Ha létezik magyaros szám a maraton világbajnokságokon, akkor az női kajak kettesek versenye, hiszen a vb-k történetében eddig csak kétszer fordult elő, hogy nem volt dobogósunk. Itt Győrben viszont mindkét egységünk érdekelt volt az eredményhirdetésnél, ugyanis a Szerafin Zsófia, Kiszli Vanda páros második, a Sinkó Panna, Csépe Panna kettős pedig harmadik lett a 25,5 kilométeres versenyen.
Mindkét hajónk jól jött el a rajtból, az első körökben ugyan még sűrű volt az élmezőny, de szép lassan azért kezdtek leszakadni, a táv utolsó negyedére már csak a két magyar, valamint egy spanyol egység volt harcban a győzelemért. A futam nagy részében Csépe Pannáék vezették a bolyt, az utolsó futást követően viszont egyértelművé vált, hogy a spanyolok és Szerafinék közül kerül ki az aranyérmes. A fordulóban a spanyolok fogtak jobb pozíciót, ami sorsdöntő volt, de még így is csak 89 századdal tudták megelőzni az elképesztően hajrázó Vandáékat.
„A végére összeállt, de az eleje nem volt annyira jó. – kezdte a 20 éves Szerafin Zsófia. – Próbáltam jó pozícióban érkezni az utolsó futásra, ezt szerintem sikerült is jól megcsinálnom. Megindultunk utána, de ránk szorítottak az utolsó kis körre. De elégedettek lehetünk szerintem ezzel az eredménnyel.
„Meglepő módon fizikálisan és mentálisan is jól éreztem magam ma reggel. Bíztam benne, hogy a mezőny elején tudunk végezni, a végére összeállt és egy jót versenyeztünk. Az oroszlánrészét Pankáék és a spanyolok végezték el, ők vezettek a legtöbbet. Az elején nekünk még nem állt össze, de próbáltunk tapadni. A futószakaszokat most nem éreztem, hogy az erősségünk lenne, néha a beszállásnál éreztem egy-két lapátot és hajót az oldalamba és a fejembe, de jól jöttünk ki belőle, úgyhogy elégedettek lehetünk. Győrből mindig jó érzésekkel megyek haza, mondhatom, hogy Paks után, itt nőttem fel. Három érmet szereztem, nincs bennem hiányérzet." - fogalmazott Kiszli Vanda.
A Csépe, Sinkó páros teljesítménye is minden dicséretet megérdemel, a fiatal páros végig nagyon éretten versenyzett, ráadásul Csépe Panka a harmadik egymást követő napon kellett, hogy versenyezzen.
„Nagyon örülünk az eredménynek, nagyon jót versenyeztük. Év közben voltak hibák, de egyre jobban beérik ez a páros. A tavalyi év után – amikor elszakadt a bowden – ez egy jó szépítés volt. Szerintem jól összedolgoztunk Vandáékkal, nyilván voltak olyan pontok, amikor csak próbáltuk egymást nem zavarni, de jól kitudtuk segíteni egymást. ” – mondta a vezérevezős Sinkó Panna.
„Szerintem a verseny nagy részében jól irányítottuk az embereket, pihenni is tudtunk, amikor kellett. A végére elfogytunk egy kicsit, de ez ilyen, én teljesen elégedett vagyok. Most egy hónap pihenőt kiveszek, remélem lesz idő egy kis nyaralásra is.” – értékelt Csépe Panna.
A viadal utolsó száma izgalmas versenyt ígért, a 26 hajós, bombaerős mezőnyben a két magyar egység mellett ott volt a háromszoros címvédő portugál egység is, benne a gyorsasági szakágban is klasszisnak számító Fernando Pimentával.
A győriként duplán hazai pályán versenyző Boros Adrián és Erdélyi Tamás párosa a tavalyi vb-n bronzérmet szerzett ebben a számban, Boros pedig a tíz évvel ezelőtti, legutóbbi győri vb-n egy emlékezetes csata végén aranyérmes volt Solti Lászlóval. Érdekesség, hogy az akkor néhány tizedmásodperccel második, 11-szeres világbajnok dél-afrikai Hank McGregor - szintén másik versenyzőtárssal - most is ott volt a rajtnál.
A 34 éves Boros és nála tíz évvel fiatalabb Erdélyi ezúttal is jól kezdett, az első futószakasz után - amely alaposan megrostálta a mezőnyt - a portugálokkal és a szombaton egyesben diadalmaskodó Mads Pedersen vezette dánokkal ellépett a mezőnytől. A másik magyar kettős, Sellyei Csanád és Péli Zalán áldozatául esett az első "partraszállásnál" kialakult tumultusnak, meglökték őket, tele ment vízzel a hajójuk, s mire újra menetkész állapotba hozták, jelentős hátrányba kerültek az élen haladókkal szemben.
Féltávnál Sellyeiék a hetedik helyen álltak, miközben Borosék a dánokkal és a portugálokkal haladtak váltott vízen. Érdekesség, hogy amikor a portugálokon volt a sor, hogy diktálják a tempót az mindig jelentősen lassabb volt, de a maraton már csak ilyen. A következő kilométereken nem változott jelentősen a mezőny képe, az élen lapátoló hármas akkora előnnyel vezetett, hogy ki lehetett jelenteni: Boros és Erdélyi ismét érmes pozícióban zár majd. A hajrához is együtt érkezett a magyar, dán, portugál trió, a hazaiak pedig az utolsó futásnál mindent megtettek, hogy az élre kerüljenek, és bár nem jártak sikerrel, óriási ováció közepette szelték át a célvonalat a harmadik helyen.
"Nagyon örülök ennek az eredménynek és büszke vagyok magunkra. - értékelt Boros Adrián. - Én úgy érzem, mi dolgoztunk a legkeményebben a mezőnyben, a végén pedig az utolsó futószakaszon addig futottunk, amíg tudtunk, ami jól sikerült, nem voltunk messze attól, hogy a célegyenesre mi forduljunk be először. Hajszálon múlt csak. Hazai közönség előtt mindig nagyon jó versenyezni, én legalább annyira büszke vagyok magamra, mint tíz évvel ezelőtt."
"Nagyon hosszú volt ez az idő, nagyon vártam már, hogy mi is vízre szállhassunk. - mondta Erdélyi Tamás arra utalva, hogy ők csak ebben a számban, az utolsóban versenyeztek a viadalon. - Én sokáig nem gondoltam biztosnak az érmet, mert az üldözők 35-40 másodperccel voltak csak mögöttünk, csak akkor éreztem, hogy megvan legalább a bronz, amikor befordultunk a Radó-sziget tetejénél."
Sellyei Csanád és Péli Zalán is a balszerencsés kezdés ellenére mindent kiadott magából, büszkék lehetünk az ötödik helyezésükre.
Férfi kenu kettes 21,8 kilométeren sajnos nem sokat láthattuk a közvetítésben Laczó Dánielt és Bakó Tamást. A két srác civil munkája mellett készült a hazai rendezés vb-re. Az első körben még a hetedik helyen haladtak, végül a nyolcadik helyen zártak.
A zárónapra egyetlen ifjúsági döntő maradt, naná, hogy magyar győzelemmel zárult. Budai Kevin és Lánczi Zaránd az Európa-bajnokság után, a győri vb-t is behúzták, méghozzá fantasztikus hajrával.
A Szolnoki Sportcentrum párosa rögtön a rajt után az élre állt, együtt a brit, a dél-afrikai és a Görbe Dávid, Mózes András alkotta másik magyar egységgel. Görbéék számára sajnos az első futószakasz nem alakult szerencsésen, aminek következtében leszakadtak a másik három hajó vizéről. A beszállásoknál sem a brit, sem a dél-afrikai hajó nem könnyítette meg Budai Kevinék dolgát, de szerencsére higgadtak tudtak maradni és az utolsó pár száz méteren nagyszerű hajrával húzták be az aranyérmet.
„Egyszerűen csak jött az erő egyrészt a közönségtől, másrészt azért, mert edzettünk. – kezdte Lánczi Zaránd. - Meghát miénk a világ legjobb edzője is, Bordács Balázs személyében. Elég zavaró volt a másik két páros beszállása, a britekre már haragudtam is a végén, egyszer, amikor leszorítottak minket a fűre, mondtam nekik, hogy ezért vagytok szigetország. De kibékültünk, megbeszéltük, nincs harag. Nekem az Eb-n olyan fárasztó volt a futás, hogy nem akartam kiszállni a hajóból, most viszont ezt vártam a legjobban.”
„Bennünk volt, hogy Eb-győztesként jöttünk ide. Sokat gyakoroltuk a ki- és beszállást, szerintem ezek jól sikerültek, ennek is köszönhető, hogy megtudtuk nyerni. Az utolsó futásnál nagyon sok erőt adott a közönség, reméljük lesz még részünk hasonlót átélni.” – tette hozzá Budai Kevin.
Görbe Dávid és Mózes András is fantasztikusan jött az elrontott futás után, végig lőtávolban voltak, végül a negyedik helyen értek célba, ami szintén nagyszerű eredmény.
Az 50 fős magyar válogatott toronymagasan megnyerte a negyedik győri maraton világbajnokság éremtáblázatát, 10 arany, 10 ezüst és 7 bronz elosztásban. A legeredményesebb nemzetnek járó elismerést Bauer Gyula, a felnőtt és az U23-as válogatott vezetőedzője vehette át.
Zárásként Ruud Heijselaar, az ICF maraton bizottságának elnöke a világbajnokság magas színvonalú lebonyolításáért adott át díjat a szervezőbizottság elnökének, Weisz Róbertnek és az MKKSZ főtitkárának, Szakács Bálintnak.
Szívből gratulálunk versenyzőinknek, edzőiknek és szakmai stáb tagjainak és köszönjük a kilátogató, valamint a képernyők előtt szurkolók biztatását!
