Koletics Miklós, tíz éves kenus pályafutása után nem tudott elszakadni sportágától, kijárta az edzői ranglétrát, majd a nyolcvanas évek közepétől főállású kenus edzőként segítette a fiatalokat.
„Az aktív sportolást 1979-be abbahagytam, az életemet viszont nem tudtam elképzelni a kajak-kenu nélkül, ezért választottam az edzői hivatást. Kezdetben társadalmi munkában tevékenykedtem Csepelen, később mellékállásban, majd 1984-től mostanáig főállású kenus edzőként dolgoztam” - mesélte a múltról 2022 márciusában a szövetség honlapjának Koletics Miklós, amikor befejezte edzői pályáját.
Korábbi klubjában, a Csepelben kezdett el edzősködni, majd 27 éven át a KSI-ben, végül 2016-tól 2022-es visszavonulásáig a Lágymányosi Spariban dolgozott.
„Miután átkerültem a KSI-be, már tényleg csak az utánpótlással foglalkoztam. Lett volna kedvem felnőttekkel is dolgozni, de így hozta a sors. Több generációt neveltem fel az alapok elsajátításától az élsportolóvá válásig. Versenyzőim kimagasló eredményeket értek el korosztályukban. Sokan szereztek érmet magyar bajnokságokon, ifjúsági világbajnokságon, ORV-n (Olimpiai Reménységek Versenye). Évről-évre többen bekerültek a válogatott keretbe.
Sportolóim sikerét látni mindig nagy öröm volt számomra, egyben ösztönzés a további munkámhoz.”
Első sikerei már a Csepelnél érkeztek, Prohászka Péter és Bencsik Attila személyében. Majd a KSI-ben tanítványa Balázs Péter ifjúsági, majd kétszeres világbajnok lett.
„Aztán Péter testvére, Balázs Gábor felnőtt világbajnoki bronzérmes lett. Szintén a KSI színeiben Fábián Roland, Nagy Richárd, Jónás Zsolt, Korisánszky Dávid és Koletics Péter ért el kimagasló eredményeket, dobogós helyezéseket magyar bajnokságokon és ORV-n. Korisánszky Dávid ifjúsági világbajnok, felnőtt világbajnoki bronzérmes, Koletics Péter pedig ötszáz egyesben ifjúsági magyar bajnok lett. A Lágymányosi Spariban Uhrin Dávidot, Ignácz Richárdot és Ludányi Mátyást emelném ki.
Büszke vagyok arra, hogy a tanítványaim közül sokan nem csak jó sportolók lettek, de jó emberek is, akik az életben is megállják a helyüket.
Úgy érzem ehhez én is hozzájárultam egy kicsit.” - értékelte edzői karrierjét Koletics Miklós.
Edzői hitvallása volt, hogy mindig a gyerekek érdekeit igyekezett szem előtt tartani. Fontos volt számára a közösség, ezért rendszeresen szervezett közösségi programokat is tanítványai számára: vízi-, és kerékpártúrákat, szalonnasütést, kirándulást, télen sítábort és korcsolyázást. Elmondása szerint számos korábbi versenyzőjével a mai napig baráti viszonyt ápol. 2022 márciusában vonult vissza végleg, 42 évig szolgálta a kajak-kenu sportágat. Ugyanebben az évben megkapta a Magyar Kajak-Kenu Szövetség által életre hívott Aranylapát-díjat, amelyet azok az utánpótlásban dolgozók részesülhetnek, akik kiemelkedő munkájukkal számos tehetséges versenyzőt neveltek ki a sportágnak.
Jelenleg nyugdíjas napjait családja körében tölti, elmondása szerint mostanság sem unatkozik. A sportággal sem szakadt meg teljesen a kapcsolata, ha megkeresik, szívesen segít szakmai tanácsaival, vagy akár egy-egy verseny lebonyolításában is.
„Néhány volt versenyzőmmel telefonon tartom a kapcsolatot. Felhívnak, hogy beszámoljanak a versenyeken elért eredményeikről, vagy éppen megkérdezzék véleményem sportolói pályafutásukat érintő fontos döntések meghozatala előtt. Többször volt példa arra is, hogy megkértek, nézzem meg az edzésen végzett munkájukat, és adjak technikai tanácsokat. Mindez jóérzéssel tölt el.” - mesélte az MKKSZ honlapjának 2023 februárjában.
Isten éltesse sokáig!
