Dr. Pozsgai Lajos 1932 – 2018

1945-ben, 13 évesen ismerkedett meg a kajakozással, 1948-ig vízi cserkészként járta a Dunát.  1948-ban, amikor megszűnt a cserkész mozgalom, az ELZETT S.C. kajak szakosztályának tagja lett.  1949 tavaszától, serdülő fiúként versenyezni kezdett. 1950-ben – egy borulást követő, súlyos tüdőgyulladás után – a sportorvos eltiltotta a versenyzéstől. Ettől kezdve képességeit főleg a tanulásban kamatoztatta. Sikeresen leérettségizett, […]

Életpálya
Hír

1945-ben, 13 évesen ismerkedett meg a kajakozással, 1948-ig vízi cserkészként járta a Dunát. 

1948-ban, amikor megszűnt a cserkész mozgalom, az ELZETT S.C. kajak szakosztályának tagja lett. 

1949 tavaszától, serdülő fiúként versenyezni kezdett.

1950-ben – egy borulást követő, súlyos tüdőgyulladás után – a sportorvos eltiltotta a versenyzéstől. Ettől kezdve képességeit főleg a tanulásban kamatoztatta. Sikeresen leérettségizett, és felvételizett a Műszaki Egyetem építész szakára. A testedzéssel nem hagyott föl teljesen, a kajakozást kedvtelésből folytatta. 

1951-52 – között egyetemi tanulmányai mellett – kezdő sporttársait új, saját maga által kifejlesztett, bio-mechanikán alapuló kajak technikára tanította. 1952-től az általa kidolgozott módszert a Sport Tudományos Bizottság Kajak Módszertani Csoportban is hasznosították. 

1953-ban a Sport és Testnevelés című folyóiratban is megjelent „A kajakozás biodinamikájáról” című szakcikke. Aktivitásának köszönhető, hogy megindult sportágunkban az edzőképzés, melynek részeként előadásokat tartott. 

Miután megszűnt az ELZETT Sport Club, az Építők S.C.- be igazolt át, amelyben segédedzőként, később intézőként dolgozott.  Bekapcsolódott a versenybírói munkába is. Az akkori versenyszabályok nálunk még nem voltak írásba foglalva, ezért – angol és francia nyelvtudása segítségével – hozzálátott azok összegyűjtéséhez és rendszerbe foglalásához. 

1954-ben megírta sportágunk első, – nemzetközileg is érvényes – Szabálykönyvét.

Hozzáértését méltányolva a Nemzetközi Kajak Szövetség meghívta a Macon-ban rendezett világbajnokság versenybírói testületébe. Bíróként, a helyszínen élte át a magyar csapat világra szóló sikerét, a 6 arany-, 5 ezüst-, 5 bronzérem elnyerését. 

1955-ben az Országos Magyar Kajak Szövetség Versenybíró Testületének elnökévé választották. Bíráskodott 1955-ben Tatán, a svéd-magyar párviadalon, valamint 1956-ban a csehszlovák-magyar viadalon, Prágában. 

1956 tavaszán a legelső Nemzetközi Duna Túra (TID) szervezői között tevékenykedett, és Ő volt a Bratislava-Budapest közötti szakaszon a magyar csapat vezetője. A későbbi évek folyamán többször is kajakozott ezen a túrán Ingolstadt és Silistra között. 1980-ban a 25. TID-en lapátolt, 2005-ben, az 50. TID-en díszvendégként vett részt. A TID-ek azóta is évről-évre ismétlődnek, egyre több résztvevővel.

1956-ban dr. Pozsgai Lajost választották az OMKSZ ideiglenes elnökévé. A sportág nem vett részt a forradalmi eseményekben.  

1957-ben kajakosaink nemzetközi szerepléseik során megismerkedtek az „indián csónakban” térdelve lapátolással is. Ennek a sportágnak dr. Pozsgai javaslatára az indián csónak „canoe” neve alapján kenuzás nevet adták, és „Magyar Kajak-Kenu Szövetség”-re változtatták sportágunk szövetségének nevét.

1957-ben dr. Pozsgai Lajos versenybíróként a svéd-magyar visszavágón Vaesterwikben, az Európa-bajnokságon Gent-ben, továbbá a Moszkvai Világ Ifjúsági Találkozón jeleskedett.

1958-ban a Sportcsarnokban üzemelő evezős tanmedencét áttervezte a kajak- illetve kenulapát által mozgatott víz áramlástechnikai szabályainak megfelelően. A tanmedence azóta is tervei szerint működik. 

1959-ben az Ő építészeti ismereteit és javaslatait hasznosították az új, poliészter kajakok és kenuk héjszerkezetének kialakításakor. 

1961-től építészként Közel-Keletre kapott meghívást, ezért a kajak-kenu sportággal való kapcsolata meglazult. 

1963-tól 1999-ig már csak vízitúrázott, bejárva Magyarország valamennyi vizét. Később rendszeres résztvevője volt a legidősebb kajakosok – kenusok találkozóinak. Legutóbb a 85. születésnapján köszöntöttük.  

Erősebb lehet a sportolói képviselet

Sportolói Bizottság alakulhat a Magyar Kajak-Kenu Szövetségen (MKKSZ) belül. Az új bizottság tagjai kizárólag a különböző szakágak olyan aktív felnőtt versenyzői lehetnek, akik benne vannak valamelyik válogatott keretben. A létrejövő testület elnöke pedig az MKKSZ elnökségének teljes jogú tagja lesz.

Hír

A hónap végi rendes közgyűlés előkészítéseként az MKKSZ Elnöksége alapszabály-módosítást kezdeményez. A sportág küldöttei szavazhatnak majd arról, hogy a sportolóknak legyen-e erősebb képviselete a szövetség elnökségén belül.

„Az elnökség által javasolt alapszabály-módosítás szerint létrejönne a mi sportágunkban is egy ahhoz hasonló Sportolói Bizottság, ami egyébként a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban és a Magyar Olimpiai Bizottságban már működik.

Az alakuló bizottságba egy felnőtt válogatott kerettag férfi-, és női versenyzőt delegálna a gyorsasági szakág, ugyanígy két versenyzőt delegálna a szlalom-szakág, a para-szakág és a nem olimpiai szakágak is. A nyolctagú bizottság tagjai pedig maguk szavaznánk meg, hogy ki legyen a testületük elnöke, azzal a kikötéssel, hogy elnök csak a két gyorsasági sportoló egyike lehetne

– mondta Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke.

Amennyiben a sportág közgyűlése elfogadja a tervet, akkor májusban a sportolók már megválaszthatják a bizottság első tagjait. Azok a versenyzők, akik tisztséget vállalnának az új testületben, magukat tudják jelöltetni. A tervek szerint a felnőtt válogatottak tagjai majd a májusi rangsorolón szavazhatnak a gyorsasági- és a paraszakág jelöltjeire. A Sportolói Bizottság elnöke pedig addig lesz majd tagja az MKKSZ Elnökségének, ameddig a jelenlegi Elnökség mandátuma tart.

Taroltak a magyarok a barcelonai YOG-kvalifikáción

A négy szakágból háromban magyar versenyző végzett az élen a Barcelonában rendezett ifjúsági olimpiai válogatón, így bezsebeltük a maximálisan megszerezhető négy kvótát.

Hír

A szombati nap még csak félhivatalos eredmények jöttek, de vasárnap hivatalos lett, hogy a síkvízi és a szlalom összetett versenyét a lány kajakosoknál Rendessy Eszter nyerte meg, Újfalvi Laura pedig ötödik lett. Európából az első hat helyezett kvalifikálta magát az októberi, Buenos Aires-i játékokra, de miután a szabályok szerint egy nemzetből csak egy versenyző juthat ki a YOG-ra, így Rendessy Eszter képviseli majd hazánkat Argentínában.

A fiú kenusoknál a szombati szlalom után kiderült, hogy Pálla Balázs összesítésben a negyedik helyen zárt, ám a legjobb európai lett, így ugyancsak ott lehet az ifjúsági olimpián.

A vasárnapi eredmények még nem hivatalosak, de a magyar küldöttség számításai szerint a lány kenusoknál fantasztikus, kettős magyar siker született, a síkvízi és a szlalom eredmények összesített rangsorában Gönczöl Laura és Opavszky Réka végzett az élen holtversenyben. Kettőjük között az döntött, hogy Gönczöl Laura előrébb zárt síkvízen, ahol második lett, ezzel ő kvalifikálta magát a YOG-ra.

A fiú kajakosoknál Kiss Ádám ugyancsak megnyerte az összetett versenyt, ezzel ő is utazhat majd októberben Buenos Airesbe.

„Ez így egyszerűnek hangzik, hogy a négyből három szakág versenyét megnyertük, de nagyon nem volt ilyen egyszerű – kezdte Makrai Csaba utánpótlás szövetségi kapitány az értékelést. – Nagyon magas színvonalú versenyt láthattak Barcelonában, csapatunk erejét pedig az adta, hogy a remek síkvízi eredmények után szlalomban is a középmezőnyben tudott végezni, holott voltak olyan síkvízi versenyzők, akik nem is tudták teljesíteni a szlalompályát. Köszönöm az edzők munkáját is, azt gondolom, hogy méltóképpen képviseltük Magyarországot. Rendkívül hosszú volt ez a verseny, feszített volt a tempó, ránk fér most a pihenés, kaptunk is egy kis kimenőt” – mondta Makrai Csaba, aki vasárnap este elvitte egy rövid barcelonai városnézésre a fiatalokat.

Az augusztusi bajnokságig most minden versenyző a síkvizes szezonra koncentrál, majd augusztus közepétől együtt készülnek az októberi YOG-ra, szeptemberben pedig egy közös edzőtábort is tervez az utánpótlás szövetségi kapitány.