Tisztelt Közgyűlés, nagytiszteletű meghívott vendégek, elnök úr, hölgyek és urak!
Az utolsó szó jogán, mármint felkent műsorvezető...
A kajak először 70 éve MACON után, gyerek sportolóként bátorságra, önismeretre, önmagam legyőzésére, kitartásra nevelt. Emlékezem a feladás máig tartó keserű szájízére, a kisebb, rész-győzelmek erőt adó értékére, ja és az edzői-nevelői hatalomra.
Majd később 30 év alatt megtanultam, hogy a kajak-kenu sport lényege a személyes jellege. A karakterek erőssége, a jellemformálás, a hit önmagában és a társakban, valamint a varázslókban: az edzőkben.
Az elkerülhetetlenül sok munka, néha kemény környezettel szemben is határozottság, az igazságtalanság vélt, vagy valós buktatóin éveken át úgy haladni át győztesen, hogy azok csak a belső értékeket erősítik, még mások általi elismerés nélkül. A verseny kezdete önmagad legyőzése.
Kívülről nem látszik, hogy a sportág milyen hatalmas rendszert alkot. Egyszerre humán, technikai, műszaki, egészségügyi-orvosi, pénzügyi, szociális, érzelmi. Tulajdonképpen olyan emberi;
gondolkodik, érez, van akarata, ereje, bánata, öröme, néha láza, fájdalma és a legfontosabb: megtartva a lényeget állandóan megújul, alkotó elemeiben, sejtjeiben újjá születik.
Minden olimpiai év lezárása ilyen ujjá-születés. A most következő választás is ennek eszköze. A fejlődés záloga, hogy valaki megy és új, fiatal erő jön helyette.
Köszönök mindent, amit kaptam, érzelmi, szellemi élményt, fizikai és anyagi jellegű, valamint erkölcsi elismerést.
Erőt-egészséget kívánok, mély bizalmat egymásban, a jövő sikereiben!
Dr. Baráth Etele
