Az MKKSZ különítménye néhány napja tért haza Párizsból, ahol felmérték a körülményeket és megnézték a gyorsasági, illetve a szlalom-pályát. Boros Gergely szakmai igazgató a keddi sajtótájékoztatón kiemelte, az már most eldőlt, hogy a válogatott ezúttal sem az olimpiai faluban fog lakni.
A következő év fő versenye az augusztus eleji kanadai világbajnokság lesz, majd két hétre rá jön az Európa-bajnokság, amelyet müncheni multisport Eb keretein belül tartanak. Hüttner Csaba szövetségi kapitány elmondta, a következő két évben az új olimpiai számok eredményessége és a maximális kvóta megszerzése lesz fókuszban.
„Kulcsfontosságú lesz a 2023-as kvalifikációs világbajnokság, a mi feladatunk pedig, hogy már jövőre próbáljuk megtalálni a legerősebb egységeket, hogy két év múlva megszerezzük az összes olimpiai kvótát. Ehhez fontos, hogy az utánpótláskorból feljövő fiataljaink is minél hamarabb beépüljenek a felnőtt válogatottba.” – tekintett előre a szakember, majd külön kitért az egyes szakágak helyzetére is.
„Női kenuban három kvótát lehet szerezni, a legfontosabb, hogy versenyhelyzetet teremtsünk az idén eredményesen szereplő felnőtt és az utánpótlás sportolóink között, akik egyébként szintén egyedülálló sikereket értek el az idei korosztályos nemzetközi versenyeken, vagy éppen a felnőtt világbajnokságon. A férfiaknál 2021-ben nagyot léptünk előre, kenu párosunk kvótát szerzett Tokióba, majd az őszi vb-n, mindkét olimpiai számban érmet szereztünk, ami nagy lökést adhat. Női kajakban az eredményesség fenntartására kell fókuszálnunk, amihez szükségünk van az olimpián is jól szereplő versenyzőkre és a fiatalok beépülésére is. A férfi kajak szakág szerepelt a legeredményesebben Tokióban, de így is látszott, hogy
a négyes esetében egy speciálisabb és egységesebb válogatásra lesz szükség.
A csapatba kerüléshez az első válogatón kötelező az indulás K-1 500 méteren, de párosban is jól kell teljesíteni. A második válogatón lesz futam K-4 500 méteren is, a vb-csapatba a leggyorsabb négyes kerül be."
A MKKSZ Elnöksége néhány héttel ezelőtt Hajdu Botondot választotta ki a para szakág szövetségi kapitányának, az alelnöki feladataira összpontosító Weisz Róbert helyére. Az újonnan kinevezett szakember célja, hogy új versenyzőket kutasson fel és minél több klubot vegyen rá a szakág iránti elköteleződésre.
„Fel szeretném mérni, hogy egyáltalán hány egyesület van országosan, ahol megoldható az akadálymentes vízreszállás. Az is fontos, hogy a klubok helyi szinten eljussanak azokhoz a mozgáskorlátozott, sérült fiatalokhoz, akik esetleg nem is tudnak a kajakozásról-kenuzásról, mint sportolási lehetőségről.
A merítés egyelőre nagyon szűk, aki elkezdi, hamarabb juthat el a válogatott szintig, mint az épek sportjában,
ez pedig motiváló tényező lehet. Jó példa erre a női VL3-as kategória, ami éppen a múlt héten vált paralimpiai versenyszámmá, előfordulhat, hogy már Párizsban olyan sportoló képviselheti a magyar színeket ebben a számban - ha kellően tehetséges és motivált - aki most kezdi el a sportágat.”
A Nemzetközi kajak-Kenu Szövetség (ICF) Rómában tartott tisztújító közgyűlésén fontos sportdiplomáciai sikereket ért el az MKKSZ, mert az addigi kettő helyett öt bizottságban lesz magyar képviselet. A legfontosabb, hogy Horváth Noémi a SUP-bizottság elnöke lett, Storcz Botond pedig bekerült a sprintbizottságba.
„Mi alakítjuk ki az olimpiai kvalifikációs rendszert, és tárgyaljuk meg először az olyan nagy vihart kavaró módosításokat, amelyek az olimpiai programot érinthetik. Bízom benne, hogy mostantól nem fogjuk a partvonal széléről nézni az olyan folyamatokat, mint tavaly, amikor két gyorsasági számot levettek az olimpiai programjáról, és adtak a szlalomnak két versenyszámot mindenféle előkészítés nélkül. Hozzá kell tennem, szerintem hasonló változások a közeljövőben nem lesznek napirenden.” – mondta a háromszoros olimpiai bajnok.
