Kiszli Vanda ezüstérmes, Sellyei Csanád révén hét év után van ismét dobogósunk férfi kajakban

Maraton vb

Két magyar érem született a szombat délutáni felnőtt klasszikus maratoni döntőkben a győri világbajnokságon. Kiszli Vanda női kajakban ezüstérmet szerzett, míg a férfiaknál Sellyei Csanád harmadik helyével 2018 után az első magyar, aki dobogóra állhatott.

Még a délelőtti remek hangulatot is sikerült fokozni a nap második felére, amikor három felnőtt klasszikus maratoni szám döntője került fókuszba az Aranyparton.

2018 óta csak két versenyző mondhatja el magáról, hogy világbajnok lett a női kajakosok klasszikus maratoni számában: Kiszli Vanda sorozatban ötször állhatott fel a dobogó legfölső fokára, míg a svédek feltörekvő csillaga, Melina Andersson tavaly szakította meg örökös bajnokunk sorozatát. Kettejük között mára korszakos párharc alakult ki, de gyorsan hozzá kell tenni, hogy minden alkalommal roppant fair csatákat vívnak és rendkívül tisztelik egymást.

A mostani 25,5 kilométeres ütközet során sem volt ez másképp, Vanda utólag azt mondta, hogy egymással összedolgozva rázták le magukról előbb az ausztrál Rebecca Mannt, majd a norvég Anna Margrete Sletsjoee-t. Az utolsó négy kört váltott vízen evezték végig, tudvalevő volt, hogy a hajrá fog dönteni. Még az utolsó futás után is szinte egyszerre szálltak be, a vízen azonban Andersson bírta jobban a hajrát.

A végén nem maradt el a már-már szokásos nagy ölelés sem a két klasszis között, Vandát pedig óriási taps fogadta a parton.

„Szomorúság nincs bennem, megnyertem ezt az ezüstöt. Nagyon jót versenyeztünk, nagyon jó ellenfelekkel. Bíztam benne, hogy a táv során fogyni fognak a riválisok és a végére ketten maradunk Melinával. Régóta ismerem, és ezúton is jelölném a fair play díjra, hiszen az egyik körben egy nejlonzsák felakadt a hajómra és segített leszedni. Teljesen kihajtottam magam, de muszáj holnapra összeszednem magam. Ez ma a második helyre volt elég, de én elégedett vagyok.” - mondta Vanda a verseny után, aki a rövid körös bronz után a második érmét nyerte már Győrben, vasárnap pedig párosban Szerafin Zsófiával áll rajthoz.

A mezőny másik magyar versenyzője, a tegnap U23-ban ezüstérmes Csépe Panna, pénteki legyőzőjével, a dán Pernille Hostruppal meccselt az ötödik helyért, végül hatodik lett. Ő is érdekelt lesz a holnapi páros versenyben, Sinkó Pannával ül majd össze.

„Nem tagadom, reménykedtem, hogy meg tudom verni a dánt, úgy éreztem, hogy fáradtabb, de én is persze az voltam, így sikerült. Az Eb-n is három számom volt, azt egy kicsit könnyebbnek éreztem, mivel tegnap a hazai pálya miatt is többet adtam bele. Igyekszem ma is sokat pihenni és remélem Vandáékkal is együtt tudunk majd dolgozni a holnapi páros során.” – mondta az UTE kajakosa.

Boros Adrián 2018-as ezüstérme óta vártunk arra, hogy ismét legyen magyar érmes a férfi kajakosok klasszikus maratoni számában. Szombaton viszont érkezett Vácról egy 22 éves srác, aki elég bátor és felkészült ahhoz, hogy felvegye a versenyt a legjobbakkal és óriási küzdelemben, odaérjen a dobogóra. Sellyei Csanád élete versenye után, világbajnoki bronzérmes lett Győrben!

Harminckét versenyző és egy valószínűleg másik univerzumból származó Mads Pedersen állt rajthoz a 29,2 kilométeres távra. A dán klasszis a második körben úgy döntött, hogy megindul, a többiek nem is próbálták tartani vele tempót, tudta mindenki, hogy úgysem lehet megállítani.

Az üldözőbolyban azonban elég szép számmal voltak, köztük Sellyei, valamint a verseny másik magyarja, Noé Bálint. Ő sajnos a későbbiekben leszakadt, sőt az utolsó két körre már csak négyen maradtak az ezüst- és a bronzéremért folyó csatára, köztük Sellyei Csanád is.

A két dél-afrikai, Andrew Birkett és Nicolas Notten, valamint a francia Jeremy Candy érkezett Csanival az utolsó futáshoz. A váci kajakos remek pozíciót fogott a kiszálláskor és Birkett mögött a harmadik helyen szállt vissza. A másik két versenyző eközben egymással volt elfoglalva, miközben László Csaba tanítványa még próbált egyet indítani az utolsó 200 méteren és bár a dél-afrikait nem tudta már megelőzni, így is pályafutása legjobb eredményét érte el.

"Ez életem versenye volt" - jelentette ki a friss bronzérmes Sellyei.

"A tervem az volt, hogy az első fordulóig legyek ott az élbollyal, de tudtam, hogy ezek a srácok villámkezűek, ezért életem rajtjára volt szükség. Büszke vagyok rá, hogy sikerült, utána pedig tapadtam a többiekre. Nyilván Pedersen egy másik univerzum, nem is ő volt az ellenfél, de örülök, hogy az üldözők között ott tudtam maradni. Ami pedig a végén történt, azt nagyon sokszor vissza fogom nézni, hogy elhiggyem. A váciak semmitől nem félnek, senkitől nem ijednek meg, ez a véremben van, ha kell, én a kaszák közé is beugrok. Tudtam, hogy életem futására lesz szükség, nem tudom, hogyan csináltam, de sikerült."

Sellyei - aki a zárónapon még párosban is vízre száll majd - megköszönte a közönségnek a buzdítást és elmondta, hogy reméli, ezzel az eredménnyel inspirálja a fiatalokat, és még népszerűbb lesz itthon a maratoni szakág.

"Mindenki láthatja, hogy ez nem csak csónakázás, beszélgetés és közben kávézás, hanem óriási csata és tényleg csak a legkeményebbek maradnak talpon" - fogalmazott a Váci Kajak-Kenu Egyesület versenyzője.

Noé Bálint végül a tizedik helyen ért célba.

A férfi kenusok 25,5 kilométeres távján Pluzsik Mihályért és Laczó Dánielért szorítottunk. Pluzsik egy nappal ezelőtt megvédte világbajnoki címét az U23-asok között, de a felnőtt mezőny érthető módon egy más szint. Ettől függetlenül nagyszerűen versenyzett, csak a két lengyel és a két spanyol rivális – akik egyébként is hosszú évek óta komolyan jegyzett nevek a versenyszámban – tudták megelőzni az ötödik helyen végző, 20 éves kenusunkat.

„Nagyon fárasztó volt, de mindenképpen emlékezetes maradt, egyrészt mert hazai közönség előtt versenyeztem, másrészt mert először indultam a felnőttek között. – kezdte a Lágymányosi Spari kenusa. - Mondhatom azt, hogy az U23 volt a fő számom, ma nagyobb nyugalommal álltam oda a rajthoz. A vállam fájt még az elején, de egyébként nem volt semmi probléma. Amikor a futószakaszokhoz kiértem azt éreztem, hogy fáj mindenem, de futás közben elfelejtettem minden fájdalmat, köszönhetően a közönségnek. A legnagyobb nevek előztek csak meg, motivál, hogy remélhetőleg elkaphatom őket egyszer.”

Laczó Dániel számára saját bevallása szerint is nehezen indult a verseny, ez végül kihatott a folytatásra is, végül a 12. helyen ért célba, de holnap vár még rá a páros, ahol Bakó Tamással áll majd rajthoz.

"Nem így terveztem a mai napot. Az elején ott voltam az élbolyban, de bekerültem a bölcsőre és onnan egyszerűen nem bírtam tovább menni, kicsekkoltam. Mire összeszedtem magam, utolért Nagy Geri (aki ausztrál színekben indult – a szerk.), vele tudtam váltott vízen menni, de onnantól már tartalékoltam a holnapi párosra.” – fogalmazott Laczó.

Az összesített éremtáblázaton a zárónap előtt toronymagasan vezetünk, kilenc arany mellett, kilenc ezüst és öt bronz eddig a gyűjtemény. A világbajnokság páros versenyekkel zárul vasárnap.

Ajánlott cikkeink

Kajak-Kenu & Szabadidő
Partnerek & Támogatók