„Az olimpián könnyebbség, hogy két magyar egység is indulhat, a csapat még nincs kihirdetve, az Eb után véglegesítik. Úgy hallom, benne lehetek. Azt viszont még le kell játszani magamban, hogy miért lett ilyen nagy a különbség, miután tavaly stabilan Bálint előtt tudtam lenni. Keresem az okokat, a hétvégi Eb-n már közelebb lehetek a megoldáshoz” – mondta a Telexnek Varga. Egy éve Varga mehetett a vb-re és lett ezüstérmes, mert jobb volt az itthoni válogatón, de nem különösebben érzi azt, hogy a tavalyi eredmények miatt most ő lenne Kopasz célpontja, és üldözőből üldözötté vált.
Varga szülői ösztönzésre úszóként kezdte, nem akart élsportoló lenni. 12 éves korában pártolt át a kajakra, ez már inkább a saját döntése volt. Élvezte, hogy nincs két edzés, lazábban telnek a napjai. Megfogta az is, hogy kint van a szabadban, a természet szépségét jobban kedvelte, mint az uszoda falait. 16 évesen, a 2016-os ifi vb-n aranyérmes lett, 2018-ban már felnőtt válogatott volt, de még akkor sem gondolt úgy a sportra, hogy majd egyszer abból szeretne élni.
Egy kellemetlen sérülése, ülőgumó-gyulladása volt, nagyon sokáig húzódott, egy hónapra abba is hagyta a kajakozást. Aztán a gyulladás váratlanul, másfél év után elmúlt, rendbe jött, és Varga újra edzeni kezdett. Mivel a reáltárgyak jobban érdekelték, emelt szinten érettségizett matematikából, és 90 százalékos eredménnyel zárt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizika szakán folytatta, az első évet passziváltatta, az ezüstérmes olimpia után kezdte el. Szerdán szigorlatozik kísérleti fizikából, 21 tétele van, sokat már tud magabiztosan, de még a verseny mellett erre is készülnie kell. A Maxwell-egyenletek és az elektromágnesesség köti most le leginkább – mondta.
„Sokan idegenkednek a matektól, fizikától, pedig semmivel sem nehezebb, mint más tárgyak, hajlamosak emiatt űrlényként tekinteni rám, de nem vagyok az. Engem ez érdekel, még nem tudom, mire lesz elég a diplomám, olykor már gondolok arra, milyen lesz fizikusként dolgozni, pedig még azt sem tudom, hogy milyen az. Lehet, hogy kutatni fogok, lehet, hogy az orvosi fizika, a sugárterápiás fejlesztés lesz a szakterületem, de ez még nagyon messze van, mert a kajakkal is intenzív a kapcsolatom.”
Úgy gondolja, neki segítség, hogy nem kizárólag a sportra kell fókuszálnia, mint másoknak. Sokat jelent neki az olimpia, de a tudatának nem a legtetején áll. Nem mondogatja magában, hogy olimpiai aranyat akar, ettől még szorgalmasan készül, és nyerni szeretne. Elvégzi minden edzésen az előírt mennyiséget, nyugtalanítaná is, ha nem így tenne. Úgy akar olimpiára menni, hogy többet nem tehetett a felkészülés alatt. A kajakozásba nem viszi bele a fizikai ismereteket, nem keresi, milyen szögben kell a lapátot a vízbe raknia, az érzést fontosabbnak tartja, hogyan tudja átvinni a törzsizmoktól a karon át az erőt a vízbe, amitől megkapja a sebességet.
„Biztos vannak műszerek, amikkel tudományosabbá lehetne tenni a felkészülésemet, de annyi változó van, hogy nem biztos, hogy a megfelelő következtetést vonnánk le. Jobb, ha saját magam választom ki a lapát típusát egy verseny előtt, és aztán kiadok magamból mindent.”
Nem készül külön Kopaszra, attól nem lesz gyorsabb, ha azon agyal, mit csinálhat most a riválisa, hogy ő mennyit edzhet. Akik mellette vannak, azokat kell megelőznie, a következő résztáv köti le a gondolatait, és hogy abban kiadja magából a maximumot.
„Nem jó szó, hogy meg akarom verni Bálintot, mert nem bokszolók vagyunk. Gyorsabb akarok nála lenni. De nem csak nála, mindenki másnál is. Bálintban az a kivételes, hogy hosszú idő óta tud ugyanolyan elszántan és fegyelmezetten készülni, zokszó nélkül tartja be a szabályokat. Kizökkenthetetlen. Nekem pedig az segít, hogy bemenjek az egyetemre.”
Az ezer métert gyilkos távnak gondolja, ahol 250 méter után már elkezdődik az oxigénhiányos állapot, és még csak a táv negyedénél jár. Az utolsó kétszáz métert gondolja könnyebbnek, noha akkor már mindene fáj, de azt is tudja, hogy már csak kétszáz méter van hátra, és utána jön a megváltás.
„400 és 600 méter között igazán könnyű hibázni, mert tudod azt, hogy nyomnod kell, de már azért kezd leégni a tüdőd, az izmaid is savasodnak. Nyomnod kell, de arra is ügyelni kell, hogy tartalékolj is, mert a végére is hagyni kell erőt, és nagyon nem jó, ha a cél előtt áll meg a hajód. Ilyenkor a szépség már nem számít, de a sportolók nem is azért versenyeznek, hogy valamit szépen csináljanak, hanem azért, hogy eredményesen.”
Pénteken ötszázon, vasárnap ötezren versenyez a szegedi Európa-bajnokságon, előbbin meg tudja nézni a sebességét, utóbbin az állóképességét. Mindkétszer nyerhet. Szombaton pedig készül a szigorlatra.
Forrás: Ághassi Attila/Telex
