Ha a magyar kenuzásról esik szó, mindenkinek elsőként Kolonics György jut az eszébe. A kétszeres olimpiai bajnok, a példakép, a nagybetűs sportoló, aki majd két évtizeden keresztül szolgáltatta a magyar sport számára a szebbnél-szebb sikereket, aki a szakág egyik aranykorszakának legendás képviselője volt.
És mint tudjuk, minden siker, minden megélt nagy pillanat a múltban gyökerezik. Erős alapokra, hagyományokra, évtizedek tudásanyagára, példaképekre és korábbi aranykorszakokra épül…
…például a hetvenes-nyolcvanas évekre, amikor olyan kenuszsenik közlekedtek a Dunán, mint Wichmann Tamás, Vaskuti István, Foltán László és Buday Tamás.
A Buday. Aki serdülőként tátott szájjal figyelte Wichmann Tamás, Petrikovics Gyula és Hajba Antal mozgását. Aki 16 évesen úgy zabolázta meg billegő kenuját a Hajógyári Duna-ágban, hogy szemét becsukva Wichmann Tamásnak képzelte magát, s mintha varázslat történt volna: összeállt a mozdulat! S elkezdődött egy nagy utazás, amelynek mérföldkövei olimpiai és világbajnoki érmek sora jelentette. 
1973. Tampere. Az első világbajnoki érem. A magyar csapat az éremtáblázat második helyén zár Szovjetunió mögött. Darvas Miklós 500 egyesben nyert aranya mellé a magyar kenusok kibérelik a dobogó harmadik fokát. Wichmann Tamás három bronzéremmel távozik, a mindössze 21 esztendős Buday Tamás C-2 10 000 méteren a később fájóan korán távozó, 38 évesen elhunyt Haraszti Gáborral állhatott fel a dobogó harmadik fokára. Egy évvel később Mexikóvárosban már ezüstérem jut Budayéknak, aki a rákövetkező esztendőben új párral, Frey Oszkárral mutatkozik be a belgrádi Ada Ciganliján.
1976. Montreal. Olimpia. A magyar delegáció mérlege 4 arany, 5 ezüst, 13 bronz. Utóbbiból kettő a Buday, Frey párosé – a szovjet, román és lengyel riválisok még befoghatatlannak bizonyulnak 500 és 1000 méteren. Még, de nem sokáig. 
1978. Belgrád. Az első világbajnoki címek. 1000 méteren egy kamikaze döntő Frey Oszkárral, a hetes pályáról rajtoló magyarok szédületes tempóját nem bírta el a román Georghe Simionov, Toma Simionov kettős. 10 000 méteres újabb siker. Egy későbbi olimpiai bajnokkal, a magyar kenu másik nagy legendájával, Vaskuti Istvánnal. A páros nyakába 1981-ben Nottinghamben és 1983-ban Tamperében is arany került.
1987. Kanada. Egy új kihívás, egy új élet lehetősége a tengerentúlon. Az aktív sportpályafutását befejező Buday Tamást a Kanadai Kajak-Kenu Szövetség felkéri, hogy legyen a kenus szakág vezetőedzője. A posztot 25 éven át tölti be a kiváló kenus, akinek fiai, a három olimpiát megjárt „Buday brothers”, Attila és Tamás mellett a kezei között olyan kiválóságok pallérozódtak, mint az 1984-es csonka olimpián aranyat szerző Larry Cain, a 2000-es sydney játékok bronzérmese (C-1 1000 m) Steve Giles, az olimpiai 5., vb-ezüstérmes Andrew Russell vagy párja Gabriel Bouchen-Sevigny. 
„Olyan edző ő, akinek egyetlen feladat sem túl kicsi. A szíve akkora, mint a tehetsége. Hajóvontákat vitt, edzőtáborokat szervezett, ahol mindig szívesen fogadta a nemzetközi kenusokat, elszállásolta és gondoskodott azokról a sportolókról, akik másként nem tudtak volna felkészülni a versenyeikre. Tamás mindenekelőtt egy kedves, alázatos úriember, aki mindig kész segítséget nyújtani, akár a sportágon belül, akár azon kívül is” – így jellemezték őt a World Paddle Awards oldalán 2017-ben.
2020. március. Egy búcsúlevél. Amely a 72 esztendős korában elhunyt Wichmann Tamásnak íródott. Szavak, amelyek nem csak Tamás bácsi nagyságát, de a levél írójának érzelmeit, hitvallását, a kenu iránti szerelmét is tükrözik.
„Utazások, edzőtáborok, közös készülések itthon és külföldön. Számtalan közös emlék, melyeket nincs idő felsorolni. Kisugárzásod, humorod, egyéniséged mindvégig hatott ránk, akarva és akaratlanul tanultunk tőled. Nélküled egyikünk sem lenne ma az, akik vagyunk, mert ez az időszak különös egységgé kovácsolt minket. Megtanultunk érteni, tisztelni, szeretni és félteni egymást” – fogalmazta meg a fájó hiánnyal együttjáró érzéseit Buday Tamás.
2021. Toronto. Tavaly Áder János korábbi köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Buday Tamásnak eredményes sportolói pályafutásáért, a magyar-kanadai sportdiplomáciai kapcsolatok fejlesztéséért és ápolásáért, valamint a sportolók egymás iránti tiszteletére és megbecsülésére vállalt szerepének elismeréseként. Egy díj, amely sokak szerint igazán jó helyre került.
2022. július 5. 70 esztendős lett a kenusvilág elismert „nagykövete”, Buday Tamás.
Isten éltesse őt sokáig, jó egészségben, szeretetben!
