A gyorsasági szakágban országunk 18 kvótát szerezhet Duisburgban. Fontos kiemelni, hogy attól, hogy az adott versenyző kvótát szerez még nem automatikus az ő indulása az adott számban, arról majd a 2024-es hazai válogatók fognak dönteni. Egy versenyző pedig csak egyetlen kvótát szerezhet, duplázásra nincs lehetőség.
A jövő hét szerdán kezdődő versenyen kajak szakágban 6-6 kvótát szerezhetünk nemenként, míg kenuban 3-3-at. Az előző olimpiától eltérően változtak a távok is, hiszen a női és férfi K-1 200 méteres számok kiestek a programból, valamint a férfiaknál kajak és a kenu páros számok is ezer méterről ötszáz méteresre rövidültek. Ennek megfelelően a párizsi olimpiai program a következőképpen alakul a gyorsasági szakágban:
Férfi kajak:
- K-1 1000 méter
- K-2 500 méter
- K-4 500 méter
Női kajak:
- K-1 500 méter
- K-2 500 méter
- K-4 500 méter
Férfi kenu:
- C–1 1000 méter
- C–2 500 méter
Női kenu:
- C–1 200 méter
- C–2 500 méter
De hogy is kell teljesítenie egységeinknek Duisburgban ahhoz, hogy kvótát szerezzenek? A rendező ország, azaz a franciák több szabadkártyával is rendelkeznek, így számukra néhány versenyszám szinte tét nélküli.
Kvótaszerző helyek így alakulnak:
- Férfi K-1 1000 méter: 1-7. helyezett (1-6. hely, ha nincs francia a 7 között)
- Férfi K-2 500 métert: 1-6. hely
- Férfi K-4 500 méter: 1-10. hely
- Női K-1 500 méter: 1-7. helyezett (1-6. hely, ha nincs francia a 7 között)
- Női K-2 500 méter: 1-6. hely
- Női K-4 500 méter: 1-10. hely
- Férfi C-1 1000 méter: 1-6. helyezett (1-5. hely, ha nincs francia a 6 között)
- Férfi C-2 500 méter: 1-8. hely
- Női C-1 200 méter 1-6. helyezett (1-5. hely, ha nincs francia a 6 között)
- Női C-2 500 méter: 1-8. hely
A kajak négyeseknél jobbára kontinensenként zajlik a viadal, hiszen a 10 kvótát szerző egység között mind a négy kontinensnek helyet kell kapnia. Ez azt jelenti, hogyha például az első 10 között csak európai és ázsiai ország van, akkor a B-döntő eredményei alapján helyet kap a másik két kontinens legjobb hajója is, és az európai és ázsiai országok hátrébb végző egységei elesnek a kvótaszerző helyektől. Így a magyaroknak arra kell törekedniük, hogy az európai országok minél előrébb végezzenek.
Az augusztus 23-27. közötti világbajnokságon túl lesz egy pótkvalifikációs verseny 2024 májusában Szegeden, ahol még 8 kvótát tudunk szerezni azokban a számokban, ahol még nincs meg a párizsi „repülőjegy”. Viszont ahogy korábbi cikkeinkben is hangsúlyoztuk férfi és női K-4 500 méteren csak és kizárólag Duisburgban lehet kvótát szerezni.
Para szakágban is hasonlóan alakul a kvalifikáció, para sportolóink Duisburgban 5-5 kvótát szerezhetnek nemenként. Az épektől eltérően itt egy számban két versenyző is indulhat a világbajnokságon, azonban egy számban csak egy ember szerezhet kvótát. A párizsi program a női és férfi szakágban is a KL1, KL2, KL3, VL2 és VL3 200 méteres számokból fog állni, tehát a VL1 200 méteres versenyszám egyik nemnél sem számít olimpiai számnak. A jövőhét szerdán rajtoló gyorsasági és parakenu világbajnokság során ezekben a számokban az első hat helyezett szerez kvótát (amennyiben egy ország két versenyzője is az első hatban végez, akkor a második egység helyett a további helyezettek is kvótaszerzők). Duisburgban összesen 30-30 kvótát osztanak ki, további 20-20-at pedig a szegedi parakenu világbajnokságon fognak, amely egyben a pótkvalifikációs verseny is.
A kvótaszerzés mellett a másik elengedhetetlen tényező, hogy a Párizsban csak az a parasportoló vehet részt, aki 2024 végéig végleges klasszifikációval rendelkezik. Ezt a versenyzők legkésőbb a szegedi para Európa-bajnokságon szerezhetik meg, az olimpián már nincs lehetőség a klasszifikációra.
