Arany Érdemérem. Sportágunk rangos elismerése, amelyet azok a sportolók, szakemberek kaphatnak meg, akik évtizedeken át tartó munkával a legtöbbet tették a magyar kajak-kenuért, eredményeikkel, hozzáállásukkal, szakmai tudásukkal és profizmusukkal méltón képviselték Magyarország egyik legeredményesebb olimpiai sportágát. Az elitkör 2024-ben 38 tagú volt, december 10-én 40 főre bővült a plénum, hiszen a sportág két ikonikus alakja, Kőbán Rita és Gyulay Zsolt is csatlakozhatott az Arany Érdemérmesek csoportjához. Kétszeres olimpiai bajnokaink nem csak a kajak-kenu sport, de az egyetemes magyar sport történetébe is beírták nevüket, hiszen eredményeikkel, szakmai alázatukkal, kitartásukkal példát mutattak a következő generációknak.
Az ünnepségen megjelent Kőbán Ritát Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, a HM sportért felelős államtitkár helyettese méltatta. Az elnök kitért arra, hogy a kiváló versenyző pályafutása 1976 őszén éppen ebből a házból indult és a munkába vetett hitének, a munka iránti alázatának és az edzések sorának köszönhetően a legnagyobbak közé emelkedett.

„Egyik interjújában azt mondta Rita, hogy a versenyt az edzéseken kell megnyerni, a döntőt utána már csak le kell evezni. Ezt nagyon sokszor, nagyon magas szinten meg is tette Rita, ő volt az első ifjúsági női Európa-bajnokunk egyéniben, ő lett a sportág első felnőtt női egyéni világbajnoka, majd olimpiai bajnoka, tagja volt az első női olimpiai és világbajnoki címet szerző női csapathajónak, fantasztikus pályafutást tudhat a magáénak, amelyet később edzőként teljesített ki” – mondta Schmidt Gábor laudációjában.
„Ahogy körbenézek, azt látom és azt érzem, hogy mi egy család vagyunk. Bár a lovak miatt egyszer elhagytam ezt a családot, de visszatértem, hiszen az életemben minden a kajakozásról szólt és erről is fog szólni” – mondta Kőbán Rita, aki hangsúlyozta: fontos, hogy valahová tartozzunk, értékeljük a közösségünket és azt az időt, amelyet együtt tölthetünk a kajak-kenu családdal.

Ábrahám Attila, Gyulay Zsolt méltatásában ugyanezen értékek mentén haladt. Sportágunk Gidája elmondta, nem csak az olimpiai aranyérem és a két világbajnoki cím fűzi össze korábbi csapattársával, hanem 43 közös év, amely során az együtt megélt poénokon túl folyamatosan látják egymás sikereit, bánatait, egymás valódi arcát.
„Most olyat szeretnék mondani, amit még neked sem mondtam, mert féltem, hogy ciki rám nézve vagy éppen elbízod magad, de szeretném most elárulni, hogy mi az, amit a legnagyobbra értékelek benned, amit mindig is irigyeltem és próbáltam eltanulni tőled, ez pedig az alázat. És nem az az alázat, amikor fejed lehajtva ülsz egy szobában és hagyod, hogy áttiporjanak rajtad. Nem az az alázat, amikor zavart mosollyal motyogod, hogy minden oké. Az az alázat, amiről beszélek a legnagyobb belső erő, ami akkor is megtart amikor az ego már összeroppant. Láttalak vesztes helyzetekből felállni, amikor pontosan tudtad az értékedet, hogy mennyit érsz, láttam azt az alázatot benned, ami szerintem a legnagyobb bátorság. Úgy gondolom, hogy ez a tulajdonságod az, ami abban is segített, hogy nagyobbra nőttél, mint a múltad. Pedig hát a múltad sem kicsi” – mondta Ábrahám Attila.

„Az olimpiai család vezetőjeként büszke vagyok arra, hogy kajakos vagyok és büszke vagyok arra, hogy ezt a közösséget képviselhetem. Ahogy körbenézek, azt látom, hogy a mi korosztályunk meghatározó szerepet tölt be a magyar sportéletben és ezt is a sportágunknak köszönhetjük. Hiszen magas szintű menedzseléssel visszailleszkednek a versenyzők a sportág civil vérkeringésébe. Példaértékű, hogy ennyire sokan tudnak a magyar sportvezetésben, a sportágunk mindennapjaiban jelen lenni” – utalt Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke arra, hogy az eredményes versenyzői életpályája után sikeres sportvezetői karriert is befuthatott.

Az ünnepi program második felvonása, az Év sportolója díjak átadása már a Stopper hajón folytatódott, ahol Schmidt Gábor, a szövetség elnöke nyitóbeszédében kiemelte, hogy a hiányérzetet hagyó párizsi olimpiai szereplés után idén maradéktalanul boldognak érezhette magát, hiszen férfi kajakban Kopasz Bálint, Kurucz Levente és Nádas Bence révén három fiatalember is visszaadta a becsületünket azzal, hogy olimpiai számban nyertek aranyat, rajtuk kívül pedig rengeteg új arc, korábbi ifjúsági és U23-as világbajnok illeszkedett be a felnőtt válogatottba, akik meghatározó szereplői lehetnek majd a sportág jövőjének.

„Hogy miként látom a jövőnket? Azt mondhatom, hogy 2036-ig, sőt 2040-ig biztosan rendben vagyunk, hiszen az edzők eredményes munkája révén fantasztikus sikereket élhet meg a sportág” – emelte ki Schmidt Gábor, aki a versenysport mellett két fontos dolgot is kiemelt. Az elmúlt időszakban Uniós pályázatoknak köszönhetően több mint 5 milliárd forintot nyert el a sportág, amelyet az Alsó- és Felső-Tisza, valamint a Körösök szabadidős sportjára, a vízitúra megállóhelyek fejlesztésére fordíthat és nagy fegyvertényként könyvelhetjük el, hogy az idő szavának eleget téve Dunaremetén megnyílt az első magyar nemzetközi szlalompálya.
A köszöntések sorában dr. Schmidt Ádám, a HM sportért felelős államtitkára következett, aki hangsúlyozta hogy az LA 10 program keretén belül is minden támogatást megkap a sportág a jövőben is.

"Párizs után volt némi hiányérzet, mert az olimpián nem született magyar aranyérem a sportágban. A kajak-kenu család azonban megtalálta a felmerülő kérdésekre a választ, ezt bizonyítja, hogy a leköszönő 2025-ös évben több mint 200 érmet szereztek a sportolók a különböző világversenyeken" - mondta dr. Schmidt Ádám, majd kiemelte, hogy a sportirányítás előre tekint, különösen az olyan sikersportágban, mint a kajak-kenu, már Los Angeles-i szemüvegen át néznek mindent. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy az LA 10 program keretén belül is minden támogatást megkap majd a sportág, és a kitűnően felszerelt Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia is hozzájárul az eredményes felkészüléshez. Hozzátette: a létesítmény otthona a kajak-kenu sportágnak és az egész sportcsaládnak is, fontos szövetségesük az LA10 Programban, világszínvonalú körülmények között lehet ott edzeni és különböző sportdiagnosztikai méréseket elvégezni. Megemlítette, hogy a közelmúltban megnyílt a nemzetközi szövetség budapesti székhelye, amely szintén erősítheti a magyar kajak-kenu világelitben elfoglalt helyét.

Az ünnepségen Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója is köszöntötte a jelen lévőket. A szövetség első számú támogatójának vezetője elmondta: elégedett azzal, hogy stratégiai partneri viszonyt ápolhatnak egy olyan sportággal, amely évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, és amelynek – a Gránit Bankhoz hasonlóan – a legfőbb célkitűzése az értékteremtés.
És hogy kiket ünnepelhettünk a délelőtt folyamán?
Sportágunk az idei világversenyekről 212 érmet hozott haza, ebből 89 aranyat.

Íme az idény főszereplői:
A 2025-ös Év legjobbjai
Utánpótlás korosztály
Az év utánpótlás férfi kajakosa: Mircse Zoltán Iván
Az év utánpótlás női kajakosa: Holló Hanna Havadi
Az év utánpótlás férfi kenusa: Marenec-Dózsa Zsombor
Az év utánpótlás női kenusa: Paragi Petra Laura
Az év utánpótlás edzője: Boldizsár Gáspár
Maratoni szakág
Az év férfi maratoni kajakosa: Sellyei Csanád
Az év női maratoni kajakosa: Kiszli Vanda
Az év férfi maratoni kenusa: Pluzsik Mihály
Az év női maratoni kenusa: Bragato Giada
Az év maratoni edzője: Gannoruwa Levente
SUP szakág
Az év férfi SUP versenyzője: Szabó Zénó
Az év női SUP versenyzője: Kocsis Csillag
Az év SUP edzője: Szabó Gábor
Para szakág
Az év férfi paraversenyzője: Kiss Péter Pál
Az év női paraversenyzője: Varga Katalin Eszter
Az év paraedzője: Gombos Dániel
Gyorsasági szakág
Az év férfi kajakosa: Kopasz Bálint
Az év női kajakosa: Csikós Zsóka
Az év férfi kenusai: Kollár Kristóf és Juhász István
Az év női kenusa: Csorba Zsófia Katalin
Az év edzője: Hüvös Viktor
Különdíj: Kurucz Levente, Nádas Bence
(Lipiczky Ágnes)

























