Mégse

A fordulópontok embere

Talán a legnagyobb hatású magyar edző, akinek vezetésével élvonalbeli sportággá vált itthon a kajak-kenu az 1954-es maconi világbajnokság után. A nevéhez fűződik a négy évszakos edzésrendszer, a mini kajakos versenyek, és a korai utánpótlás-nevelés elindítása is. Füzesséry Gyula, a KSI első szakosztályvezetője, volt szövetségi kapitány, a sportág mesteredzője és Arany Érdemérmese 95 éves lett.

Hír

“Éppen egy hete jöttem ki a kórházból - meséli a legendás szakember csak úgy mellékesen. - Elkaptam én is ezt a vírust, nem éreztem jól magam, ezért hívtam egy taxit, és bementem az Uzsoki kórházba, rögtön ott is tartottak a tüdőgyógyászaton. Egy ideig nagyon gyengének éreztem magam, aztán javult a helyzet, a második tesztem már negatív lett, úgyhogy hazaengedtek.”

Az elmúlt években a legtöbbször a Balatonnál lehetett őt elérni, még a közelmúltban is előfordult, hogy leautózott a nyaralójába. Egyedül él, de a családdal, két lányával, és az unokákkal tartja a kapcsolatot, viszont a vírushelyzet miatt - kerek születésnap, illetve karácsony ide, vagy oda - most visszafogottabb  ünneplésre készül.

“Sajnos mindkét lányom elkapta a koronavírust, nem tudom hogyan fogunk ünnepelni, de azért minden nap beszélünk telefonon.”

Nevéhez az elmúlt 70 évben a sportágon belül klub- vagy szakosztály-alapítások, sportágat meghatározó újítások fűződnek. Bonn Ottó 1953-ban kérte fel arra, hogy készítsen edzéstervet a válogatottnak. A társaság ez alapján készült fel a legendás maconi világbajnokságra, amelyről hat arannyal tért haza. Túlzás nélkül állítható, munkája és a vb idehaza megalapozta a sportág megbecsültségét, jövőjét.

A fordulópontok embere

“Macon előtt a kajak-kenu egy másodrendű sportágnak számított, az evezés messze megelőzte az itthoni ranglétrán. A verseny előtt Ráckevén nagyon szerény körülmények között edzőtáboroztunk, az akkori sporthivatal szakmai vezetője, egy bizonyos Práter nevű ember ezt úgy foglalta össze, hogy “Ti úgyis csak vízi cserkészek vagytok, jó nektek az ott”. A kiutazás előtt felpakoltuk a hajókat, és kimentünk a pályaudvarra, hogy indulunk a vb-re, amikor jött a Bonn Ottó, hogy nem tudunk kiutazni, mert nincs rá meg a pénz, menjünk haza. De mi nem haza mentünk, hanem vissza Ráckevére. Aztán Bánfalvi Klárival felmentünk a Rákosi titkárságra, ahol nem számítottak ránk, amikor megláttak minket, 

az ávósok össze-vissza szaladgáltak.

Onnan még a Népszabadság szerkesztőségébe is elmentünk, hogy nyilatkozzunk a helyzetünkről, ott értek el minket telefonon, hogy minden el van intézve, indulhatunk Maconba. Így jutottunk ki a világbajnokságra, ahol egy csomó aranyérmet szereztünk. Ez volt a fordulópont, így lett élvonalbeli sportág itthon a kajak-kenu, rá két évre meg is szereztük az első olimpiai aranyérmet.”

Hivatalosan a melbourne-i olimpia után lett Füzesséry Gyula kajak szövetségi kapitány, aztán 1963-ban felkérték az akkor alakuló KSI kajak-kenu szakosztályvezetőjének. A következő években a vezetésével ez a műhely tette le a mai sportági utánpótlásképzés alapjait.

“Egészen 1963-ig a szakosztályok csak 15 évnél idősebb gyerekeket toboroztak, de a Sporthivatal úgy találta ki, hogy a Központi Sportiskolában már 10 éves kortól foglalkozzunk a srácokkal. Viszont az akkori tanuló hajók, a portya kajakok túl nagyok voltak a 10 éveseknek, egykori mesterem, Hábl Károly, vagyis Charlie bácsi a problémát úgy summázta, hogy 

“kis hegedűsnek kis hegedű kell.”

Ezért mi először eszkimó kajakokat szereztünk, és abba ültettük be a gyerekeket, aztán rátaláltunk arra a formára, amiből a ma ismert mini kajak lett. Ez is egy fordulópont volt, mert a mini kajak, vagyis az MK bevezetésének köszönhető, hogy erős és látványos sportág lett a kajakból, ahol a versenyeken a rengeteg gyerek mellett, boldogan szaladnak a parton a szülők és a nagyszülők.”

A fordulópontok embere

A KSI kajak-kenu szakosztályának eredményeit ma is figyeli, és örül annak, hogy ez a műhely nemcsak kiváló versenyzőket nevelt ki a sportág számára.

“Most is nagyon hozzáértő szakosztályvezetője és edzői vannak a KSI-nek, akik jól dolgoznak a gyerekekkel, és viszik tovább a hagyományt. Nekem tulajdonképpen minden olyan versenyző a kedvencem, aki valaha a szakosztály sportolója volt. Ami szintén fontos, hogy nemcsak versenyzőket, hanem szakembereket is kineveltünk. Nekem a versenyzőm volt például Rasztotzky János és Simon Miklós, ők nagyon eredményesek voltak ifi párosban, és mindkettejükből kiváló edző lett. Utóbbinak a tanítványa volt Schmidt Gábor, a sportág jelenlegi elnöke és Vékássy Bálint, a Magyar Olimpiai Bizottság aktuális főtitkára is. Vicces történet, hogy pár hónapja éppen az MKKSZ székházába mentem egy köszöntésre, idősebb taxisofőr vezetett, és kiderült, hogy ő is KSI-ben kajakozott, méghozzá a kezdetektől, vagyis 1963-tól. Nagyon örültünk egymásnak. Ez is bizonyítja, hogy tényleg rengeteg gyereket neveltünk fel ott” - tette hozzá a legendás mesteredző, akinek ezúttal is azt kívánjuk;

ISTEN ÉLTESSE SOKÁIG!