Juhász István 2022 után, tavaly újra Molnár Csanáddal térdelt össze a válogatóversenyeken. Szolnokon még minden a tervek szerint alakult, párosuk ötszáz méteren megnyerte a szám döntőjét. Ezt követően viszont sérüléssel kellett megküzdenie a fiatal kenusnak.
„Az év jól indult, az első válogatót sikerült megnyernünk párosban, de utána jött egy vállsérülésem és így a második válogatónál nem is tudtam rajthoz állni. Egy kicsit hullámzó volt ez az időszak. Abban a két-három hétben nem is tudtam kenuzni.”
Viszont így is sikerült kvalifikálni egységüket a Pozsonyban megrendezett korosztályos Európa-bajnokságra, majd a plovdivi vébén párosban és négyesben is rajthoz állt.
„Az Európa-bajnokságon tudtunk szerezni egy bronzérmet, de szerintem abban az egységben több lehetett volna, ha az rendesen összeáll. De a sportban nincs olyan, hogy mi lett volna, ha… Meg az életben igazán sehol. Utána mentünk a világbajnokságra. Ott a páros szintén nem úgy jött össze, ahogy szerettük volna, hatodikak lettünk. Talán az önbizalmunk nem volt meg, de nem is igazán tudjuk, hogy mi volt a gond. Négyesben viszont tudtunk egy ezüstérmet szerezni. Úgy gondolom, hogy nagyon jó egységünk volt, és bár a fehéroroszok jobbak voltak, de nagyon jó pályát tudtunk menni, és ennek az ezüstéremnek is örültünk mind a négyen. Valamint még volt egy felnőtt világbajnokság, ahova sikerült első éves U23-asként kijutnom.
Nagyon nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy ott tudtam lenni a felnőttek között,
ahol egy ötödik helyet tudtunk szerezni, ami utólag lehetett volna akár dobogó is, hogyha az is összeáll. Úgy érzem, hogy nagyon sok tapasztalatot szereztem 2024-ben, de még sok fejlődési lehetőséget látok minden téren.”
Molnár Csanáddal már jól megszokott párost alkotnak, a következő szezonban is együtt szeretnének eredményesek lenni.
„Mi szinte mindig fönntartottuk ezt a párost. Amikor volt rá lehetőségünk, akkor néha-néha összetérdeltünk. Tavaly pedig már év eleje óta készültünk a párosra. Jókat edzettünk a Kollár Kristóf, Fejes Dani párossal is. Húztuk egymást, jól indult az év, és úgy gondoltuk, hogy teljesen jó is lesz. Ha nincs ez az Eb-érem, akkor… hát ez nagyon rossz lett volna. De így, hogy lett érem, úgy gondolom, hogy nem lehetünk csalódottak. Nyilván nem jöhet össze mindig minden, de azon leszünk, hogy megtaláljuk ennek az okát és kiküszöböljük. Azon vagyunk, hogy akár világbajnokságon is tudjunk érmet szerezni a közeljövőben.”
István már a májusi válogatókra tekint előre, ahol tervei szerint a korosztályában és a felnőttek között is rajthoz áll majd.
„Egyesben el kell indulnia mindenkinek minden távon. Egyest, párost, mindent megnéznek, hogy hogy megy. Úgy tervezünk, hogy Csanáddal együtt indulunk. Valószínűleg megint egyben lesz a felnőtt és az U23-as válogató. Jó lenne felnőttben is kijutni akár egy nemzetközi versenyre. Hogyha az összejönne, nagyon örülnék. Az a cél, hogy az itthoni válogatón jól szerepeljünk, nem lehet hibázni. Május elején már csúcsformában kell lenni, nehogy kudarcba fulladjon ez a szezon. Minél előbb formában kell lenni, és a válogatón a felnőtt mezőnyben is meg kell mutatni, hogy akár eredményesek is tudunk lenni.”
Tavaly már sikerült az U23-as korosztály mellett a felnőtt mezőnybe is belekóstolnia Istvánnak. Meglátásai szerint igen nagy szintkülönbségek vannak a korosztályok között.
„Az ifihez képest az U23 mindenképpen egy erősebb mezőny, mind a hazai, mind a nemzetközi szinten. Már az előfutamban, középfutamban is közel maximumot kell hozni, hogy a döntőben ott lehessen az ember. Az U23-hoz képest a felnőtt még egy nagyobb lépcső, teljesen más kávéház. Arra tényleg meg kell erősödni mind testileg, mind fejben. De ezen dolgozunk majd egész évben.”
Istvánék február eleje óta Törökországban edzőtáboroznak, ahol a kilométergyűjtésen van a hangsúly.
„Február 8-án, szombaton érkeztünk meg Törökországba egy nagyjából 20 fős csapattal, 10-10 fiú, lány arányban. Ötös csoportban edzünk és főleg a kilométergyűjtésen vannak előtérben. Nyolc vízi edzésünk van és kettő kondi. Ilyenkor inkább a hosszabb kenuzások, hosszabb résztávok vannak hangsúlyban. Az alapállóképességet próbáljuk minél előbb megteremteni, aztán úgy nekivágni a későbbi gyorsításoknak. Minél több kilométert szeretnénk gyűjteni a kétszer három hét alatt, mivel még márciusban jövünk vissza. A következő hónapban már lehetőleg pályát is szeretnénk menni.”
Szerencsére sérülésektől mentes volt számára a téli időszak, a Törökországban szerzett kisebb húzódása ellenére minden rendben van a fiatal kenussal.
„Mondhatnám, hogy elkerültek, de pont ma kondi közben meghúztam a nyakam, ezért délután nem tudtam evezni, de remélhetőleg ez egy-két napos kis pihentetéssel, illetve a gyúró segítségével el fog múlni. De eddig nem volt semmi bajom a tavalyi vállammal, szóval lekopogom, hogy ez tartson ki az egész évben.”
