Idén tesztévet futott a sportág, amely a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) megújuló, világranglista-pontok alapján működő olimpiai kvalifikációs rendszerével ismerkedett, 2026-tól azonban már élesben megy minden, megkezdik a pontgyűjtést versenyzőink a 2028-as Los Angeles-i olimpia kvótaszerzéséhez. Az ICF végső döntésének megfelelően nem versenyzői, hanem nemzeti rangsort indít a kvóták megszerzésére. Az országoknak 2026-ban és 2027-ben 10 versenyen lesz lehetőségük bizonyítani, amelyből a nyolc legjobb eredmény kerül beszámításra az olimpiai kvalifikációs ranglistába. Az új rendszer szerint a gyorsasági világkupák, Európa-bajnokságok és világbajnokságok eredményei alapján külön rangsor fut a négyesek, a párosok és az egyesek számára, utóbbiban azonban nem csak az olimpiai egyes számok pontjai számítanak be, de azonos súllyal érnek fel a világbajnoki számok eredményei is, vagyis a kajakosok esetében a hölgyeknél a K-1 200, 1000 és 5000 méteren, a férfiaknál a K-1 200, 500 és 5000 méteren elért eredmények is. Az egyéni versenyszámok esetében versenyenként mindig csak a legjobb eredmény kerül beszámításra, míg a páros és négyes csapathajók ranglistáin az adott nemzet legjobb egysége szerzi a pontot az adott versenyen (világkupák esetén).
A kajakosok esetében 5-5 kvótáért szállnak majd harcba versenyzőink, és mivel az első négy kvóta sorsa a négyes csapathajók ranglistájáról szerezhető meg, az ötödik pedig az egyes versenyszámokban elért eredmények alapján dől el, így nagyon fontos, hogy az elkövetkező években milyen csapathajókat küld majd harcba a nemzetközi színtéren Tóth Dávid kajak szövetségi kapitány.
„Jövőre belépünk a kvalifikáció évébe, új rendszerekhez kell alkalmazkodni a versenyzőknek, az edzőknek egyaránt. Az új kvalifikációs szisztéma és a nemzetközi versenynaptár alapján sűrűsödik a program is, hiszen az eddigiektől eltérően a nemzetközi szövetség még egy világkupát beiktatott a programba, jövőre az Európa-bajnokság után, a világbajnokságot megelőzően júliusban Montrealban is kötelezően versenyeznie kell a magyar válogatottnak. Ez nyilván plusz terhelést, ezen kívül az akklimatizációval együtt legalább másfél hetes kiesést jelent a világbajnoki felkészülésből – mondta Tóth Dávid, aki a 2025-ös esztendőhöz hasonló felkészülési tervet és válogatási szisztémát tett le az elnökség asztalára. Az elmúlt szezonhoz képest annyi a különbség, hogy az U23-as korosztály számára ismét két válogatót rendeznek, az áprilisi felnőtt válogató és rangsoroló versenyről felnőtt csapattagságot nem szerző U23-asok a korosztályos világversenyek előtt még egyszer összemérik tudásukat.
„A jövő évi rendszer hasonlatos a 2025-öshöz, az idei világversenyek alapján úgy ítéltem meg, hogy bevált az egyválogatós szisztéma, ami a megváltozott olimpiai kvalifikációs rendszer esetében szükségszerű is, hiszen egy éles bevetéssel kevesebb vár a versenyzőkre. Az áprilisi válogató és rangsoroló egyes és páros eredményei, valamint a pretóriai és sevillai melegvízi táborokban nyújtott teljesítmények alapján kialakul egy bő keret, amely megkezdi a közös felkészülést az idei világversenyekre. A tavaszi központi edzőtáborban pedig megkezdjük a négyesek összeállítását is, amelyekkel elindulunk a májusi szegedi, illetve a brandenburgi világkupákon. Az idei tesztek, próbák alapján tisztában vagyok azzal, hogy kinek, milyen csapathajós alkalmassága van, ez adhat egy alapot, de természetesen az egyes és páros eredmények, formák lesznek elsődlegesen a mérvadóak a csapathajók kialakításakor – folytatta a kapitány, aki azt is hozzátette, hogy a jövőre nézve a négyes alkalmasság hangsúlyos lesz, hiszen míg a milánói világbajnokságon 7 férfi kajakos versenyző szerzett érmeket olimpiai számokban, addig az olimpián csak öt kvótával számolhatunk, így mindenkinek érdemes a négyes irányába helyezni a fókuszt.
A kapitány jövőre is „lépcsőzetes” csapatkijelöléssel dolgozik: a válogató és rangsoroló verseny, valamint a szegedi és brandenburgi világkupák eredményei alapján nevezi meg a Montemor-o-Velhó-i Európa-bajnokságon induló válogatottat, majd az Eb-eredményeit is számításba véve születhet változtatás a poznani világbajnokságon induló egységek esetében.
„Nyilvánvalóan a csapathajók és párosok kapcsán nem az a cél, hogy szétpörgessem a versenyzőket, de ha szükségszerű lesz, akkor újabb csapathajós próbákat vagy szétlövéseket kell beiktatni a felkészülésbe annak érdekében, hogy valóban a legjobb egységek álljanak rajthoz a világversenyeken” – tette hozzá Tóth Dávid, aki fontosnak tartja, hogy jövőre is minél több U23-as fiatal épüljön be a felnőtt keretbe, illetve kiemelkedően fontos, hogy a női szakágban előrelépés történjen.
„Idén Csikós Zsóka kimagaslóan teljesített Racicében és Milánóban is, de a szakágat összességében nézve akadtak hiányosságaink a világbajnokságon. 2025-ben hiányzott a mezőnyből kétszeres olimpiai bajnokunk, Csipes Tamara, míg az olimpiai ezüstérmes Gazsó Dorka felkészülését egy sérülés húzta keresztül, így ő végül K-1 200 méteren rajtolt a milánói világbajnokságon. Dorka reményeink szerint száz százalékosan jelen lesz majd jövőre, Tamit is várnám vissza a felnőtt keretbe, de természetesen az ő döntése lesz majd, hogy ott tud-e lenni a tavaszi edzőtáborokban és rajthoz fog-e állni április közepén a válogatóversenyen. Vagy így vagy úgy, de nagyon bízom benne, hogy lesz előrelépés a női szakág tekintetében is – mondta Tóth Dávid.
Kajakosaink november 22-én nyitják a közös felkészülést egy kéthetes sevillai meleg égövi táborral, majd decemberben egy livignói sífutótábor következik, amely után jön a tavaszi nagyüzem: februárban 3 hétig Pretóriában, majd márciusban 3 hétig Sevillában edzőtáborozik a válogatott. A válogatót követően már hazai táborok következnek: április végén és május elején Szolnokon rendeznek tavaszi központi tábort, majd az Európa-bajnokság előtt 3 hétig Szolnokon készülnek a versenyzők. A kontinensviadalt követő rövid pihenő után, a montreali Világkupa előtt két hétig helyszíni bontásban, Dunavarsányban, Szolnokon és Szegeden, a poznani világbajnokság előtt pedig 5 hétig szintén ezen a három helyszínen edzenek kajakosaink.
A kenusoknak is sűrű program következik, hiszen novembertől 2026. augusztus közepéig nyolc edzőtáborban vesznek részt a válogatottak, a melegvizes táborok központi helyszíne a törökországi Belek lesz, de afféle „előretolt helyőrségként” februárban 4 hetet az Egyesült Államokban, Chula Vistában töltenek el a versenyzők. A tengerentúli helyszín, ahol a jövőben többször is megfordulnak majd magyar kajakosok és kenusok, a Los Angeles-i olimpia előtti akklimatizációs tábora is lesz majd a magyar olimpiai keretnek.
„A kenusok számára új helyszín lesz Chula Vista, a kajakosok már ismerik az itteni körülményeket, hiszen Fábiánné Rozsnyói Katalin többször is edzőtáborozott is csapatával és Kopasz Bálint is kipróbálta már ezt az edzőközpontot” – mondta Foltán László kenus szövetségi kapitány, aki a 2025-ös idény tapasztalatai alapján fontosnak és hasznosnak ítélte meg a közös edzőtáborokat, amelyek nem a központosításról szólnak, sokkal inkább egy olyan együttműködésről, amelynek eredményeit idén is láthattuk.
„Természetesen egyensúlyt kell teremteni a klubban történő felkészülés és az edzőtáborok között, de fontos, hogy legyenek olyan összetartások, ahol szem előtt vannak, látom, hogyan viszonyulnak a feladatokhoz, a saját munkájukhoz, el tudom dönteni, hogy van-e szükség plusz erőforrások bevonására. Próbáltam úgy összeállítani az ütemtervet, hogy hazai környezetben is elég időt tudjanak tölteni, de fontos, hogy egységben dolgozzunk, mert bizony jövőre az olimpiai kvalifikációval megkezdődik egy erőltetett menet, amelyen mindenképpen helyt kell állnunk – magyarázta a kapitány, aki a kajakosokhoz hasonlóan az áprilisi válogató és rangsoroló verseny alapján jelöl ki egy bő keretet, amely megkezdi a felkészülést a májusi világkupákra, amelyek szintén válogatót jelentenek a montemor-o-velhó-i Európa-bajnokságra.
„Az áprilisi válogató és a rangsoroló után a szegedi és brandenburgi világkupa szűkíti majd a kört az Európa-bajnokságra, amelyen reményeim szerint olyan teljesítményt nyújtanak a versenyzők, hogy már nem kell belenyúlni a világbajnokságra készülő csapatba. Nyilván lehetnek egyedi esetek, de idén is megmutatkozott, hogy a nyugodt felkészülés eredményes világbajnoki szereplést szül” – folytatta Foltán László, akinek válogatott kenusai a kajakos szisztémához hasonlóan gyűjtik majd a nemzet számára a ranglista pontokat, az olimpiai páros és egyes számok mellett a világbajnoki egyes számok is pontot hoznak, és az ICF a párosok alapján kezdi el a kvóták kiosztását.
Hogy 2028-ra hova juthat a magyar kenus szakág?
„Bizakodóak vagyunk, de lépésről-lépésre haladunk. 2026-ban nagyon örülnék neki, ha a férfi szakágban megtartanánk az idén megszerzett helyeinket, a nőknél pedig 200 egyesben a nyolcadik helyről a döntő középmezőnyébe, párosban pedig a dobogó harmadik fokára tudnánk fellépni. Emellett pedig a világbajnoki számok esetében aláírnám a C-4-esek újabb nyerését is” – fogalmazta meg 2026-os céljait Foltán László.
