Mégse

Macon bajnoka ma is derűs

Mosolygós, kacagós lány volt – emlékszik vissza Balogh Anikó, a sportág hagyományainak és emlékeinek legnagyobb örzője a hajdani bajnoknőre, a Svájcban élő Pintér Hildára. A maconi diadal ma is elképesztően életvidám aranyérmesét - és egyben egyik utolsó élő szemtanúját - 85. születésnapján köszöntöttük.

Hír

– Hogyan találkozott első ízben a sportággal?

– Úgy emlékszem vissza, hogy az iskolában, ahová jártam Pesten, a tornatanárnő szólt nekem, hogy lesz egy két hónapos kajakos kurzus, szeretnék- e menni. Rögtön mondtam, hogy igen. Így kezdődött a pályafutásom. 16 éves voltam akkor.

– Mi tetszett meg benne leginkább?

– Az, hogy azonnal nagyon jól mentem. Mondta is az edzőm, hogy ha ilyen jól haladok, akár még olimpiai bajnok is lehet belőlem. Szeptembertől már az ő egyesületében folytattam a kajakozást, az Elektromosban. Meg is nyertem aztán mindig az ifjúsági versenyeket , egyesben és párosban is.

– Maconban Bánfalvi Klárával diadalmaskodott. Ő volt az állandó partnere?

– Cserélődtek a párjaim – összeraktak például Hartmann Cilivel is – de Klárival, aki két-három évvel idősebb volt nálam, mindig nyertünk.

– A legfényesebb érmük, az 54-ben vele szerzett világbajnoki arany ma már legendaszámba menő körülmények közt született…

– Az tényleg egy csoda volt! Nem számítottunk rá.

Fogalmunk se volt róla, hogy ilyen jók vagyunk. Csodálkoztunk és persze nagyon örültünk. Főleg az után, hogy a focisták csalódást okozó szereplése miatt ki se akartak engedni bennünket. Gondolom, ismert történet: Bánfalvi Klári meg pár fiú elrohant a sporthivatalba és kikönyörögte, hogy utazhassunk. Az utolsó pillanatban mentünk ki. Amikor visszajöttünk, akkor is alig volt hivatalos ünneplés, a focistákról beszélt még akkor is mindenki. A kajakosokkal akkor nem sokat foglalkoztak.

– Ezt követően is voltak még meghatározó versenyélményei?

– Tulajdonképpen nem. Miután ’56-ban kimentem Svájcba, még versenyeztem ugyan, háromszor megnyertem a bajnokságot is, de aztán megszületett a fiam. Onnantól ő volt a fontos.

– Hobbi szinten sem evezett tovább?

– Úgy igen. Sokáig kajakoztam , vagyis inkább „kajakozgattam” a Genfi tavon. Bár az nem igazán alkalmas erre. Tudja, a szél miatt. Hol innen fúj, hol meg onnan….

Dusika nevet és minden bizonnyal  cinkosan kacsint is egyet a vonal végén.  És megígéri, egyszer elmeséli, minek köszöntheti hihetetlen pozitív életszemléletét. Addig is szeretettel üdvözli a magyar sporttársakat és elismerését küldi a „fiataloknak”…  A maiaknak és a tegnapiaknak is…

Olimpiai, világ- és Európa-bajnokok az Asztalitenisz Világnapján

Az elmúlt hétvégén az Asztalitenisz Világnapja alkalmából Magyarországon közel 40 településen tartottak bemutató mérkőzéseket, rendhagyó versenyeket. A központi eseményen, a budapesti Ormai László Asztalitenisz Csarnokban részt vett Kőbán Rita, Storcz Botond, valamint az olimpiai ezüstérmes párbajtőröző, Imre Géza is.

ping-pong nap
Hír

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a magyar szövetség honlapjának elmondta: az asztalitenisznek külön varázsa van, és ezt a világnap is bizonyította.

“Anno sportgimnáziumba jártam. Hatalmas pingpongcsatákat vívtunk. Ez a játék magával ragadja az embert” – fogalmazott a MOB elnöke.

Nátrán Roland, a magyar szövetség elnöke a Világnapon tapasztalt nagy érdeklődés kapcsán elégedetten nyilatkozott.

“Fantasztikus azt látni, hogy ez a mozgásforma kicsiket és nagyokat ugyanúgy megmozgat, mint más sportágból érkezőket. Külön öröm, hogy olimpiai, világ- és Európa-bajnokok is kilátogattak a rendezvényre” – mondta a sportvezető.

Az eseményen az 1979-ben világbajnoki címet szerző magyar férfi asztalitenisz válogatott tagjai, vagyis Klampár Tibor, Jónyer István és Gergely Gábor is játszott.

Az Asztalitenisz Világnapja magyar kezdeményezés, az alapötlet Aranyosi Pétertől, a férfiválogatott szövetségi kapitányától származik. Az eseményt 2015 óta rendezik meg, a szervezők célja az, hogy népszerűsítsék a sportágat.

Idén az április 18-én kezdődő budapesti világbajnokság jegyében bonyolították le az Asztalitenisz Világnapját. A központi eseményen Imre Géza a júliusi budapesti vívó-világbajnokságot-, Kőbán Rita és Storcz Botond pedig az augusztusi, szegedi NKM olimpiai kvalifikációs kajak-kenu világbajnokságot népszerűsítette.

Júliusra elkészül a felújított szegedi kajak-kenu pálya

Sajtóbejárást tartott a Nemzeti Sportközpontok (NSK) és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) a Szegedi Olimpiai Központban, ahol a létesítmény történetének legnagyobb szabású beruházása zajlik. A jelentősen megújult és kibővített maty-éri pálya július végére készül el, augusztusban már negyedszer ad otthont gyorsasági kajak-kenu világbajnokságnak.

Hír

A bejáráson részt vett többek között az Emberi Erőforrások Minisztériumából Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke, a 2019. évi szegedi kajak-kenu vb szervezőbizottságának vezetője, Hüttner Csaba, a felnőtt kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya, valamint Kopasz Bálint Eb-ezüstérmes kajakos.

Szabó Tünde szerint a Magyar Kormány számára fontos, hogy minél több sportágnak adja meg azokat a feltételeket, hogy a legnagyobb eseményeit hazánkba tudja hozni.

„Kajak-kenuban már voltak itthon nagy világesemények, de olyan gyorsan fejlődik maga a sportág, hogy a sportlétesítményekben is követnünk kell ezt a fejlődést.

A kajak-kenu a legeredményesebb magyar sportág,

és ahhoz, hogy a legjobb körülmények között szerepelhessenek a versenyzők, a sportlétesítményeket is fejlesztenünk kell. Minden országból örömmel érkeznek Szegedre, és ha már olimpiai kvalifikációs világbajnokságnak adunk otthont, akkor nem engedhetjük meg, hogy ne a legjobb feltételek között rendezzük meg a vébét” – nyilatkozta a sportért felelős államtitkár.

Schmidt Gábor szerint a Magyar Kormány jelentős támogatásával megújuló létesítmény a mostani beruházás befejezése után már nemcsak a versenysportot szolgálja majd, hanem szabadidősport-események lebonyolítására is alkalmas lesz, ezzel hozzájárulva a lakosság egészségmegőrzéséhez.

„Ez a beruházás kezdettől fogva úgy állt össze, hogy ne csak a kajak-kenut szolgálja, hanem más sportágakat is, például a triatlont, a hosszútávúszást, a horgászatot vagy akár a gördeszkázást. Fontos volt, hogy ez egy olyan szabadidős létesítmény legyen, amelyet a mindennapokban Szeged lakossága is használni tud. A vébé szempontjából a legnagyobb változás az osztószigeti híd, valamint az új utak és parkolók, amelyekkel tágasabb lett a pálya” – mondta Schmidt Gábor.

A Maty-éren a 156 méter hosszú, 3,5 méter széles osztószigeti híd, valamint az átvágási híd, a 2,6 kilométeres új út építése és a már meglévő, öt kilométer út felújítása mellett számos fejlesztést hajtanak végre. Felújítják a rajtgépet, a pályarendszert, 1000 négyzetméternyi pontont szereznek be, épül két új médiastég, átépítik a díjátadóhelyet a fotósok és a tévék számára, valamint modernizálják a teljes csapadékvíz-rendszert.

Új területek vásárlására is lehetőséget adott a kormányzati támogatás, a pálya keleti oldalán négy hektáron parkolót és médiaközpontot alakítanak ki, a déli zárógát mögötti mély terület feltöltésével pedig rendezvényhelyszínt lehet ott kialakítani.

A lelátókat és a VIP épületet lefedik, a céltornyot felújítják és bővítik, lecserélik a motel épületének és a hajótároló burkolatának szigetelését, valamint felújításra kerül a barakk, a porta és a régi üzemeltetési épület is.