Kezdjük a legfontosabbal: milyen érzés lépéselőnyben lenni a többiekkel szemben?
Megnyugtató, hogy a munkánk nem hiábavaló. Úgy érzem, ez nem egy véletlen siker vagy egyszeri kiugrás, nagyon is tudatos felkészülés előzte meg ezt az eredményt – mondja Nagy Péter.
%REKLAM%
Ön szerint mitől olyan jó ez a páros?
Egyrészt sok időt szánunk arra, hogy összecsiszolódjunk, másrészt pedig nagy hangsúlyt fektetünk az állóképességre. Igaz, ebben Gábor jár az élen, én csak igyekszem jól bírni a tempót. Ugyanakkor az is mellettünk szól, hogy technikailag nagyon jól kiegészítjük egymást, kissrác korunk óta együtt, egy csoportban készülünk.
A parton jó páran úgy vélik, technikailag ön az egyik legjobb versenyző Magyarországon. Hogyan vélekedik erről?
Hát valóban inkább technikásabb vagyok, mint erős. Edzőimmel, Szabados Krisztiánnal és Sztaics Istvánnal azon vagyunk, hogy megpróbáljak a legjobb hatásfokkal evezni. Jó úton járunk, hiszen évről évre gyorsulok. És ha állóképességben még inkább előre tudunk lépni, remélem, hogy sikerül magunkat bebetonozni ezen a távon.
Ön kétszáz egyesben is elindult a válogatón. Mennyire tekinthető egyéni versenyzőnek?
Abszolút páros ember vagyok. Világ életemben ebben a számban versenyeztem, aztán tavaly a párom betegsége miatt kipróbáltam a kétszáz egyest is, ami bevált.
Akkor sokakat meglepett, hiszen egy évvel korábban Csabai Edvin társaként nyert maratoni világbajnokságot. És a két távot egymás mellé rakni…
Számomra is meglepő volt, de úgy tűnik, működik. És bár az idén a szegedi világbajnokság a legfontosabb, a szingapúri maratoni világbajnokságon is szeretnék ott lenni.
%REKLAM2%
Ha már Csabai Edvinnél tartunk: úgy tudom, sokat köszönhet neki.
Igen, neki köszönhetem, hogy nagyobb alázattal fordultam a sportág felé. 2009-ben együtt edzőtáboroztunk Edvinnel, ami valóban sokat adott nekem.
Vagyis a bohém énjét sikerült a háttérbe szorítania?
Inkább azt mondom: sokkal többet teszek meg a kenuzásért, mint korábban. Amikor Pesten elkezdtem a Műszaki Egyetemet egy kicsit magával ragadott az egyetemi élet, a pörgés, így néhányan jogosan aggódtak értem. Jó tanulópénz volt. Azóta rendet raktam a fejemben, és rájöttem, hogy a kenuzás a legfontosabb az életemben.
És úgy tudom, van még valaki, aki nagyon ösztönzőleg hat önre.
Paksy Timi. Tél óta ő az egyik edzőpartnerem, és rendesen „gyilkoljuk” egymást. Valóban neki is sokat köszönhetek. Bízom benne, hogy mindkettőnk számára jól zárul majd a válogatósorozat.
