Az egységesség és az innovatív szemlélet jegyében

Ahogy arról néhány hete beszámoltunk, november elsejétől Hadvina Gergely a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakmai igazgatója. A korábbi Európa-bajnoki ezüstérmes kajakozó, több mint tízéves edzői tapasztalattal rendelkezik, 2022-ben Mesteredző is lett. Már hivatalba lépése előtt belevetette magát a munkába, majd a Versenysport Bizottság támogatta és az Elnökség is elfogadta a következő olimpiai ciklusra előterjesztett szervezeti struktúráját. Hogy mi alapján jutott az ezzel kapcsolatos elhatározásaira? Mit gondol az utánpótlásról és mi a véleménye az akadémiai rendszerről? Milyen számára az ideális szövetségi kapitány? Kiderül a vele készült interjúból.

A sportág szűkebb berkein belül mindenki számára jól csenghet az Ön neve. Azok kedvéért, akik esetleg mégsem ismernék, kérem, mondjon pár szót magáról!

Én 2012-ben fejeztem be a kajakos pályafutásomat, a legjobb eredményemet a 2010-es Európa-bajnokságon értem el, ahol K-4 1000 méteren Dombi Rudolffal, Kökény Rolanddal és Szalai Tamással ezüstérmesek lettünk. Miután letettem a lapátot egy évig külföldön éltem, ezután Szolnoki Kajak-Kenu Klubban bíztak rám egy utánpótláscsoportot, emellett a felnőtt csoportnál erőnléti edző voltam. 2016-ban kértek fel arra, hogy a felnőtt csapat felkészítését vezessem. Olyan versenyzőkkel dolgozhattam akkor, mint a későbbi feleségem Hadvina Dóra, Sarudi Pál és Gál Péter. Azt fontosnak tartom kiemelni, hogy akkoriban nagyon sok kérdést kaptam a versenyzőktől, én pedig addig tanultam, amíg nem találtam meg mindenre a választ. Szerintem kell, hogy a versenyzők is gondolkodjanak arról, amit csinálnak, ne csak sodródjanak az árral, az edzők pedig folyamatosan képezzék magukat, hogy minden kérdésre legyen válaszuk, ezáltal ők is folyamatosan fejlődjenek.

Hogyan érintette Schmidt Gábor megkeresése a szakmai igazgatói feladatok ellátását illetően? 

Már a nyáron, a magyar bajnokság körül jeleztem az addig csoportomnak, hogy nem folytatom az edzősködést. Kerestem a helyem, több dolog is megfordult a fejemben, hogy milyen irányba menjek. Őszinte leszek, a szakmai igazgatói feladatkör nem szerepelt a terveim között, ezért is lepett meg elnök úr hívása. Sokat beszélgettünk, elgondolkodtam rajta és rájöttem, hogy ez egy olyan izgalmas kihívás, egyben megtisztelő felkérés, amire nem lehet nemet mondani. 

Gyakorlatilag az első hivatalos munkanapján belevágott a sűrűjébe, hiszen a Versenysport Bizottságnak bemutatta a következő négy évre tervezett szervezeti struktúráját. Hogy csak két fontos pontot kiemeljek, a következő négy évben két felnőtt, illetve egy utánpótlás szövetségi kapitánya lesz a sportágnak. Mire alapozta az elképzeléseit?

Nagyon sok edzőkollégával, illetve az előző szakmai igazgatóval, Boros Gergellyel is beszélgettem még azelőtt, hogy ez a struktúra megfogalmazódott volna bennem. Amit szinte mindenki egyöntetűen kiemelt, az a tagoltság volt. Van egy óriási akadémiai rendszerünk, ami egy hatalmas bázist nyújt a sportágnak. Mindenhol magas színvonalú munka zajlik, de ezek nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz. Azon gondolkodtam, hogy lehetne ezt egy nagy piramisba beletenni, ami egy egységet mutat. Szeretném, ha az utánpótlás kapitánynak nagyobb rálátása lenne az akadémiai munkára, minél hamarabb megismerje a tehetségeket, ezáltal a későbbiekben egy egységesebb válogatottat tudjon kialakítani. Ezután jön az, hogy a felnőtt elitben kell magas szinten helytállni. Főleg a még kidolgozás alatt álló, de biztosan megújuló kvalifikációs rendszerben gondolom azt, hogy szükséges kettéválasztani a kajak és a kenu szakágat. Sokkal több verseny lesz, ami nagyobb odafigyelést igényel és a kvóták mellett a fiatalok beépítése is fontos.

Itt jön a képbe egy újabb változás, miszerint az U23-as válogatottak is a felnőtt kapitányok irányítása alá kerülnek. 

Örök téma az U23 kérdése. Bármelyik bajnokunkkal beszélgettem a múltban, mindenki azt mondta, hogy 18 év fölött már mindenki felnőtt, ezért minden energiát abba kell fektetnie, hogy a felnőtt mezőnyben bizonyíthasson. Ez sok esetben elment a rossz irányba, megelégedtek azzal a fiatalok, hogy egy U23-as világversenyen jó eredményt értek el. Persze az is kiváló eredmény, de inkább egy ugródeszkaként kellene felfogni, hiszen valószínűleg ennél többre is képesek lehetnek. 

Az Ön számára milyen az ideális szövetségi kapitány? 

Mindenképp egy innovatív szemléletre lesz szükség, hogy megugorjuk, az ICF által állított kihívásokat. Természetesen az is elengedhetetlen, hogy legyen egy olyan kiállása, olyan tekintélye, amivel képes egyben tartani, irányítani a válogatottat. Emellett úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy a nemzetközi mezőny élén maradjunk fontos, hogy komoly hangsúlyt fektessünk a sportdiagnosztikára, mert úgy érzem ebben kicsit elment mellettünk a világ. Szeretném, ha a kapitányok ezt is beépítenék majd a felkészülési programjukba, gondolok arra például, hogy legyenek folyamatos mérések, amelyekből következtetéseket tudunk levonni, sőt ezek mentén akár pilot programokat alakítsunk ki, amelyeket az utánpótlásban lehetne futtatni.

Mennyire ad szabad kezet a két felnőtt kapitánynak a felkészülési programokat, akár a válogatási alapelveket illetően? Lehetnek eltérések, vagy e téren is az egységességre kell, hogy törekedjenek? 

Örülnék, ha ki tudnánk alakítani egy egységes válogatottat, nyilván kisebb nagyobb különbségek a szakágak adottságaiból is kiindulva lehetnek. Mindazonáltal szerintem eléggé zárt lesz a rendszer, köszönhetően a rengeteg nemzetközi eseménynek. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a sok külföldi utazás nagyobb költségvetési terhet rak a válogatottra, ebből a szempontból a csapat együtt mozgatása nyilván költséghatékonyabb lehet.

Mikorra állhat fel a teljes szakmai csapat a szakági kapitányok és a vezetőedzők tekintetében?

Az Elnökség november 22-én hoz döntést a felnőtt szövetségi kapitányok személyéről. Ezután december elején lesz még egy elnökségi ülés, amelyen az utánpótlás szövetségi kapitány, valamint a többi szakág vezetőit is megnevezzük.

Egy személyesebb kérdést engedjen meg a végére. Arról már ejtett szót, hogy az edzői karrierjét szünetelteti. Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen ön vezeti a kajak-kenu szakedzői képzést. Ezt a megbízatását folytatja?

Valóban én vezetem a képzést, de minimális számú órát tartok. Létrehoztam egy tanmenetet, de próbálok olyan előadókat meghívni, akik az adott témakörben magas szinten tudják képviselni a sportágat. Továbbra is szervezem a képzést, ezt a félévet biztosan megcsinálom, utána meglátom, hogy mennyire fél bele az időmbe, de ha lehet, szeretném ezt is folytatni. 

Költői a kérdés, de felesége, az olimpiai bajnok Hadvina Dóra is támogatja? 

Természetesen ő és az egész család is mellettem áll, mindenben támogatnak. Dóri a következő szezont biztosan kihagyja, sok terve van, amit szeretne megvalósítani, utána pedig újra gondolja, hogy szeretne-e még kajakozni.

Ajánlott cikkeink

Kajak-Kenu & Szabadidő
Partnerek & Támogatók