„KAJAK-KENU PONTOK” létesülhetnek országszerte

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) vezetésével fejlesztik a következő években a vízitúra útvonalakat-, és az ezekkel összefüggő szolgáltatásokat a fontosabb magyarországi vízi útvonalak mentén. A megyei és a helyi önkormányzatokkal szorosan együttműködve a Felső-Tisza környékén 15 megállóhely korszerűsítésre fognak az MKKSZ vezette konzorciumok pályázni, jelentették be a hétfői nyíregyházi sajtóeseményen. A létesülő „KAJAK-KENU PONTOKKAL” a szövetség régi álma válhat valóra.

Hír

 

„Négy évvel ezelőtt kategorikusan megfogalmaztuk, hogy nagy hangsúlyt fektetünk a szabadidősportra – mondta Dr. Baráth Etele, az MKKSZ elnöke. –  Felmértük a magyarországi vizeket, és élére álltunk az összefogásnak. A sportágnak a következő időszakban az önkormányzatok lesznek a partnerei a vízi turisztikai fejlesztésekben.  A különböző pályázati programok összehangolásával nemcsak a fontosabb vízi útvonalak megállóhelyeit, hanem a mellékfolyók vízi turizmusát is fejleszthetjük. A fővárosi és Pest megyei megállóhelyeket pedig más pályázati forrásokból újíthatjuk fel.”

Az MKKSZ elnöke hozzátette: a sportág négy éve új stratégia mentén működik, amelynek lényege leegyszerűsítve az, hogy a következő években, évtizedekben már nemcsak arra fognak törekedni, hogy minél több olimpiai- és világbajnokot neveljenek, hanem az eredményesség megtartása mellett egyre több figyelmet fordítanak a szabadidősportra is, ezzel tovább növelve a kajak-kenuzás ismertségét, népszerűségét és társadalmi elfogadottságát.

„Nem lesz mindenkiből bajnok, de a sportágnak van társadalmi kötelessége is. Az egészséges emberek nevelése az egyik legfontosabb feladat és ennek jó eszköze a vízi turizmus támogatása, felkarolása” – zárta gondolatát az Baráth Etele.

A program működéséhez egységes kommunikációs rendszer jön létre, egységes jelölésrendszerrel, megjelenésekkel, amely vizuálisan kapcsolódik a magyar természetjáró Szövetség Országos Kéktúra/Kékkör rendszeréhez.

„A Magyar Kajak-Kenu Szövetségben nagyszerű partnerre találtunk. A megyében található 11 „KAJAK-KENU PONT” az egyik alappillére lehet Szabolcs-Szatmár Bereg megyében a turisztikai fejlesztéseknek. Ennek később gazdasági eredményei is lesznek, így olyan megyévé válhatunk, ahová jó lesz visszatérni” – mondta Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke.

A felső-tiszai 15 megállóhely és országosan a gerinchálózatok mellett az úgynevezett ráhordó hálózatokat-, vagyis a kisebb folyók turisztikai adottságait is fejlesztik. Így Hajdú-Bihar megye vízi turizmusa is fellendülhet.

„Köszönet a szövetség az áldozatos munkájáért. Fontos, hogy a fejlesztéseket szakemberek segítségével tudjuk megvalósítani – mondta Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke.  – Örülünk, hogy Hajdú-Bihar megye is helyt adhat a sportágnak. Tiszacsege lesz ugyanis az egyik megállópont.  Emellett bekapcsolódhat a Keleti-főcsatorna, sebes Kőrös és a Berettyó is. A pályázat lehetőséget jelenthet az ott élő embereknek és egyben komoly turisztikai vonzerőt is teremthet.”

A Felső-Tisza egészére úgynevezett szolgáltatási csomagot fejleszt az MKKSZ, és szerteágazó marketing tevékenységgel kívánja vonzóvá tenni a térség turisztikai szolgáltatásait. Ehhez kapcsolódóan elindul a www.viziturapont.hu honlap. Távlati cél, hogy ez a honlap legyen a felülete minden olyan szolgáltatásnak, ami összefügg a vízi turizmussal. A megállóhelyeken jönnek majd létre a „KAJAK-KENU PONTOK”. Ezek lesznek azok a helyek, ahol nem versenysport van, hanem vízi szabadidősporttal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak.

„Megyénkben eredményes és lelkes sportegyesületek vannak, a vízi turizmust azonban tovább kell fejleszteni. A gerinchálózat mentén Tokaj az egyik legfontosabb megállóhely lesz. Arra sarkalljuk a településeket, hogy minél hamarabb nyújtsanak be pályázatot a vízparti fejlesztésekre, ez ugyanis egyedülálló lehetőség” – hangsúlyozta az elkezdett munka jelentőségét Dr. Kovács János, Borsod-Abaúj-Zemplén megye főjegyzője.

A felső-tiszai régiónak és az országos vízi turisztikai mozgalomnak számos előnyei származhatnak a tervezett fejlesztésekből. A beruházásoknak köszönhetően aktívan sportoló közösségek is kiépülhetnek.

„A cél, hogy Magyarországon újraszülessen a vízi élet, benépesüljenek a hazai vizek.  A pályázatban nemcsak megállóhelyeket, hanem közösségeket is építünk. A kajak-kenu sportban pedig különleges közösségek vannak. Nálunk van értéke a hagyományoknak, tapasztalatoknak. Olyan lehetőség ez a szabadidősport fellendítésére, amelyre korábban a sportágban nem volt példa” – mondta Csabai Edvin.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakmai igazgatója hozzátette, a fejlesztések legfontosabb hozadéka, hogy olyan infrastruktúra teremtődik meg a felső-tiszai régióban, amely lehetőséget teremt arra, hogy a környéken élők megismerjék a sportág. Kiemelte, hogy az MKKSZ minden segítséget meg fog adni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek településükön a vízi turizmus kiszolgálása mellett szeretnék meghonosítani a kajak-kenut, mint versenysportot.

A felső-tiszai megállóhelyek- és a térség többi vízi útvonalának fejlesztése a Turisztikai Államtitkárság bevonásával folyik.

Dr. Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár szerint a Magyar Kajak-Kenu Szövetség felkészült, elhivatott, lelkes partnere a turizmusfejlesztésnek.

„A minőségi turizmust nemcsak a szóban forgó fejlesztések, de a minisztérium és az MKKSZ másik közös projektje, a vízi megállóhelyek minősítését szolgáló lapátos védjegy-rendszer is jól szolgálja. A tervezett fejlesztésekkel hazánk egyik legsikeresebb sportágának tudjuk közösen erősíteni a tömegbázisát, ami bizonyára a versenysport szakembereinek, elsősorban az edzőknek is jó hír. A kajak-kenu népszerűsítésével ráadásul további fontos társadalmi célok érhetők el, pl. az edzettség és az egészséges életmód népszerűsítése, gyönyörű tájaink megismertetése – fejtette ki Dr. Ruszinkó Ádám.

Az MKKSZ tervei szerint a Felső-Tisza szakaszra vonatkozó pályázatot idén márciusban nyújtják be, a fejlesztések már ősszel elindulhatnak és jövő év végére fejeződhetnek be.

Teljes galéria megtekintése

Kipróbálná magát a gyorsasági szakágban

Sikeres évet zárt Kiszli Vanda 2017-ben, ősszel mégis váltott, Budapestre költözött és új csapattal állt neki a felkészülésnek. A paksiak kiválósága a jövőben a maratoni táv mellett a gyorsasági szakágban is szeretné megmérettetni magát, többek közt rajthoz állna 2018-ban az itthoni rendezésű Egyetemi Világbajnokságon is.

Hír

A Dél-Afrikában K-2-ben felnőtt világbajnoki címet szerző Kiszli Vanda, Mihalik Sára páros kapta meg az Év maratoni női kajakosának járó díjat a kajak-kenu sportág év végi gálavacsoráján. Kiszli Vanda az idei világbajnokságon egyesben is jól szerepelt, ezüstérmes lett. Jövőre már K-1-ben is egyértelműen a vb-arany a célja.

“Örültem a második helynek is, de nem elégedhetek meg ezzel, az első hely megszerzésére törekszem. Persze mindenki nyerni akar, ahogy én is, az motivál, hogy egyesben és párosban is aranyérmes lehessek” – mondta Kiszli Vanda.

Egyesben itthon továbbra Csay Renáta lehet a legnagyobb ellenfele. Vanda nagyon jó kapcsolatban van a szakág tizennyolcszoros világbajnokával,  azt viszont, nem tartja elképzelhetőnek, hogy párosban együtt versenyezzenek.

“A versenyeken ellenfelek vagyunk, ott mindenki magáért küzd, egyébként pedig barátok. Nem szeretnék párt váltani, hiszen sok idő, amíg megszokja az ember a másikat. Úgy érzem, hogy Sára személyében megtaláltam azt, akivel elérhetjük a célunkat, úgy, ahogy az szeptemberben is sikerült.”

A világbajnokságot követően volt egy kis pihenője, de ősszel már elkezdte a felkészülést a következő szezonra. Budapestre költözött, így Mihalik Sárával minden nap együtt tudnak edzeni.

“Folytatjuk a munkát és készülünk a következő évre. Jelenleg benti edzéseink vannak, de úgy néz ki, hogy februárban el tudunk menni melegvízi edzőtáborba. Szeretném magam kipróbálni a gyorsasági szakágban is, jövőre itthon lesz az Egyetemi Világbajnokság, jó lenne, ha ezer párosban mi állhatnánk ott rajthoz Sárával.”

Újra beleszeretett a kenuzásba

Kevesen gondolták volna néhány évvel ezelőtt, hogy az immár Merkapt-Mekler SE néven futó dunavarsányi kajak-kenu egyesület négy év alatt olyan fejlődésen megy keresztül, hogy napjaink legjobb kenusa, Vasbányai Henrik is ott készül majd. A klub 2014-ben indult hat fővel, az egykori világbajnoki bronzérmes kenus, Németh Szabolcs vezetésével. Mostanra pedig már 93 lelkes, sportolni vágyó fiatal jár le a Kis-Duna mentén fekvő városba evezni.

Hír

Köztük Fejes Dániel, aki már a kezdetektől Szabolccsal készült, idén szeptemberben Dél-Afrikában pedig maratoni világbajnok lett Simon Sebestyénnel az oldalán. A gyors fejlődésnek hamar híre ment és szeptember végén több neves versenyző is úgy döntött, hogy az egyesületben szeretné folytatni pályafutását. Az elmúlt évek legsikeresebb kenusa, Vasbányai Henrik, valamint az utánpótlás reménységei: Moldován Milán, Koleszár Zoltán és Simon Sebestyén is csatlakozott Németh Szabolcs csapatához.

De vajon mi lehet a gyors fejlődés titka?

Szabolcs már aktív sportolói korában beleszeretett a dunavarsányi Kis-Duna szakasz szépségébe és némi tervezgetés után úgy döntött, hogy egyesületet hoz létre a jövő bajnokai számára. A Mekler László Ifjúsági és Turisztika Sportegyesület meglévő magjának és sporteszközeinek köszönhetően el is indult a munka. Az ebben rejlő lehetőséget a Magyar Kajak-Kenu Szövetség hamar felismerte és teljes mellszélességgel támogatta az új klubot. Az eredményeket és a koncepciót látva később egy tőkeerős támogató csatlakozott az egyesülethez a Merkapt személyében.

Mindezek mellett Mekler László lánya, Andrea, aki egyben az egyesület elnöke és a helyi általános iskola igazgatóhelyettese, egy egészen újfajta megközelítéssel népszerűsítette a sportágat.

„A Dunavarsányi Árpád Fejedelem Általános Iskolában úgynevezett „kajak-kenus osztályokat” hoztunk létre. Minden évfolyamban három osztály van. Ezeket a testnevelés órákon összevontuk és az év elején választhattak a gyerekek, hogy milyen sportágra szeretnének szakosodni. Így alakult ki a „kajak-kenus osztály”, amely az általános testnevelés órákon kívül heti egyszer, szervezett körülmények között a Kis-Dunán evez, illetve a téli alapozó időszakban ergométeres gépeken készülnek. A program nagyon sikeres, magam sem gondoltam volna, hogy ennyi gyerek szeretne megismerkedni a sportággal” – mondta Mekler Andrea.

Nagyon sok gyermek szerette meg az evezést, a vízi életformát és a tanórákon kívül az edzéseket is lelkesen látogatták. Így került Fejes Dániel is a vízpart közelébe, aki a jövő évben a gyorsasági szakágban is jó eredményeket szeretne elérni.

A vezetőedző mellett két fiatal tréner, a világbajnok kajakos Folláth Vivien és az Európa-bajnoki bronzérmes kenus, Androkity Marcell is segíti az edzésmunkát, a kezdő kajakosok edzője pedig Trencsánszkiné Varjú Violetta. Rajtuk kívül Szabolcs nevelőedzője, Bánszky Imre is jelen van, aki a tökéletes kenus technika átadása véget heti háromszor Dunavarsányba látogat. Látva az iskola, a szülők és a gyermekek lelkesedését kijelenthető, hogy az egyesület utánpótlása biztosítva van.

De mi lehet az a motivációs erő, ami miatt napjaink egyik legtehetségesebb felnőtt kenus, Vasbányai Henrik a dunavarsányi nevelőegyesületet választotta?

„Az elmúlt években nem úgy jöttek az eredmények, ahogy szerettem volna és úgy éreztem változtatnom kell. Beszűkültem, befásultam, új impulzusokra volt szükségem. Ebben a csapatban én vagyok a rangidős. Nekem kell példát mutatnom mind az edzésmunkában, mind a hozzáállásban. Ez nagy felelősség. Éppen ezért nekem is újra bele kellett szeretnem a kenuzásba, amire itt lehetőségem volt. Szabival régen is jó párost alkottunk. Új módszereket visz a felkészülésbe és az edzésmunkán kívül, az életben is mindent megbeszélhetek vele. Úgy érzem, hogy most ebben a közegben tudok igazán kiteljesedni” – jegyezte meg Vasbányai Henrik.

Moldován Milán szintén szeptemberben váltott klubbot és úgy érzi, hogy motiváltabb, mint valaha.

„Jókor jött ez a változás.  Nekem sokat segített, hogy megbeszéljük, az edzések után min kellene változtatni, illetve újfajta edzésmunkát végzünk. A technikában már most is sokat fejlődtem. Jövőre pedig mindenféleképpen szeretném megszorongatni a felnőtt mezőnyt.”

Németh Szabolcs szerint az elmúlt időszakban olyan sportfejlesztések valósultak meg, amelyekből a kajak-kenu sportág is részesült. Ennek megfelelően jövőre a Dunavarsányi Edzőtábor területén egy olyan önálló csónakház épül, amelyben az egyesület végre méltó otthont kap.

„Nem a lassú fejlődés híve vagyok, egy ilyen egyesületnél „nagyot kell tudni álmodni”. Számomra mindig a nagy eredmények elérése volt a cél. Igen, fejlődtünk, de még annál is többet, mint ahogy azt mi magunk gondoltuk. Nagy hangsúlyt fektetünk a versenyzők és az edzői stáb közötti kommunikáció fejlesztésére, megbeszéljük a napi folyamatokat, kielemezzük az elvégzett munkát és értékeljük a jobbító szándékú észrevételeket. Ez lehet a kulcsa a további töretlen fejlődésnek!”