Anna és a türelemjáték

Szeptemberi vállműtétjét követően ismét rajthoz áll Kárász Anna. A szegediek világbajnoka hétvégén a szegedi első válogatón rajtol. Anna az elmúlt hónapok nehézségeiről, a türelemről és a pozitív szemléletről is mesélt a kajakkenusport.hu-nak.

Visszatérés
Hír

A hétvégi szegedi utánpótlás válogató egyik szünetében ön is feltűnt a Maty-éren.

Azt hiszem, akkor ön is látta az idei harmadik pályámat ötszáz méteren. A háromból pont ez volt az első épkézláb… Talán most már azt tudom mondani: kezd jó érzéseket adni, hogy újra a vízen lehetek – mondja Kárász Anna.

Ez azt jelenti, hogy még mindig nem száz százalékos az állapota?

Nem tudom azt mondani, hogy száz százalékos vagyok, de valójában az elmúlt három évben sosem tudtam ezt mondani. Szeptemberben műtötték a vállamat, és biztos voltam benne, hogy sok időt elvesz majd a felépülés. Van, aki azt mondta, hogy kevesebb, mint egy év lesz, volt, aki szerint több mint egy év. Én csak azt tudom, hogy még mindig vannak panaszaim, három nap intenzívebb munka után vissza kell fognom magam, újra és újra időt kell hagyni a regenerálódásra.

Mennyire tud türelmes lenni?

Ez az a helyzet, amikor sok-sok türelemre van szükség. Persze nekem is vannak olyan időszakaim, amikor elkattanok, de az edzőimnek, Kovács Lászlónak és Simon Miklósnak köszönhetően, úgy ahogy jól viselem ezt az állapotot. Szerencsés vagyok, hogy két ilyen tréner áll mögöttem, Kokszi az alapot jelenti, Simi pedig rengeteg új és jó ingert hozott az életembe. Egyrészt sikerült a technikámat úgy csiszolnia, ami a vállamnak is jót tesz, másrészt nagyon fontos az ő hozzáállása. Pozitív és megnyugtató a gondolkodása, jó érzés, hogy lépésről lépésre haladunk a visszatérésben. Simi mindig tud olyan dolgot mondani, ami átlendít a nehézségeken.

A hétvégén 500 és 200 méteren is láthatjuk?

Mindkét számba neveztünk, meglátjuk, hogyan bírom a megterhelést. Alapvetően úgy gondolok erre az esztendőre, mint a regenerálódás évére. Bízom benne, hogy okos beosztással, sok-sok gyógytornával sikerül rendbe rakni a vállam és a gerincem, ahonnan a problémák gyökereznek.

Megkezdődött a kölyöktábor Dunavarsányban

5 edző, 27 egyesület, 76 gyerek – ez számokban a hétfőn kezdődött kölyök válogatott tábor. Egy héten át Dunavarsányban edzenek a 12-13 éves korosztály legjobbjai, akiket meglátogatott Dónusz Éva utánpótlás szövetségi kapitány.

Hír

Megkezdődött a felkészülés a 2018-as szezonra a kölyök válogatott számára. Huszonhét egyesületből 76 gyerek utazott el Dunavarsányba, ahol öt edző, Major Ildikó, Kovács Gábor, Hargittai István, Kása Ferenc és Révész Zoltán irányításával edzenek a fiatalok, akik a jó időnek köszönhetően napi két vizes edzésen tudnak részt venni.

„Szombat délelőttig lesznek itt a fiatalok, akik napi három-négy edzésen vesznek részt. A hat nap során természetesen időre menéseket is végzünk, 2000 méteren és 10 kilométeren mérjük fel, hogy milyen állapotban vannak a gyerekek – mondta Dónusz Éva utánpótlás szövetségi kapitány. – A gyerekek már nagyon várták ezt a tábort, az ő életükben mérföldkő, hogy itt lehetnek és remek edzők irányításával végezhetik a munkát.”

Slihoczki, Szőke: a felnőttek között is megmutatnák, hogy számolni kell velük

Az idén két kiváló kenus, Slihoczki Ádám és Szőke Attila vehette át a legjobb utánpótláskorú versenyzőnek járó Kolonics György-díjat. A versenyzők C-2 1000 méteren világ- és Európa-bajnoki aranyérmet nyertek, a legbiztosabb tagjai voltak az ifjúsági válogatottnak. A fiúk egyöntetűen vallják, túlszárnyalták az elképzeléseiket és rengeteg motivációt adott számukra ez az év.

Hír

Jó úton jár Slihoczki Ádám és Szőke Attila. A két kenus nagy reménysége a sportágnak, az olimpiai számban, C-2 1000 méteren magasan a korosztályuk fölé tudnak emelkedni, olyan időkkel nyerik a versenyeket, amellyel az U23-as korosztályban is a legjobbak lennének. Hogy a tehetségük mellett minek köszönhetik ezt a sikert? És miként értékelik ezt az idényt?

“Az egész év olyan volt mint amilyennek elterveztük – meséli Slihoczki Ádám. – Előzetesen a világbajnoki dobogót céloztuk meg, ami meglett, ráadásul aranyat nyertünk Pitestiben, szóval túl is szárnyaltuk önmagunkat. Teljesen elégedett vagyok ezzel az idénnyel, és úgy érzem, új szintre emelkedett a pályafutásom. Szerintem rengeteget fejlődtünk Attilával, idén a táv utolsó fele egyértelműen jobb volt, mint korábban. Sokat készültünk rá, hogy minél jobban meg tudjunk indulni az utolsó kétszáz méteren. A legnagyobb erősségünknek azt tartom, hogy legjobb barátként szinte egy emberként evezünk a hajóban, és tényleg mindenről nyíltan tudunk beszélni.”

“Nekem is mindenképp pozitív az év – teszi hozzá Szőke Attila. – Sok jó eredményt értünk el, és sokat tanultunk, amiből meríthetünk a következő évre is. Én leginkább motivációban és koncentrációban fejlődtem. Úgy érzem, egyre több mindenre odafigyelek egy edzés vagy verseny alkalmával, összeszedettebb vagyok, jobban be tudom osztani az időmet. Hogy mitől jó a párosunk? Szerintem egy jó egységhez elengedhetetlen a jó kapcsolat, ami a bizalomra épül, s ez megvan közöttünk Ádámmal. Jó érzés, hogy megkaptuk ezt a díjat, mert úgy érzem figyelnek ránk, és ez az elismerés is rengeteg motivációt ad. Sokkal könnyebb így elkezdeni a téli alapozást.”

És hogy mit terveznek az elkövetkező idényre a fiatalok?

“A jövő évben az U23-as korosztályban szeretnénk a legjobbak lenni itthon, s jó lenne indulni a korosztályos világ- és Európa-bajnokságon – mondta Slihoczki Ádám. – És természetesen a felnőtt mezőnyben is szeretnénk megmutatni, hogy számolni kell velünk. A Kolonics-díj óriási megtiszteltetés kenusként, igyekszünk a továbbiakban is méltók lenni ehhez a kitüntetéshez.”