Töretlen a magyar kajak-kenu fejlődése

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) programjainak is köszönhetően egyre több kajak-kenu telep nyílik az országban, egyre többen kezdik el a sportot és az edzők is egyre jobban meg vannak becsülve - mondta Doma Gergő, az MKKSZ szakmai igazgatója. A doppingvétségen ért versenyzők pedig nem hibázhatnak még egyet - nyomatékosította a sportvezető az InfoRádió Víztükör című műsorában.

Hír

Kiemelten támogatott sportágként 4000 fős vállalást tett a Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2020-ig az utánpótlás terén, Doma Gergő szakmai igazgató szerint jó úton jár az MKKSZ.

„Az egy pontos és nagyon erős cél, hogy elérjük a 4000 főt, most 3100 körül van az utánpótlásban tevékenykedő, versenyzési engedéllyel rendelkező sportolók száma, de rengeteg olyan sportoló is van, aki nem rendelkezik versenyengedéllyel. A 2018-as év végére reméljük, hogy 3500 körül lesz az igazolt versenyzők száma – kezdte Doma Gergő. – A cél az, hogy a kajak-kenu társadalmi beágyazódása még erősebb legyen. Most 10 ezer fő körül van Magyarországon, aki stabilan a kajak-kenuhoz kötődik, ebbe beletartoznak a rendszeresen vízitúrázó családoktól, az utánpótlás versenyzők és az olimpiai bajnokok is.”

Tavaly 92 igazolt felnőtt versenyző volt Magyarországon, de rendszeresen előfordul, hogy a fiatalok az eredménytelenség miatt abbahagyják a sportot, és inkább a civil élet felé veszik az irányt – ezen is szeretne változtatni a Magyar Kajak-Kenu Szövetség. Az olimpiára 16 fő utazhat, ám az idén 107 sportoló mehetett ki melegvízi edzőtáborba. Ez egyrészt szól arról, hogy a műhelymunkát szeretnék erősíteni, de szól arról is, hogy van 107 tehetség, akiket ezeken a csatornákon keresztül szeretne ösztönözni a magyar szövetség. Doma Gergő elmondta, hogy a fiatal versenyzőket a Gerevich ösztöndíj és a Csillag program mellett az MKKSZ saját, a Kolonics alapítvánnyal karöltve patronált karrierkövető programjával is próbálja támogatni úgy, hogy a kajak-kenus pályafutásuk mellett ösztönözzék őket a minél jobb iskolai tanulmányokra is.

Több mint 100 versenyző utazhatott az idén télen melegvízi edzőtáborba:

Mike Robiék is Dél-Afrikában gyűjtik a kilométereket. #kajakkenusport #canoehungary

Magyar Kajak-Kenu Szövetség (@kajakkenusport) által megosztott bejegyzés,

A szakmai igazgató beszélt arról is, hogy az egyesületek száma folyamatosan nő. „Szerencsére az önkormányzatok felismerték, hogy a kajak-kenu sport hazai társadalmi elfogadottsága nagyon magas. Népszerű sport a rekreációs területen, az utánpótlásban és a versenysportban is. Egyre több helyen szinte a semmiből nőnek ki kajak-kenu klubok, már 165 tagszervezetünk van, új, izgalmas helyszínek jönnek a képbe, ilyen például Körmend vagy Zalaegerszeg is.”

Fejlődés történt az edzők jutalmazásában is, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség különböző programokon keresztül 400 millió forintos finanszírozást tud nyújtani éves szinten, amely egy komoly összegnek számít a korábbi időszakhoz képest. Doma Gergő azt gondolja, hogy a mai magyar kajak-kenus edzők nagy többsége meg van becsülve, meg van fizetve, és ennek remélhetőleg az lesz az eredménye, hogy a magyar kajak-kenu eredményessége nemcsak, hogy megmaradt, hanem növekedni is fog, akárcsak a versenyzők létszáma.

proba
Doma Gergő (jobbra) szerint minden adott ahhoz, hogy a magyar kajak-kenu eredményessége megmaradjon

Szó esett az interjúban arról az egyedülálló diagnosztikai centrumról is, amelyre az MKKSZ kiemelt állami támogatást kapott. „A munkák jól haladnak. Ilyenkor még nem látszik semmi, de közben a háttérben egy hihetetlen előkészítő munka érte el az első állomását – építkezésben és eszközbeszerzésben is nagyot léptünk előre. Egy olyan sportegészségügyi háttérmodellt igyekszünk kidolgozni, amivel az újonnan nyíló centrumunkban sokkal inkább tudjuk ösztönözni a tehetségmenedzsmentet, sokkal nagyobb hangsúlyt tudunk fektetni az élsportolói szűrésekre, fel tudjuk gyorsítani a rehabilitációt és mindent meg tudunk adni a sportolóinknak a legális teljesítményfokozás terén, hogy az egyre erősödő világ élvonalával szemben fel tudják venni a versenyt.”

Doma Gergő beszélt a doppingellenes harcról is, amelynek legfontosabb feladata az volt, hogy elfogadott a Magyar Kajak-Kenu Szövetség egy szabályzatot. Eszerint a Magyar Antidopping Szövetség munkatársaival közösen végzett doppingtesztek száma tavaly elérte a 300-at, ez minden idők legtöbb ellenőrzését jelenti egy évben a kajak-kenun belül – erre a harcra 25 millió forintot különített el a szövetség.

Az idén visszatér eltiltásából Dudás Miklós és Dombvári Bence, a szakmai igazgató a korábban doppingvétségen ért sportolókról is ejtett néhány szót.

„Hibáztak ezek a sportolók, de ha még egyszer megteszik, akkor végleg kizárják magukat a kajak-kenus családból,

mert olyat ártottak ezzel egy többszáz fős élversenyzői közösségnek, amelynek fel sem tudják mérni a súlyát. Nem véletlen, hogy 25 millió forintot áldozunk a doppingellenes harcra, ugyanis biztosak vagyunk abban, hogy a sportolóink 99,99 százaléka tiszta, azt a 0,01 százalékot pedig szeretnénk kizárni a sportágból. Aki letöltötte tehát a büntetését, az visszatérhet, de nagyobb lesz rajta a figyelem, és nem hibázhat többet” – fogalmazott Doma Gergő szakmai igazgató.

Erősebb lehet a sportolói képviselet

Sportolói Bizottság alakulhat a Magyar Kajak-Kenu Szövetségen (MKKSZ) belül. Az új bizottság tagjai kizárólag a különböző szakágak olyan aktív felnőtt versenyzői lehetnek, akik benne vannak valamelyik válogatott keretben. A létrejövő testület elnöke pedig az MKKSZ elnökségének teljes jogú tagja lesz.

Hír

A hónap végi rendes közgyűlés előkészítéseként az MKKSZ Elnöksége alapszabály-módosítást kezdeményez. A sportág küldöttei szavazhatnak majd arról, hogy a sportolóknak legyen-e erősebb képviselete a szövetség elnökségén belül.

„Az elnökség által javasolt alapszabály-módosítás szerint létrejönne a mi sportágunkban is egy ahhoz hasonló Sportolói Bizottság, ami egyébként a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban és a Magyar Olimpiai Bizottságban már működik.

Az alakuló bizottságba egy felnőtt válogatott kerettag férfi-, és női versenyzőt delegálna a gyorsasági szakág, ugyanígy két versenyzőt delegálna a szlalom-szakág, a para-szakág és a nem olimpiai szakágak is. A nyolctagú bizottság tagjai pedig maguk szavaznánk meg, hogy ki legyen a testületük elnöke, azzal a kikötéssel, hogy elnök csak a két gyorsasági sportoló egyike lehetne

– mondta Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke.

Amennyiben a sportág közgyűlése elfogadja a tervet, akkor májusban a sportolók már megválaszthatják a bizottság első tagjait. Azok a versenyzők, akik tisztséget vállalnának az új testületben, magukat tudják jelöltetni. A tervek szerint a felnőtt válogatottak tagjai majd a májusi rangsorolón szavazhatnak a gyorsasági- és a paraszakág jelöltjeire. A Sportolói Bizottság elnöke pedig addig lesz majd tagja az MKKSZ Elnökségének, ameddig a jelenlegi Elnökség mandátuma tart.

Remek magyar kezdés a YOG-kvalifikáción

Fantasztikusan kezdték a magyar lány kajakosok a Barcelonában zajló ifjúsági olimpiai kvalifikációs versenyt, miután az első és a harmadik helyet szerezték meg a nyitónapon.

Hír

A síkvízi selejtezőből Rendessy Eszter a legjobb, Újfalvi Laura pedig a harmadik idővel került a negyeddöntőbe, ahonnan egyenes kiesés szakaszban folytatták a küzdelmeket. Az elődöntőig mindketten eljutottak, ott azonban összekerültek, így nem tudott az első két helyen magyar végezni. Végül Rendessy Eszter jutott a döntőbe, amelyet meg is nyert, a bronzfutamon pedig a mezőny nagy részétől egy évvel fiatalabb Újfalvi Laura győzött, így az első és a harmadik hely is a miénk lett.

„A lányok döntős és kisdöntős győzelmének értékét növeli, hogy az egyértelműen rosszabb pályán aratták, ugyanis egész nap nagyon nagy szél volt, a lelátó felőli pályát pedig szélvédett környezetben kezdhette, aki odakerült, a végén pedig, az egyenesben hátszele volt” – értékelt Makrai Csaba utánpótlás szövetségi kapitány, aki nagyon elégedett volt a magyarok teljesítményével.

A megnyitón a magyar csapat

A fiú kenusoknál Pálla Balázs a 10., Kuska Bence pedig a 17. időt érte el a selejtezőben, így ők nem jutottak tovább a nyolc közé, de ezzel még nem veszett el a kvóta, hiszen Európából az első hat nemzet versenyzője kvalifikálja magát az októberi, Buenos Aires-i ifjúsági olimpiára, Pálla pedig ebben az összevetésben a harmadik helyen áll.

A lány kajakosok és a férfi kenusok szombaton ugyanilyen rendszerben versenyeznek majd szlalomban, és a síkvízi eredménnyel összesítve alakul ki a végső sorrend. A szabályok értelmében egy országból csak egy versenyző juthat ki a YOG-ra, így nagy harc várható a két magyar kajakos lány között a kvótáért.

Pénteken fiú kajakban Kiss Ádám és Majoros Mátyás, női kenuban pedig Gönczöl Laura és Opavszky Réka kezdi meg szereplését Barcelonában a síkvízi versennyel.