„A szakág kétirányú fejlesztése zajlik itthon – kezdte a korábbi olimpiai bajnok kajakos. – Egyfelől a Magyar Kajak-Kenu Szövetség a magyar kormánnyal együttműködve pályaépítési fejlesztésbe fogott, amelynek rövidesen kézzel fogható eredményei lesznek, hiszen megépül Kiskörén az első szlalompálya, valamint Budapesten, a Csepel északi területére tervezett extrém szabadidőparkban is helyet kap majd egy szlalomra alkalmas pálya. Ezzel párhuzamosan fokozatosan kezdjük megismertetni a hazai versenyzőkkel és klubokkal is a szakágat, ezért voltunk például Szegeden és Körmenden is bemutatót tartani, hogy a fiatalok már abban a tudatban nőjenek fel, hogy létezik ez a sport Magyarországon is.”
Mivel hazánkban még gyerekcipőben jár a szlalom, így külföldről honosítottunk két versenyzőt, akik révén akár a tokiói olimpián is képviseltethetjük magunkat. A pozsonyi születésű Potocny Marcel a riói játékok előtt mindössze egy hellyel, és egy tizedmásodperccel maradt le az olimpiai kvalifikációról férfi kajakban, míg az osztrák-magyar kettős állampolgár Schmid Júlia női kenuban küzdhet meg a tokiói indulásért.
„Marcel tavalyi szereplése is bizonyítja, hogy reális esélye van egy olimpiai kvótára, míg Juliának osztrák színekben nem lenne esélye, hiszen országonként csak egy versenyző juthat ki Tokióba, Ausztriában pedig nagyon erős a szlalom szakág. Ő is letette a magyar állampolgárságot, és mivel szíve vágya, hogy olimpián és világbajnokságon szerepeljen, nekünk pedig a sportágfejlesztés miatt fontos, hogy lehetőségünk legyen olimpián versenyezni, így
ez az együttműködés mindenki számára előnyös lehet.
Mondom ezt úgy, hogy reálisan nézve nem kis meglepetés lenne, ha Magyarország indíthatna versenyzőt egy olimpián, de azon vagyunk, hogy elérjük ezt a célt” – nyilatkozta Storcz Botond.
Potocny Marcel négy éve hajszállal maradt le az olimpiáról
Tokióba a világ- és Európa-bajnokságon keresztül vezet az út, 2019-ben a spanyolországi La Seu d’Urgell-ben, a barcelonai olimpiai pályán rendezik a vébét, férfi és női kajakban 18-18, férfi és női kenuban pedig 17-17 kvótát osztanak ki. Akinek nem sikerül kvalifikálnia magát a vébéről az olimpiára, az – a gyorsasági kvótarendszerhez hasonlóan – az olimpia évében rendezendő kontinentális bajnokságon még kivívhatja az indulás jogát.
A két honosított versenyzőn kívül várhatóan másik két magyar versenyző is ott lesz a világbajnokságon kajakban (országonként három versenyző indulhat az egyes szakágakban). A 26 éves Seprenyi Sára a harmadik szezonját kezdi meg a szakágban, Storcz Botond szerint folyamatosan jár edzőtáborokba, decemberben például Kínában volt, képzi magát, és bár olimpiai kvótáról az ő esetében talán erős lenne beszélni, de a jövőben komoly szerepe lehet a magyar szlalomsport felvirágoztatásában.
Storcz Botond gyakran maga is szalalomkajakba ül a bemutatókon
A mindössze 18 éves Rácz Koppány az utánpótlás világbajnokságon továbbjutott a középfutamba, az Európa-bajnokságon ezt a bravúrt nem sikerült ugyan megismételnie, de azóta kiváló körülmények között készül. „Kopi Szlovéniában él kint a szüleivel, egy ottani egyesületnél edz, amellyel a magyar szövetségnek sikerült együttműködési megállapodást kötnie, így próbáljuk az ő felkészülését is segíteni. Róla sem gondolnám, hogy most kvótaesélyes lenne, de minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy minél több versenyen rajthoz álljunk, és tapasztalatot szerezzünk” – mondta Storcz Botond.
Az Eb után beszélgettünk Rácz Koppánnyal:
A szlalom szakágban egyébként jóval több verseny van egy szezonon belül, mint a gyorsaságiaknál, a világ- és Európa-bajnokság, valamint az öt állomásból álló Világkupa-sorozat mellett ICF ranglistaversenyeket is rendeznek. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség igyekszik a kiemelt szlalomosok versenyeztetését segíteni, júniusra pedig a vébé helyszínére egy kéthetes edzőtábort kötött le a magyaroknak, hogy minél jobban fel tudjanak készülni az olimpiai kvalifikációs világbajnokságra.
