A Stopperen tartott sajtótájékoztatón Révész Máriusz kiemelte, arra törekszenek, hogy vízitúra paradicsom legyen Magyarország, amely tavakkal és több mint 3000 kilométernyi hajózható folyóvízzel rendelkezik.
Az országban a gyaloglás és a kerékpározás után a vízitúrázás a harmadik legnépszerűbb túrázási forma, kutatások szerint a lakosság körülbelül 8 százaléka jár kisebb nagyobb gyakorisággal vízitúrázni.
2035-re ezt a számot 15-16 százalékra szeretnék emelni - jelentette ki az államtitkár. Ez a vállalás azért lehetséges, mert például a hiányos szolgáltatások, az ésszerűtlen szabályozás miatt óriási kihasználatlan potenciál van a vízitúrázásban - tette hozzá.
Kifejtette, hogy a stratégiában a hálózatos fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt, nem vízitúra megállóhelyeket, hanem vízitúra útvonalakat akarnak kialakítani. Fontos azonban, hogy ezek a fejlesztések - pénzügyileg is - fenntartható módon, a helyi lakosok érdekeivel összhangban valósuljanak meg, és erősítsék a vízitúrázókban az ökotudatos viselkedést.
Ezen felül további célkitűzés a Nemzeti Víziturisztikai Stratégiában, hogy több túratípust (gyalogosok, kerékpárosok, lovasok) kiszolgáló megállóhelyeket alakítsanak ki, valamint hogy meghosszabbítsák a víziturisztikai szezont áprilistól októberig.
A megállóhelyek kapcsán az államtitkár elmondta, színvonalas, biztonságos infrastruktúrára van szükség, valamint, hogy a fogyatékkal élőknek is megfelelő vízre szállási lehetőségeket kell építeni.
Révész Máriusz úgy vélte, a vízitúrázók számának növekedéséhez vonzó attrakciókra is szükség van. Példaként a Tisza tavon elhelyezett kilátókat említette.
Az államtitkár közölte, a stratégiában az emberi erővel és a széllel hajtott kisebb, vízen közlekedő eszközökkel foglalkoztak, ezért kitértek a kishajós vitorlázás feltételeinek javítására is. Utóbbinál célként fogalmazta meg, hogy a Balaton körbe vitorlázható legyen, erre ugyanis most csak elvileg van lehetőség, de a gyakorlatban nem működik.
Révész Máriusz az MTI-nek elmondta, hogy a kormány már elfogadta a két éves munka eredményeként létrejött Nemzeti Víziturisztikai Stratégiát, amelynek a kialakításába olyan szervezeteket is bevontak, mint például az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség és a Magyar Vízitúra Szövetség. A mostani sajtótájékoztatón ott volt Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke is.
forrás: MTI
