Mégse

„Túl tudok lépni önmagamon”

„Hit és türelem – a legfontosabb erények, amire edzőként szükség lehet”- állítja Vajda Attila, aki Tajvan és Japán után Dunaújvárosban, a Dunaferr SE kenusaival készül az elkövetkezendő megmérettetésekre.

Hír

Amikor az ember egy új tevékenységbe kezd – még ha a megszokott közegén belül is – lehet egyfajta elképzelése, feltételezése arról, hogy a gyakorlatban milyen lesz. Hogy érzed, mennyire találkozott a valóság az elvárásaiddal

Amikor abbahagytam az élsportot, nem tudtam, hogy edző leszek; az csak később alakult ki. Ezért nem is voltak különösebb elvárásaim. Minden nap egy újabb kihívást jelent és a lehetőségekhez képest megpróbálok mindenből a legjobbat kihozni. Azt gondolom, ha valaki edző akar lenni, akkor nem lehet ragaszkodni mindenképpen valamilyen sémához, hanem meg kell ismerni a csapatot, aztán a csapat igényeinek kell megfelelni. Én hoztam a múltból dolgokat, mint versenyző, illetve Ázsiában már foglalkoztam gyerekekkel, bár hozzá kell tenni, hogy az egy egészen más kultúra, ahol egészen mások a motiváló tényezők is. Az mindenképpen nagyon jót tesz nekem, hogy edzőként nem kell egyedül dolgoznom, hiszen ott van mellettem Molnár Gergely, akinek már jóval több tapasztalata van és sokat át is ad abból nekem. Ő ismerte a csapatot, ami nagy könnyebbséget jelent. Így fel tudom gyorsítani azt a folyamatot, ami eljuttat oda, hogy a csapat maximálisan megbízzék bennem.

A saját személységét, habitusát, hitvallását nem tudja félretenni az ember. Mi az, ami a te edzői munkádban sajátosan „vajdaattilás”?

Következetesnek tartom magam és határozottnak. Én pontosan tudom, hogyan lehetséges elérni azt a célt, amit a versenyzők el akarnak érni, hiszen én már elértem. Tudom, hogy ezért mennyit kell dolgozni és milyen áldozatokat kell hozni. Ha azt akarom, hogy a tanítványom versenyzőként olyan legyen, mint én, akkor nyilván egyfajta szigornak is meg kell lennie és el kell végezni egy bizonyos edzésmunkát. Ugyanakkor, nem csak így tréningezem őket. Nagyon sokat beszélgetek velük, mondjuk úgy: coachingolom is őket, vagyis mentálisan is felkészítem a versenyzőimet az előttük álló feladatokra és az azokkal járó érzésekre. El tudom nekik mondani, hogy a fájdalom mikor fog jelentkezni és pontosan milyen lesz. Azt, hogy „750 méterig el tudsz jutni, de utána csillagokat fogsz látni, le fog szakadni a karod és főképpen azt fogod mondani, hogy mi keresek itt?”

Ennyi feladattal elbír manapság egy edző egymaga edző?

Valóban, ez egy nagyon nagy team-munka, ami nem csak az edzőről szól. Versenyzőként mellettem is volt ilyen, pontosabban én megkerestem magamnak azt a csapatot, akivel együtt tudtam dolgozni. Volt benne pszichológus, dietetikus, belgyógyász is. Ennek köszönhetően vagyok az, aki most vagyok. A versenyzőim számára is próbálok hasonló, támogató hátországot teremteni és szerencsére az egyesület vezetése partner ebben. Pető Zsolt nagyon jó elnök; valóban jót akar a versenyzőknek, igyekszik lehetőségeket biztosítani arra, hogy profi szinten tudjunk dolgozni.

A kiemelkedően sikeres élversenyzőkből ritkábban lesz edző vagy csak ideig-óráig. Te mitől válhatsz a szabályt erősítő kivétellé?

Én ezt

úgy élem meg, hogy nincs bennem önzőség.

Túl tudok lépni önmagamon. Nekem az az érdekem, hogy ezek a srácok sikeresek legyenek és számukra a legjobb edző legyek. Persze ez a kategória viszonylagos, illetve nincs is. Már csak azért is, a legjobb edző is holtig tanul, mint a jó pap. Folyamatosan új dolgok, kutatási eredmények, új edzésmódszerek jönnek, vannak nagyon jó előadások a szövetség és a Magyar Edzők Társasága szervezésében is, amiket érdemes figyelemmel követni. Azok a dolgok, amik régen beváltak, nem biztos, hogy most is helytállóak.

Maradjunk még egy gondolat erejéig az edző személyénél. Mit gondolsz, a folyamatos önképzés, a korszerűség mellett milyen ismérvekkel, képességekkel kell rendelkeznie?

Például pedagógiai érzékkel. Ez nagyon fontos. Látnia kell a versenyzőt és megérteni. A versenyzőnek az edző a legfőbb támasza, és ha azt látja rajtam, hogy hiszek benne, akkor mindent meg is fog tenni azért, hogy megfeleljen ennek a hitnek.

Említetted, hogy sok mindent hoztál haza Ázsiából szakmailag, emberileg egyaránt.

Nem minden arany, ami fénylik. Nem biztos, hogy az az igazi érték, amit annak gondolunk. Érdemes saját magunkban tisztázni, mi az, ami valóban az.

Számodra most mi tekinthető valós értéknek?

Például, ha szeretem azt, amit csinálok. Az pedig, hogy később lesz valami anyagi vonzata, huszadrangú számomra. Nagyon örülnék neki, hogy ha a tanítványaim sikeresebbek lennének nálam és annak is, hogy én ehhez hozzá tudtam segíteni őket.

Korábban egyszer úgy fogalmaztál, hogy „itt gladiátorokra van szükség”. Mondhatjuk akkor, hogy most a te műhelyed voltaképp egy gladiátorképző?

Igen, mondhatjuk így is. De azért nem úgy kell elképzelni, hogy akkor én most kőkemény ridegtartással sanyargatom a tanítványaimat. Viszont meg kell edzenem őket, szellemileg és testileg egyaránt.

A szellemieket, morális értékeket tekintve, a mai korosztály a sportágban is sajátos kihívások elé állítja a legtöbb edzőt…

Úgy gondolom, van egy generációs váltás, amit meg kell tanulnunk kezelni. A mai fiatalok sokkal nehezebben motiválhatóak, nehezebb velük együtt dolgozni, sőt, küzdelem, de csak addig, amíg az ember meg nem találja a hozzájuk való kulcsot és el nem kezdenek bennünk bízni. Az értékrendeket persze helyre kell rakni. Amíg valakinek az a legfőbb érték, hogy meg tud venni egy iPhone 10-est, addig nem biztos, hogy jó helyen vagyunk.

Mi a kulcs a te versenyzőidhez? Például Hajdu Jonatánhoz?

A türelem. Az egyetlen dolog, amivel kezelni lehet. Nála nem használ semmi más. Nem érdekli a pénz, nem érdekli semmi. Öntörvényű, de türelemmel el tudom érni, hogy meghallgat és kinyílik.

Mennyire látod reális célkitűzésnek, hogy edzőként érdekelt legyél a tokiói olimpián?

Nem tartom lehetetlennek. Nagyon bízom Kiss Balázsban, aki talán a leginkább esélyes erre, de Slihoczky Ádám, Bucsi Bence is sokat fejlődött és Johnny-ról (Hajdu Jonatán) se feledkezzünk meg. Két év elég hosszú ahhoz, hogy még bármi kialakuljon. Az első és legfontosabb, hogy az idei versenyeken megszerezzük a kvótát. Mindegy, ki szerzi most meg, csak legyen meg, aztán úgyis lesz egy újabb válogató 2020-ban, amikor oda kell állni.

Milyen egy átlagos napod manapság?

Mindegyik más. Sose tudom, hogy milyen aktuális helyzet adódik, kezdve attól, hogy valamelyik versenyző esetleg bal lábbal kel fel, nem tudom, mivel kell szembenéznem, így minden eshetőségre fel kell készülnöm. De mindennap úgy kelek fel, hogy bármi is lesz, meg fogom oldani.

Segítsünk egy kicsit a versenyzőidnek: ha adott esetben netán te kelnél bal lábbal, hozzád mi a kulcs?

Nyilván az én magánéletemben is vannak olyan dolgok, amelyek befolyásolják a kedélyemet, de én azokat nem viszem magammal. Nyilván, majd otthon tovább kattogok a problémáimon, de azokkal nem akarok kihatni másokra.

Szóval ezt a rizikófaktort máris törölhetik a Vajda-csapat gladiátor-jelöltjei?

Abszolút. Régen rossz, ha egy edző a bal lábas énjét is becipeli az edzésre…

Lélekmozgató események a Magyar Parasport Napján

Február 22-én ünneplik a Magyar Parasport Napját, amelyet a Magyar Országgyűlés döntése alapján 2018-ban tartottak meg először.

Hír

A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) és a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ) ebben az évben is a szakmai programok és protokolláris események mellett az ország összes köznevelési intézményét (óvodáját, iskoláját) megszólította Lélekmozgató névre keresztelt programjával, arra kérve az intézményvezetőket, pedagógusokat, hogy február 22-én érzékenyítő, interaktív osztályfőnöki órát, rendhagyó testnevelés órát, játékos sportfoglalkozást tartva emlékezzenek meg a magyar parasportolókról, a magyar parasportról.

A program keretében, eleget téve az iskolák, óvodák meghívásának, több válogatott paraversenyzőnk is részt vett Lélekmozgató eseményeken. Közülük Varga Katalin három iskolai intézményben is látogatást tett, a Szekszárdi Szakképzési Centrum I. István Szakképző Iskolájában, a Szegedi Szakképzési Centrum Móravárosi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában és a Bálint Sándor Általános Iskola Szegedben beszélgetett a tanulókkal.

Juhász Tamás egy budapesti óvodában járt Pruzsina István edzővel, ahol nagyon jó hangulatú beszélgetés zajlott a gyerekek és Tamás között többek között arról, hogyan él egy mozgáskorlátozott, és milyen erőfeszítéseket kell tennie a mindennapi életben, illetve ezt hogyan lehet a versenysporttal összehangolni.

A Magyar Parasport Napja alkalmából a Magyar Paralimpiai Bizottság 2020. február 21-én ünnepi közgyűlést tartott a Magyar Sportok Házában. Az eseményen díjazták a 2019-ben világ- és Európa-bajnokságokon érmet szerzett parasportolókat, köztük Varga Katalin Eb-bronzérmest és Kiss Péter világ- és Európa-bajnokot. Az esemény fénypontja volt, amikor az olimpiai és paralimpiai mozgalom világszintű mobilitási partnere, egyben a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság támogatója, a Toyota átadta azt a Toyota Proace Verso kisbuszt, amellyel Kiss Péter parakajak versenyző, valamint csoportja világversenyekre történő felkészülését támogatja, ehhez csatlakozott a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség is, amely ugyancsak beszállt a szponzorálásba.

„Hatalmas öröm számunkra, hogy a világszintű olimpiai és paralimpiai mozgalom támogatójaként ismert Toyota egy ilyen kiemelkedő magyar tehetség, Kiss Péter világversenyekre való felkészülését közvetlenül is támogathatja – kezdte László Richárd, a Toyota magyarországi országigazgatója. – Péter évekkel ezelőtt belevágott a lehetetlenbe, és már ilyen rövid idő alatt, ilyen fiatalon is olyan elképesztő eredményeket ért el, amely mindannyiunkban őszinte tiszteletet ébreszt, és

mindenki számára valódi inspirációul szolgálhat.

Bízunk benne, hogy támogatásunk hozzájárulhat ahhoz, hogy a lehetetlen valóra váljon, és akár az olimpiai álmok is elérhető közelségbe kerülhetnek számára.”

A Magyar Parasport Napjának másik eleme idén a szakmai program volt, amelynek keretében a társadalmi szemléletformálás mellett a hazai szakemberek is lehetőséget kaptak a fejlődésre, egy nemzetközi szakemberek bevonásával megrendezett egész napos szakmai konferencia keretében, amely módot adott az 50 évvel ezelőtt megalakult Halassy Olivér Sport Clubról való megemlékezésre is. A Magyar Parasport Napján került sor ezen felül a hagyományossá vált koszorúzásra is az Olimpia Parkban, méltó főhajtásként a már elhunyt magyar paralimpiai bajnokok és paralimpikonok előtt.

Gőzerővel a kenus kvótákért!

Elszántan készülnek férfi kenusaink melegvízi edzőtáborokban, hogy minél jobb formába kerüljenek előbb a hazai válogatóra, majd az olimpiai pótkvalifikációs versenyre. Dél-Afrikából Hüttner Csaba szövetségi kapitány adott rövid helyzetjelentést.

Hír

Ami az olimpiai kvótákat illeti, egyedül férfi kenuban nem állunk jól, de a szövetség vezetői, az edzők és a versenyzők mindent megtesznek azért, hogy a megszerezhető három kvótából minél többet begyűjtsünk. Az európai pótkvalifikációs versenyt egyes és páros egységeknek május 6-7. között rendezik meg Racicében, az olimpiai egyes számokban még további egy-egy indulói helyet osztanak ki május 21. és 24. között a II. felnőtt gyorsasági világkupán, Duisburgban.

A pótkvalifikációs viadalra mindkét számban (C-1 1000, C-2 1000 méter) az az egység utazhat, amely április végén itthon megnyeri a szegedi pótkvalifikációs válogatót. Ha Racicében nem jut a versenyzőnknek egyesben férfi kenus kvóta, akkor a duisburgi világkupán (amelynek győztese C-1 1000 méteren szintén olimpiai indulási helyhez juttatja országát) a pótkvalifikációs válogató második helyezettje is rajthoz állhat. Ha a magyarok csak egyesben szereznek indulási helyet, akkor a kvótát szerző versenyző automatikusan készülhet az olimpiára, ha pedig párosban, akkor a pótkvalifikációs válogató első két helyezettje a világkupákon meccselheti le, hogy melyik egység kerüljön az olimpiára utazó csapatba.

A minél jobb és eredményesebb felkészülés érdekében ismét melegvízi edzőtáborban készülnek a legjobbak, Dél-Afrikából Hüttner Csaba korábbi világbajnok kenus, jelenlegi szövetségi kapitány adott kérésünkre helyzetjelentést.

„Oláh Tamás csoportja két hete van itt, Mike Róbert és Korisánszky Dávid alkotja az egyik párost, Sáfrán Mátyás és Bakó Tamás a másikat, ők az elejétől fogva ebben az összeállításban készülnek. Ezen a héten csatlakozott Vajda Attila vezetésével két dunaújvárosi kenus: Hajdu Jonatán és Kiss Balázs. Szintén a héten érkezett meg Fekete Ádám, az ő felkészülését Martinkó Gábor irányítja, akárcsak Lakatos Zsanettét. Kiss Tamás egy másik csoporttal készül, Rendessy Eszterrel és Kárász Annával, méghozzá Samu Andrea vezetésével, ők február 8. óta edzenek itt, Dél-Afrikában.”

A szövetségi kapitány szerint még nem lehet megmondani, hogy ki milyen formában van, hiszen egyelőre a hosszú résztávok, az aerob edzés és a technika megtalálása teszi ki a programot.

„Szerencsére nagyon jó idő van, bár szerdán kicsit nagyobb volt a szél, és korábban egy nagy áradás sok növényt behozott a tóba, de mostanra sikerült ezt kiírtaniuk a helyieknek, így tényleg minden adott a tökéletes felkészüléshez. Ha ezen a héten túlleszünk, utána többet látunk majd, hogy ki milyen állapotban van. A hangárban jelenleg egy páros kenu van, ha minden jól alakul, akkor

a harmadik héten már meg tudjuk nézni a párosokat is”

– mondta Hüttner Csaba.

A szövetségi kapitány abban biztos, hogy a Mike, Korisánszky duó egy bevett páros, őket várhatóan nem fogják szétültetni, de a többieknél lesznek próbálkozások. „Viszont minél előbb egyértelműsíteni kell, hogy ki kivel térdel egy hajóba, az április végi válogató gyorsan eljön, amelynek már komoly tétje lesz” – mondta Hüttner Csaba.

Korisánszky Dávid is pozitív hírekkel jelentkezett Dél-Afrikából, ahol összesen négy hetet tölt el. „Már sikerült vízre szállnom, aminek nagyon örülök, és annak ellenére, hogy rövidebb volt a téli munka,

sikerült eljutnom arra a szintre, amelyben az elmúlt évek során is voltam.

A válogatóra korábbi párommal, Mike Robival készülök, az esélyeinket nagyon pozitívnak látom. Úgy hiszem, május elejére sikerül mindent a helyére tennünk, megcsináljuk, amit elterveztünk, és akkor nem okozhat gondot a kvótaszerzés. Persze, azzal is tisztában vagyok, hogy itthon is nagyon keményen készül mindenki, a kenus mezőny nagyon fontosnak tartja, hogy meglegyenek a hiányzó kvóták” – mondta a Honved.hu-nak Korisánszky Dávid.