– Pályatársa, a jelenlegi szakmai igazgató, Csabai Edvin azt mondja: a maratonisták számára egy hazai rendezésű világbajnokság felér egy olimpiával.
– Igaza van Edvinnek, hiszen ilyenkor tényleg megnő a figyelem a szakág iránt, többet foglalkozik velünk a sajtó, nagyobb a visszhangja a sikereinknek.
– Emlékszik még rá, hogy 1999-ben milyen élmény volt Győrben nyerni?
– Szinte minden pillanatára emlékszem a versenynek, pedig nem ma volt. A világbajnokságot augusztusban rendezték, így tökéletes időnk volt. Ha jól emlékszem, a páros mezőnyben harmincnyolc vagy harminckilenc egység indult, hatalmas volt az indulói létszám és a mostanihoz képest más volt a pálya. Ötször futottunk, hosszabb körök voltak, emlékszem, beeveztünk a Radó-szigethez is. Mivel nyár volt, rengeteg néző buzdított minket a partról, elképesztően jó volt a hangulat. És ami akkor még meglepő volt, ma már nem az: ez volt az a világbajnokság, amelyen feltűntek a spanyolok ebben a szakágban.
– A párjával, Szakály Viktorral címvédőként álltak rajthoz, mert egy évvel korábban meg tudták nyerni a dél-afrikai világbajnokságot is. Érezték a nagyobb nyomást, az elvárást?
– A dél-afrikai sikerünk jó nagy meglepetés volt, még számunkra is. Győrben természetesen esélyesként álltunk rajthoz, de nem pakoltunk magunkra, vagy nem pakolták ránk különösebb terheket. Szerettünk volna nyerni és el is hittük, hogy képesek leszünk megcsinálni.
– Mivel edzőként dolgozik, van rálátása erre a szakágra. Milyennek látja a jelenlegi férfi kajakosokat?
– Szerencsére a férfiaknál kialakult egy öt-hat fős csoport, amely csak a maratoni versenyekre készül, és ez idővel meg is hozza a gyümölcsét. Egyre erősödik a hazai mezőny, és ha az edzők jobban felismernék, jobban terelgetnék a maratoni felé a tehetségeket, akkor hosszú távon is eredményes tudna lenni ez a szakág. Örülök egyébként, hogy az ifi lányok között két versenyzőnk is bekerült a csapatba, ráadásul ők még serdülő korúnak számítanak, Nagy Viktória Fruzsina csak kétezer novemberében született, így nagyon fiatal lesz a mezőnyben, ettől függetlenül bízom a jó szereplésükben. Ahogyan az egész csapatéban is. Számomra rengeteg jó dolgot adott ez a sportág, ez a szakág, bízom benne, hogy egyre több versenyző ismeri majd fel a maratonban rejlő lehetőségeket.
