Döntését a Kormány által az Országgyűlésnek benyújtott, úgynevezett összeférhetetlenségi törvényjavaslattal indokolta. A javaslat többek között kimondja, hogy az államigazgatásban dolgozó szakmai felsővezetők hivatali idejük alatt és a jogviszonyuk megszűnését követő négyéves időtávban nem láthatnak el vezető tisztségviselői megbízatást sportszövetségben. Schmidt Gábor 2022 és 2026 között Magyarország sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkára volt. Ezen megbízatása alatt, valamint azt követően is társadalmi munkában látta el az MKKSZ elnöki feladatait.
A törvényjavaslatban lefektetett összeférhetetlenségi szabályokra és az e szerinti érintettségére való tekintettel, Schmidt Gábor december 1-jei hatállyal távozik posztjáról. Az új elnök személyéről az ugyanezen a napon esedékes Közgyűlésen születhet döntés.
Schmidt Gábor versenyzői, majd a KSI SE-ben közel tíz éven át tartó edzői pályafutását követően 1997-ben lett az MKKSZ szakfelügyelője, valamint az utánpótlás-válogatott szövetségi kapitánya. Ezt követően két részletben, 2002 és 2012, valamint 2014 és 2016 között főtitkárként segítette a Szövetség működését. A két időszak között szakmai alelnökként dolgozott. 2016. december 9-én a Közgyűlés a leköszönő dr. Baráth Etelét követően a Szövetség elnökévé választotta, majd a sportág legfőbb döntéshozó szerve 2021-ben és 2024-ben is újra bizalmat szavazott elnöki pozíciójában.
Tízéves elnöki munkássága alatt a magyar kajak-kenu nemcsak megőrizte kiemelkedő eredményességét a hazai sportéletben és a nemzetközi mezőnyben, hanem a Szövetség működése is stabil gazdasági alapokra került. A folyamatos sport- és infrastruktúrafejlesztések tovább segítették a sportolókat és az edzőket az újabb és újabb kimagasló eredményekhez. Az elmúlt tíz évben számtalan fontos nemzetközi versenynek adott otthont Magyarország, amelyek közül külön kiemelendő a 2019-es szegedi világbajnokság.
Mindeközben a szabadidősport terén is komoly fejlesztések valósultak meg. A 2018 óta minden évben megrendezett Balaton-Átevezés mára az ország egyik legnépszerűbb szabadidős vízisporteseménye lett. Emellett a sikeres európai uniós pályázatoknak köszönhetően országszerte új vízitúraútvonalak, kajak-kenu pontok létesültek. Ezek révén egyre szélesebb körben vált elérhetővé a kajakozás, a kenuzás, a SUP-ozás, valamint lehetőség nyílt hazánk csodálatos és egyedülálló vízi élővilágának felfedezésére is.
„Megismerve az összeférhetetlenségi törvényt azt gondolom, hogy a sportág zökkenőmentes működése és a folyamatban lévő olimpiai felkészülés egyértelműen azt kívánja, hogy minél hamarabb – függetlenül attól, hogy a törvény mikor lép hatályba – döntés szülessen arról, hogy ki vezesse tovább a Magyar Kajak-Kenu Szövetséget. A mostani lemondásommal lehetőség nyílik arra, hogy a Szövetség esedékes Közgyűlésén a közösség meg tudja választani az új elnököt. Büszke vagyok arra, hogy ebben a 38 évben részese lehettem annak, hogy a magyar kajak-kenu sport lett Magyarország legeredményesebb olimpiai sportága és töretlenül ott van a világ élvonalában, miközben a Szövetség a legnagyobb vagyonnal rendelkező sportszervezetek közé emelkedett, folyamatos példamutató gazdálkodással. Emellett a klubokkal együttműködve számtalan hazai és uniós fejlesztést tudtunk megvalósítani. Köszönet ezért a kluboknak, az edzőknek, a versenyzőknek, támogatóinknak szurkolóinknak.” – fogalmazott Schmidt Gábor.
Felhívjuk a tisztelt sajtó képviselőinek figyelmét, hogy az ügyben további tájékoztatásig a Magyar Kajak-Kenu Szövetség és Schmidt Gábor sem kíván nyilatkozni!

























