát. Mi csak gyerekekkel foglalkozunk, ugyanis csak az MKKSZ-től és a várostól kapunk támogatást, így felnőtt versenyzőkre nincs sem keretünk, sem pedig erőforrásunk. Egy felnőtt versenyző lefoglal egy teljes edzőt, mi pedig

nem szeretnénk elfordulni, vagy akár egy kis időt is elvenni a gyerekektől.”

Amikor azt kérdeztük a két díjazottól, hogy kikre a legbüszkébbek az eddigi neveltjeikből, egyikük sem nevezett meg senkit.

„Nem mindig a legsikeresebbekre a legbüszkébb az ember – kezdte Ági néni. – Arra is büszke tudok lenni, amikor egy csetlő-botló fióka elkezd kajakozni, és eljut egy szintre. Mindegy, hogy az ifi vb, diákolimpia vagy magyar bajnokság. Az idén például az volt az egyik legnagyobb sikerem, hogy voltak olyan srácaim, akik körbe tudták evezni a Szentendrei szigetet. Sok apró sikerből áll össze ez a szakma, nem lehet egyet kiemelni.”

Csathó Józsefné , Ági néni az Aranylapát-díjjal

„Sok nevet mondhatnék, de nem tudok kiemelni egy vagy két gyereket, az összesre nagyon büszke vagyok – kezdte Rasztotzky János, akinek a kezei alatt többek között Hagymási Réka és Lucz Dóra is megfordult. – Nagyon sok részsikert érünk el, mindenkire más miatt vagyok büszke. Az akarat, a hozzáállás, a győzni akarás, mindenkinél más és más emelhető ki. Van olyan, akinek egy ifi vb-arany a nagy siker, van, akinek egy országos bajnokság bajnoki cím, de van, akinél már az is hatalmas eredmény, ha megnyeri a Dunakanyar-versenyt – ez az egyéni képességektől függ.”

Arra a kérdésre, hogy mivel lehet megfogni, és a telepen tartani a gyerekeket, Rasztotzky így felelt:

„Játékkal, játékkal és játékkal.

Mi hosszú távon gondolkozunk, nincs nálunk eredménykényszer, de versenycentrikusak vagyunk, nem véletlen, hogy nagyon sok olyan gyerek van a válogatottban, aki Dunakesziről indult. Itt fokozatosan terheljük őket, először lejönnek, és végignézik az edzést, a következő alkalommal már edzenek is, és szépen folyamatosan csepegtetjük beléjük ezt a sportot. A legfontosabb pedig, hogy mindezt játékos módon tegyük!”

Rasztotzky János három tanítványával

Csathó Józsefné szerint a hitelesség, az őszinteség és a felelősségtudat a legfontosabb. „Akkor vagyunk hitelesek a gyerek szemében, ha érzi rajtunk, hogy szeretjük ezt a sportot. Az őszinteség pedig segít abban, hogy megtaláljuk a közös hangot.

A legfontosabb azonban a felelősségtudat kialakítása.

A víz egy veszélyes közeg, és a gyereknek meg kell tanulnia vigyáznia saját magára és a környezetére is. Ami a versenyzést illeti, nem kell feltétlenül mindenkinek jól teljesítenie, nekünk az a dolgunk, hogy megszerettessük velük ezt a sportot.”

Tovább fejlődni minden területen – őszi közgyűlés és konferencia

Pénteken Galyatetőn, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség őszi közgyűlésén elfogadták a beszámolókat, Baráth Etele pedig külön köszöntötte mind a tíz, a szakmai konferenciával egybekötött eseményen megjelent olimpiai bajnokot.

Hír

„A tavaszi közgyűlés törvényi kötelezettség, hiszen ott az éves költségvetési beszámolóról van szó, a két éve életre hívott őszi közgyűlésen pedig a sportvezetők, szakosztályvezetők, edzők a szakmai kérdésekről egyeztetnek” – kezdte Baráth Etele, a közgyűlés elnöke.

Hozzátette, hogy a közgyűlésen három fontos kérdés került terítékre, amelyek összefüggenek egymással. A cél az, hogy ha a feltételek szigorodnak, akkor is a sportág eredményessége, bővülése fenntartható pályán maradjon. A negyedik kiemelt fontosságú kérdésről, a fenntartható költségvetésről tavasszal születik majd közgyűlési határozat.

A pénteki stratégiai megbeszélés első eleme a regionális önszerveződés továbberősítése volt, azaz, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség munkája a meglévő alulról felfelé építkező, kiterjedt önkormányzati és gazdasági kapcsolatokkal rendelkező egységei megfelelő szakmai és tudományos segítséggel a helyi társadalomba még mélyebben beépülve növelhessék erőforrásaikat, önállóságukat.

Második eleme, hogy a kajak-kenu más, szabadtéri sportágakkal is fogjon össze. Ebben már jelenleg is nagyon jó úton halad az MKKSZ, elég csak a turisztikai fejlesztésekre, az ötpróbára, a kerékpározásra, a vitorlázásra vagy a Balaton-átevezésre gondolni – ám fontos, hogy mindezt önfinanszírozó rendszerré kell alakítani.

„Tovább kell fejleszteni az ilyen együttműködéseket, és mögéjük a szabadtéri sportokban érintett gazdasági szervezeteket kell felvonultatnunk, valamint be kell vonnunk a közösségi finanszírozást is. Meg kell találni egy újfajta szervezeti formát is, ami az előzőek megvalósítását szolgálhatja, valamint a sportág szakmai-kutatási hátterét is szervezheti, például

a mesterséges intelligencia alapú, az edzői munkát segítő eszközök kidolgozását irányíthatja”

– mondta Baráth Etele.

A harmadik elem az a diagnosztikai központ, amely a Magyar Kajak-kenu Szövetség Latorca utcai székházában és a Kolonics György edzőközpontban új hosszútávú sportegészségügyi hátteret biztosít a tehetségkiválasztás területén, valamint a profi és amatőr sportolóknak a magas szintű teljesítmény elérésének érdekében.

A Latorca utcai diagnosztikai központ:

Baráth Etele bevezetője után Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke tartott részletes beszámolót a sportág szakmai fejlődését segítő fejlesztésekről, az elmúlt év eredményeiről és a már eldöntött, hosszútávon hatékony tervezett beruházásokról.

A közgyűlés második blokkjában hat szakmai beszámoló következett: Boros Gergely szakmai igazgató, Faludy András, a Versenysport Bizottság elnöke, Petrovics Kálmán, a Sportfejlesztési Bizottság elnöke, valamint a három szövetségi kapitány, Hüttner Csaba (felnőtt gyorsasági), Makrai Csaba (utánpótlás) és Weisz Róbert (para és maraton) szakmai beszámolóját is elfogadták.

A délutáni programban a szakmai konferencia szerepelt, amelyen többek között Vadász Anita a KajakStart programról, Trájer Emese és Katona Péter a sportági diagnosztikai mérések tapasztalatairól, Szilárdi Katalin a kommunikációról és a doppingolás hátteréről, Berényi Péter és Petrovics Kálmán pedig a jövő évi sportági aktivitásokról beszélt.

Szombaton délelőtt folytatódik a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakmai konferenciája.