Mégse

Töretlen a magyar kajak-kenu fejlődése

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) programjainak is köszönhetően egyre több kajak-kenu telep nyílik az országban, egyre többen kezdik el a sportot és az edzők is egyre jobban meg vannak becsülve - mondta Doma Gergő, az MKKSZ szakmai igazgatója. A doppingvétségen ért versenyzők pedig nem hibázhatnak még egyet - nyomatékosította a sportvezető az InfoRádió Víztükör című műsorában.

Hír

Kiemelten támogatott sportágként 4000 fős vállalást tett a Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2020-ig az utánpótlás terén, Doma Gergő szakmai igazgató szerint jó úton jár az MKKSZ.

„Az egy pontos és nagyon erős cél, hogy elérjük a 4000 főt, most 3100 körül van az utánpótlásban tevékenykedő, versenyzési engedéllyel rendelkező sportolók száma, de rengeteg olyan sportoló is van, aki nem rendelkezik versenyengedéllyel. A 2018-as év végére reméljük, hogy 3500 körül lesz az igazolt versenyzők száma – kezdte Doma Gergő. – A cél az, hogy a kajak-kenu társadalmi beágyazódása még erősebb legyen. Most 10 ezer fő körül van Magyarországon, aki stabilan a kajak-kenuhoz kötődik, ebbe beletartoznak a rendszeresen vízitúrázó családoktól, az utánpótlás versenyzők és az olimpiai bajnokok is.”

Tavaly 92 igazolt felnőtt versenyző volt Magyarországon, de rendszeresen előfordul, hogy a fiatalok az eredménytelenség miatt abbahagyják a sportot, és inkább a civil élet felé veszik az irányt – ezen is szeretne változtatni a Magyar Kajak-Kenu Szövetség. Az olimpiára 16 fő utazhat, ám az idén 107 sportoló mehetett ki melegvízi edzőtáborba. Ez egyrészt szól arról, hogy a műhelymunkát szeretnék erősíteni, de szól arról is, hogy van 107 tehetség, akiket ezeken a csatornákon keresztül szeretne ösztönözni a magyar szövetség. Doma Gergő elmondta, hogy a fiatal versenyzőket a Gerevich ösztöndíj és a Csillag program mellett az MKKSZ saját, a Kolonics alapítvánnyal karöltve patronált karrierkövető programjával is próbálja támogatni úgy, hogy a kajak-kenus pályafutásuk mellett ösztönözzék őket a minél jobb iskolai tanulmányokra is.

Több mint 100 versenyző utazhatott az idén télen melegvízi edzőtáborba:

Mike Robiék is Dél-Afrikában gyűjtik a kilométereket. #kajakkenusport #canoehungary

Magyar Kajak-Kenu Szövetség (@kajakkenusport) által megosztott bejegyzés,

A szakmai igazgató beszélt arról is, hogy az egyesületek száma folyamatosan nő. „Szerencsére az önkormányzatok felismerték, hogy a kajak-kenu sport hazai társadalmi elfogadottsága nagyon magas. Népszerű sport a rekreációs területen, az utánpótlásban és a versenysportban is. Egyre több helyen szinte a semmiből nőnek ki kajak-kenu klubok, már 165 tagszervezetünk van, új, izgalmas helyszínek jönnek a képbe, ilyen például Körmend vagy Zalaegerszeg is.”

Fejlődés történt az edzők jutalmazásában is, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség különböző programokon keresztül 400 millió forintos finanszírozást tud nyújtani éves szinten, amely egy komoly összegnek számít a korábbi időszakhoz képest. Doma Gergő azt gondolja, hogy a mai magyar kajak-kenus edzők nagy többsége meg van becsülve, meg van fizetve, és ennek remélhetőleg az lesz az eredménye, hogy a magyar kajak-kenu eredményessége nemcsak, hogy megmaradt, hanem növekedni is fog, akárcsak a versenyzők létszáma.

proba
Doma Gergő (jobbra) szerint minden adott ahhoz, hogy a magyar kajak-kenu eredményessége megmaradjon

Szó esett az interjúban arról az egyedülálló diagnosztikai centrumról is, amelyre az MKKSZ kiemelt állami támogatást kapott. „A munkák jól haladnak. Ilyenkor még nem látszik semmi, de közben a háttérben egy hihetetlen előkészítő munka érte el az első állomását – építkezésben és eszközbeszerzésben is nagyot léptünk előre. Egy olyan sportegészségügyi háttérmodellt igyekszünk kidolgozni, amivel az újonnan nyíló centrumunkban sokkal inkább tudjuk ösztönözni a tehetségmenedzsmentet, sokkal nagyobb hangsúlyt tudunk fektetni az élsportolói szűrésekre, fel tudjuk gyorsítani a rehabilitációt és mindent meg tudunk adni a sportolóinknak a legális teljesítményfokozás terén, hogy az egyre erősödő világ élvonalával szemben fel tudják venni a versenyt.”

Doma Gergő beszélt a doppingellenes harcról is, amelynek legfontosabb feladata az volt, hogy elfogadott a Magyar Kajak-Kenu Szövetség egy szabályzatot. Eszerint a Magyar Antidopping Szövetség munkatársaival közösen végzett doppingtesztek száma tavaly elérte a 300-at, ez minden idők legtöbb ellenőrzését jelenti egy évben a kajak-kenun belül – erre a harcra 25 millió forintot különített el a szövetség.

Az idén visszatér eltiltásából Dudás Miklós és Dombvári Bence, a szakmai igazgató a korábban doppingvétségen ért sportolókról is ejtett néhány szót.

„Hibáztak ezek a sportolók, de ha még egyszer megteszik, akkor végleg kizárják magukat a kajak-kenus családból,

mert olyat ártottak ezzel egy többszáz fős élversenyzői közösségnek, amelynek fel sem tudják mérni a súlyát. Nem véletlen, hogy 25 millió forintot áldozunk a doppingellenes harcra, ugyanis biztosak vagyunk abban, hogy a sportolóink 99,99 százaléka tiszta, azt a 0,01 százalékot pedig szeretnénk kizárni a sportágból. Aki letöltötte tehát a büntetését, az visszatérhet, de nagyobb lesz rajta a figyelem, és nem hibázhat többet” – fogalmazott Doma Gergő szakmai igazgató.

Olimpiai, világ- és Európa-bajnokok az Asztalitenisz Világnapján

Az elmúlt hétvégén az Asztalitenisz Világnapja alkalmából Magyarországon közel 40 településen tartottak bemutató mérkőzéseket, rendhagyó versenyeket. A központi eseményen, a budapesti Ormai László Asztalitenisz Csarnokban részt vett Kőbán Rita, Storcz Botond, valamint az olimpiai ezüstérmes párbajtőröző, Imre Géza is.

ping-pong nap
Hír

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a magyar szövetség honlapjának elmondta: az asztalitenisznek külön varázsa van, és ezt a világnap is bizonyította.

“Anno sportgimnáziumba jártam. Hatalmas pingpongcsatákat vívtunk. Ez a játék magával ragadja az embert” – fogalmazott a MOB elnöke.

Nátrán Roland, a magyar szövetség elnöke a Világnapon tapasztalt nagy érdeklődés kapcsán elégedetten nyilatkozott.

“Fantasztikus azt látni, hogy ez a mozgásforma kicsiket és nagyokat ugyanúgy megmozgat, mint más sportágból érkezőket. Külön öröm, hogy olimpiai, világ- és Európa-bajnokok is kilátogattak a rendezvényre” – mondta a sportvezető.

Az eseményen az 1979-ben világbajnoki címet szerző magyar férfi asztalitenisz válogatott tagjai, vagyis Klampár Tibor, Jónyer István és Gergely Gábor is játszott.

Az Asztalitenisz Világnapja magyar kezdeményezés, az alapötlet Aranyosi Pétertől, a férfiválogatott szövetségi kapitányától származik. Az eseményt 2015 óta rendezik meg, a szervezők célja az, hogy népszerűsítsék a sportágat.

Idén az április 18-én kezdődő budapesti világbajnokság jegyében bonyolították le az Asztalitenisz Világnapját. A központi eseményen Imre Géza a júliusi budapesti vívó-világbajnokságot-, Kőbán Rita és Storcz Botond pedig az augusztusi, szegedi NKM olimpiai kvalifikációs kajak-kenu világbajnokságot népszerűsítette.

Júliusra elkészül a felújított szegedi kajak-kenu pálya

Sajtóbejárást tartott a Nemzeti Sportközpontok (NSK) és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) a Szegedi Olimpiai Központban, ahol a létesítmény történetének legnagyobb szabású beruházása zajlik. A jelentősen megújult és kibővített maty-éri pálya július végére készül el, augusztusban már negyedszer ad otthont gyorsasági kajak-kenu világbajnokságnak.

Hír

A bejáráson részt vett többek között az Emberi Erőforrások Minisztériumából Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke, a 2019. évi szegedi kajak-kenu vb szervezőbizottságának vezetője, Hüttner Csaba, a felnőtt kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya, valamint Kopasz Bálint Eb-ezüstérmes kajakos.

Szabó Tünde szerint a Magyar Kormány számára fontos, hogy minél több sportágnak adja meg azokat a feltételeket, hogy a legnagyobb eseményeit hazánkba tudja hozni.

„Kajak-kenuban már voltak itthon nagy világesemények, de olyan gyorsan fejlődik maga a sportág, hogy a sportlétesítményekben is követnünk kell ezt a fejlődést.

A kajak-kenu a legeredményesebb magyar sportág,

és ahhoz, hogy a legjobb körülmények között szerepelhessenek a versenyzők, a sportlétesítményeket is fejlesztenünk kell. Minden országból örömmel érkeznek Szegedre, és ha már olimpiai kvalifikációs világbajnokságnak adunk otthont, akkor nem engedhetjük meg, hogy ne a legjobb feltételek között rendezzük meg a vébét” – nyilatkozta a sportért felelős államtitkár.

Schmidt Gábor szerint a Magyar Kormány jelentős támogatásával megújuló létesítmény a mostani beruházás befejezése után már nemcsak a versenysportot szolgálja majd, hanem szabadidősport-események lebonyolítására is alkalmas lesz, ezzel hozzájárulva a lakosság egészségmegőrzéséhez.

„Ez a beruházás kezdettől fogva úgy állt össze, hogy ne csak a kajak-kenut szolgálja, hanem más sportágakat is, például a triatlont, a hosszútávúszást, a horgászatot vagy akár a gördeszkázást. Fontos volt, hogy ez egy olyan szabadidős létesítmény legyen, amelyet a mindennapokban Szeged lakossága is használni tud. A vébé szempontjából a legnagyobb változás az osztószigeti híd, valamint az új utak és parkolók, amelyekkel tágasabb lett a pálya” – mondta Schmidt Gábor.

A Maty-éren a 156 méter hosszú, 3,5 méter széles osztószigeti híd, valamint az átvágási híd, a 2,6 kilométeres új út építése és a már meglévő, öt kilométer út felújítása mellett számos fejlesztést hajtanak végre. Felújítják a rajtgépet, a pályarendszert, 1000 négyzetméternyi pontont szereznek be, épül két új médiastég, átépítik a díjátadóhelyet a fotósok és a tévék számára, valamint modernizálják a teljes csapadékvíz-rendszert.

Új területek vásárlására is lehetőséget adott a kormányzati támogatás, a pálya keleti oldalán négy hektáron parkolót és médiaközpontot alakítanak ki, a déli zárógát mögötti mély terület feltöltésével pedig rendezvényhelyszínt lehet ott kialakítani.

A lelátókat és a VIP épületet lefedik, a céltornyot felújítják és bővítik, lecserélik a motel épületének és a hajótároló burkolatának szigetelését, valamint felújításra kerül a barakk, a porta és a régi üzemeltetési épület is.