Budapest először, Magyarország másodszor adott otthont az európai szövetség kongresszusának. 2001-ben Győr volt a házigazda, és mint utóbb kiderült, ezúttal nem csak a sikeres rendezés miatt volt okunk az örömre.
A Tribe Budapest Stadiumban tartott szombati kongresszust a napirendek előtt Dr. Schmidt Ádám nyitotta meg. A Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára emlékeztetett, 2024-ben minden a párizsi ötkarikás játékokról szólt. Az olimpián a gyorsasági kajak-kenuban kiosztott 30 éremből 18-at Európa szerzett meg, ami továbbra az „Öreg Kontinens” dominanciájáról árulkodik. Külön kiemelte, hogy nemzetekre bontva a legtöbb medáliát Magyarország szerezte, szám szerint hetet.
„Magyarországon a kajak-kenu nemcsak sport, hanem egy igazi nemzeti kincs is.
2024-ben az olimpiát megelőzően Európa-bajnokságot rendezett hazánk, amely az európai szövetség visszajelzései alapján sikeres volt, de egyben történelmi is, hiszen a SUP szakág a verseny történetében első ízben szerepelt a programban. Fontos eseménynek gondolom, hogy 2024 októberében Magyarország miniszterelnöke átadta a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémiát, egy olyan létesítményt, amely a 21. századi igényeket kielégítő legmagasabb szintet képviseli és amely már kiváltotta a nemzetközi érdeklődést is. Továbbá hatalmas sportdiplomácia siker és nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a nemzetközi szövetség a Budapestre helyezte át a székhelyét.” – mondta beszédében Dr. Schmidt Ádám.
Szintén a napirendek előtt szólalt fel Thomas Konietzko, a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) elnöke. A német sportdiplomata dicsérte az ECA munkáját, emellett részleteibe belemenően tájékoztatta a jelenlévő sportvezetőket a párizsi olimpia nézettségi adatairól.
A kiemelt napirendi pontok között szerepelt az ECA névváltoztatása. Az elnök, vagyis a francia Jean Zoungrana az ICF példáját követve – amely 2026-tól „Paddle Worldwide” néven működik – kezdeményezte az új nevet, amely egyhangú támogatást kapott, így a sportág legfelsőbb európai intézménye mostantól „Paddle Europe” néven folytatja munkáját.
Szintén fontos része volt a kongresszusnak a tisztségviselők választása. A küldötteknek ezúttal előbb az egyik alelnöki pozícióról kellett szavazniuk, az egyetlen jelölt, az ír Moira Aston pedig meg is kapta a bizalmat.
A tavaly ősszel, az antalyai rendkívüli kongresszuson elfogadott új alapszabály értelmében öt igazgatótanácsi (Board) pozíció betöltésére is választásokat tartottak. A szavazás eredményeként Kárai Pétert – aki már 2017 óta tagja testületnek – újabb négy évre megkapta a bizalmat. Sőt egy újabb szavazás következtében az is eldőlt, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség gazdasági és vagyongazdálkodási alelnöke a Paddle Europe képviseletében a nemzetközi szövetség, vagyis az ICF igazgatótanácsába is bekerült, amelynek most először Horváth Noémivel együtt immár két magyar tagja is van.
„Ez egy hosszú küzdelem volt. – fogalmazott Kárai Péter a kongresszust követően. – 2016 óta foglalkozom nemzetközi ügyekkel a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben és ezt Baráth Etelének köszönhetem, aki a riói olimpia előtt indított el ezen az úton. Egy hosszú menetelés volt, de most révbe értem a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség Board tagságát elnyerve, ahol az európai kajak-kenu érdekeit tudom majd képviselni. Szeretném megköszönni Schmidt Gábor abszolút támogatását és belém fektetett bizalmát, illetve óriási hálával tartozom Vékássy Bálintnak, Horváth Noéminek és Szakács Bálintnak is minden segítségükért.”
A további napirendi pontokban a küldöttek áttekintést kaptak a szervezet elmúlt két év munkájáról, beleértve az irányítást, a sportprogramokat, a fejlesztéseket, valamint az egészség és jóllét területén elért eredményeket. Emellett elfogadták a 2026-os év végéig tervezett költségvetést is. Az előadások a jövőképre és a rekreációs, valamint oktatási programok fejlesztésére is fókuszáltak. A kongresszus egyik szegmense a Speciális Olimpia bemutatásának is teret adott.
Szívből gratulálunk Kárai Péternek ehhez a fantasztikus sikerhez, és eredményes munkát kívánunk neki!
