Mégse

Kozák Danuta és Balla Virág az Eb kiránynői

Kozák Danuta és Balla Virág lett a magyar kajak-kenu válogatott legeredményesebb versenyzője a belgrádi Európa-bajnokságon, mindketten három érmet, abból kettő-kettő aranyat nyertek. A magyar csapat 15 éremmel zárta az Eb-t, és természetesen ezzel az éremtábla élén végzett.

Hír

A legrövidebb távon, 200 méteren is minden éremből jutott a magyaroknak vasárnap. Kozák Danuta az 500 egyesben és négyesben nyert aranyérme után 200 egyesben nagyon fáradtan állt oda a rajthoz, de ez nem igazán látszott a teljesítményén, hiszen a lengyelek klasszisa, Marta Walczykiewicz mögött másodikként ért célba.

„A rajt nem sikerült jól, de nagyon boldog vagyok, hosszú hétvége hosszú másfél hét volt ez. Nem tudom, mi lesz a jövőben, a következő válogatón 200-on is elindulok, nem csak 500-on. Egy nagyon kicsi pihenés fér csak bele, utána máris folytatni kell a kemény munkát” – mondta Kozák Danuta, aki ezzel a teljesítménnyel a magyar csapat legeredményesebb versenyzője lett.

Hozzá hasonlóan két aranyat nyert, és mellé még egy bronzot is Balla Virág, aki vébén és Eb-n még soha nem ment 200 egyest, de most elindult ezen a távon is, és harmadikként ért célba, majd nem sokkal később párosban Takács Kincsővel nyerni tudott 500 után 200 párosban is.

„Megcsináltuk a rajtot, szerintem a többiek meglepődtek, hogy ennyire el tudtunk jönni. 100 méter után már azt éreztem, hogy nagyon simám megvan. Ez már nem az én erőm volt, hanem Kincsőé” – mondta Balla Virág, aki arra a párhuzamra, hogy Kozák Danutához hasonlóan három éremmel, ebből kettő arannyal zárta az Eb-t, így felelt: „Hihetetlen, hogy Kozák Danutához hasonlítanak, hatalmas példaképem. Amikor ma reggel gratulált, annyira meg voltam szeppenve, hogy alig mertem vissza gratulálni neki.”

Birkás Balázs egyesben csupán a kilencedik helyen zárt, majd párosban javított Balaska Márkkal, a világbajnoki címvédő magyar egység bronzérmet nyert.

„Az 500 négyes próbálgatások miatt nekünk ez nem volt egy jó pálya. Mint világbajnokokra, utaztak ránk a többiek,

de most elmegyünk, ráfekszünk a 200 párosra és a vébére jók leszünk”

– mondta Balaska Márk.

Az ugyancsak vb-címvédő Hagymási Réka, Szabó Ágnes kajak páros a jó rajt után visszaesett, és végül a negyedik helyen ért célba, egy tizedmásodperccel lecsúszva a dobogóról. Hajdu Jonatán és Fekete Ádám ötödik lett a kenu párosok között.

Az 5000 méteres döntőkben is jutott még érem a magyaroknak, az 1000 egyesben szerzett ezüstje után Takács Tamara megnyerte a hosszabb távot a női kajakosoknál, míg a női kenusoknál Lakatos Zsanett ezüstérmes lett.

„Végig éreztem, hogy erősebb vagyok a többieknél, nem is értettem. Nem kellett nagy iramot menni, amikor váltottam, akkor pedig lepotyogott mindenki rólam. Az utolsó három kör nem esett jól, hogy egyedül kellett eveznem. Kicsit bosszantó volt, hogy 1000 méteren csak egy kicsivel kaptam ki, de összességében elégedett vagyok a két éremmel” – mondta Takács Tamara.

Varga Ádám a férfi kajakosok között a 11., Kiss Tamás pedig a kenusoknál a 13. helyen végzett.

A magyar válogatott 6 arany-, 5 ezüst- és 4 bronzéremmel az éremtábla élén zárta az Európa-bajnokságot, amely kvalifikált a minszki Európa Játékokra is, onnan szintén ki lehet majd jutni az olimpiára. A férfi kenu egyes 200 méteren kívül minden számban szereztek kvótát a magyarok az Európa Játékokra.

Tovább fejlődni minden területen – őszi közgyűlés és konferencia

Pénteken Galyatetőn, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség őszi közgyűlésén elfogadták a beszámolókat, Baráth Etele pedig külön köszöntötte mind a tíz, a szakmai konferenciával egybekötött eseményen megjelent olimpiai bajnokot.

Hír

„A tavaszi közgyűlés törvényi kötelezettség, hiszen ott az éves költségvetési beszámolóról van szó, a két éve életre hívott őszi közgyűlésen pedig a sportvezetők, szakosztályvezetők, edzők a szakmai kérdésekről egyeztetnek” – kezdte Baráth Etele, a közgyűlés elnöke.

Hozzátette, hogy a közgyűlésen három fontos kérdés került terítékre, amelyek összefüggenek egymással. A cél az, hogy ha a feltételek szigorodnak, akkor is a sportág eredményessége, bővülése fenntartható pályán maradjon. A negyedik kiemelt fontosságú kérdésről, a fenntartható költségvetésről tavasszal születik majd közgyűlési határozat.

A pénteki stratégiai megbeszélés első eleme a regionális önszerveződés továbberősítése volt, azaz, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség munkája a meglévő alulról felfelé építkező, kiterjedt önkormányzati és gazdasági kapcsolatokkal rendelkező egységei megfelelő szakmai és tudományos segítséggel a helyi társadalomba még mélyebben beépülve növelhessék erőforrásaikat, önállóságukat.

Második eleme, hogy a kajak-kenu más, szabadtéri sportágakkal is fogjon össze. Ebben már jelenleg is nagyon jó úton halad az MKKSZ, elég csak a turisztikai fejlesztésekre, az ötpróbára, a kerékpározásra, a vitorlázásra vagy a Balaton-átevezésre gondolni – ám fontos, hogy mindezt önfinanszírozó rendszerré kell alakítani.

„Tovább kell fejleszteni az ilyen együttműködéseket, és mögéjük a szabadtéri sportokban érintett gazdasági szervezeteket kell felvonultatnunk, valamint be kell vonnunk a közösségi finanszírozást is. Meg kell találni egy újfajta szervezeti formát is, ami az előzőek megvalósítását szolgálhatja, valamint a sportág szakmai-kutatási hátterét is szervezheti, például

a mesterséges intelligencia alapú, az edzői munkát segítő eszközök kidolgozását irányíthatja”

– mondta Baráth Etele.

A harmadik elem az a diagnosztikai központ, amely a Magyar Kajak-kenu Szövetség Latorca utcai székházában és a Kolonics György edzőközpontban új hosszútávú sportegészségügyi hátteret biztosít a tehetségkiválasztás területén, valamint a profi és amatőr sportolóknak a magas szintű teljesítmény elérésének érdekében.

A Latorca utcai diagnosztikai központ:

Baráth Etele bevezetője után Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke tartott részletes beszámolót a sportág szakmai fejlődését segítő fejlesztésekről, az elmúlt év eredményeiről és a már eldöntött, hosszútávon hatékony tervezett beruházásokról.

A közgyűlés második blokkjában hat szakmai beszámoló következett: Boros Gergely szakmai igazgató, Faludy András, a Versenysport Bizottság elnöke, Petrovics Kálmán, a Sportfejlesztési Bizottság elnöke, valamint a három szövetségi kapitány, Hüttner Csaba (felnőtt gyorsasági), Makrai Csaba (utánpótlás) és Weisz Róbert (para és maraton) szakmai beszámolóját is elfogadták.

A délutáni programban a szakmai konferencia szerepelt, amelyen többek között Vadász Anita a KajakStart programról, Trájer Emese és Katona Péter a sportági diagnosztikai mérések tapasztalatairól, Szilárdi Katalin a kommunikációról és a doppingolás hátteréről, Berényi Péter és Petrovics Kálmán pedig a jövő évi sportági aktivitásokról beszélt.

Szombaton délelőtt folytatódik a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakmai konferenciája.

Bemutatták a Sport 2018 évkönyvet

A budapesti Larus étteremben hétfőn bemutatták a Sport 2018 évkönyvet. A Magyar Olimpiai Bizottság kiadványát Vékássy Bálint főtitkár és Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke méltatta. A könyv szereplői közül részt vett az eseményen Knoch Viktor és Péni István is.

Hír

Vékássy Bálint azt mondta, a sportújságírók családja az olimpiai családhoz tartozik. Emlékeztetett, hogy éppen harminc éve, a szöuli olimpia után jelent meg az első hasonló kötet, akkor Dél-Korea került fókuszba, csakúgy, mint idén, a phjongcshangi téli olimpia kapcsán. „A magyar rövidpályás gyorskorcsolyázók sikere zseniális példája annak, hogy jó sportmenedzsmenttel hogyan lehet egy sportágat a nulláról indulva az olimpiai aranyig elvinni. Ez a sportág ezt 30 év alatt megcsinálta” – mondta a főtitkár. Hozzátette: a sportévkönyv megjelenése a karácsony közeledtét és egyben év végi számvetést is jelent.

Az ifjúsági olimpiáról a sportvezető azt mondta, Buenos Airesben hatványozottan jó volt magyarnak lenni, nagyon összetartó volt a csapat, a sportolók, az edzők szurkoltak egymásnak, remek volt a hangulat. Vékássy Bálint köszönetet mondott az újságíróknak, akik „hóban, fagyban, kánikulában” tudósítanak a sporteseményekről, közvetítve ezeket a szurkolóknak, s azt kívánta: 2019-ben is legyen elég muníció a kötet megalkotásához.

„Örülök, hogy a főtitkár úr családtagként köszöntött minket” – jelentette ki Szöllősi György. A Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke kiemelte, hogy ezt a projektet mindenki a magáénak érzi, sportolóként és szerzőként is nagy megtiszteltetés a sportévkönyv szereplőjének lenni minden évben.

Nagy megtiszteltetés, hogy ebben az esztendőben is szerkesztő csapatunkat bízta meg a Magyar Olimpiai Bizottság a sportévkönyv elkészítésére. Szeretném kiemelni Báthori Zsófiát, aki ennek a kiadványnak a szíve-lelke, Dobos Sándor szerkesztő kollégámat, Keczeli Zoltán művészeti vezetőt, Szalmás Péter képszerkesztőt, Vasvári Ferencet, akik voltaképpen a munkafolyamatok nyári megkezdésétől a nyomdába adásig szinte minden nap hozzátettek valamit ahhoz, hogy megfelelő nívóban készülhessen el a könyv. És természetesen köszönöm minden szerzőnek, legyen szó cikkíróról vagy fotósról, hogy fantasztikus anyagokkal töltötték meg az oldalakat!” – fogalmazott Amler Zoltán, a Sport 2018 főszerkesztője, aki hozzátette: ezúttal is 512 oldalon taglalja a könyv az esztendő történéseit, 36 oldal mellékletben találhatóak meg az eredmények, egymillió karaktert és több mint hatszáz képet tartalmaz a kiadvány.

„Igyekeztünk ezúttal is többfajta műfajú írásokkal megtölteni a könyvet, szubjektív anyagok, glosszák, interjúk teszik teljessé, és természetesen külön kell említeni a sporttörténelmi phjongcshangi diadal feldolgozását. A gyorskoris fiúkkal és az őket felkészítő szakemberekkel kapcsolatos írásokhoz exkluzív fotózást rendeltünk – Baksa Norbert fotóművész szenzációs képeket készített, amelyek nagy örömünkre a főszereplőket is örömmel töltött el” – említetett még Amler Zoltán.

forrás: olimpia.hu