Mégse

Világbajnok a női négyes, az élen zártuk az olimpiai éremtáblát

A női és a férfi kajak négyes is megszerezte az olimpiai kvótákat, előbbi egy fantasztikus világbajnoki címmel. Női kenu párosunk és Kozák Danuta is bezsebelt három kvótát, és három érmet is, összesen 12 olimpiai kvótát gyűjtöttünk be. Ami talán a legfontosabb, hogy az olimpiai versenyszámokat tekintve mi szereztük a legtöbb érmet, és az éremtábla élén végeztünk.

Hír

A nap, és talán az egész világbajnokság legjobban várt száma a két kajak négyes 500 méteres döntője volt, hiszen itt osztották ki a legtöbb kvótát. A Gazsó Dóra, Csipes Tamara, Medveczky Erika, Bodonyi Dóra női egység ezúttal jól jött ki a rajtból, ami eddig az egyik legnagyobb problémájuk volt, és nagyon taktikus, rendkívül magabiztos versenyzéssel világbajnok lett a fehérorosz és a lengyel hajó előtt.

Gazsó Dóra: „Nagyon sokat gyakoroltunk erre a rajtra. Eddig sosem sikerült ilyen jól, mint most. Az volt a taktikánk, hogy jól eljövünk, majd visszaveszünk a közepén, és 200-nál megindulunk.”

Csipes Tamara: „Nagyon sokat szenvedtünk az edzéseken, egy hete véglegesítettük, hogy ez lesz a beülési sorrend. Csak annyit kértem, hogy ebben a döntőben azt csináljuk, amit tudunk, mert bennünk van a győzelem. Szerencsére ezt odatettük, ez egy maximális pálya volt.”

Medveczky Erika: „Edzésen azt gyakoroltuk, hogy 250 után mondom be a hoppot, de abban egyeztünk meg Tamival, hogy 200-zal a vége előtt mondom be, mert ez egy hosszú pálya lesz ebben a szembeszélben. Alig vártam, hogy indíthassak, és üzenhessünk a többieknek, hogy

’Cső, mi mentünk’!”

A férfi négyestől már egy érem is hatalmas bravúr lett volna ebben az iszonyatosan erős mezőnyben, de a kvóta volt a reális cél. Ehhez az első hétben kellett végezni, ez sikerült is: a Nádas Bence, Tótka Sándor, Birkás Balázs, Kuli István egység ötödikként ért célba. A németek nyertek, megelőzve a spanyolokat és a szlovákokat.

Tótka Sándor: „Akkor lennék elégedetlen, ha hibáztunk volna a pályában, de azt gondolom, hogy mindent megcsináltunk, amire képesek vagyunk. Talán az érem lett volna a cseresznye a torta tetején, de az, hogy az utolsó versenyszámként elevezhettünk a közönség előtt, az mindenért kárpótolt. Elképesztőek voltak a szurkolók!”

Nádas Bence: „Megbeszéltük a srácokkal, hogy megcsináljuk, beálltunk a rajtba, és meg is csináltuk. Nagyon boldog vagyok, hogy kvótás helyen értünk célba.”

Birkás Balázs: „Nagyon sokat jelentene, ha minél többet tudnánk együtt dolgozni. Rendkívül szoros a mezőny, néhány méteren belül jön be szinte az összes hajó. Nagyon büszke vagyok, hogy ilyen erős ellenfelek között ennyit tudtunk fejlődni.”

Kuli István: „A szurkolók nagyon sokat hozzátettek ehhez a teljesítményhez.

Amiért jöttünk, a kvóta, az megvan.

Az ellenfelek évek óta együtt eveznek, szerintem ez kell ahhoz, hogy a legjobbak közé odakerüljünk.”

A nap első két A döntőjében egyaránt komoly éremesélyekkel indultunk. Előbb a Balla Virág, Devecseriné Takács Kincső kenu páros állt rajthoz az olimpiai távon, 500 méteren. A kanadaiak távollétében a kínai egységtől volt várható, hogy nagy küzdelemben lesz a magyar kettőssel. Ez így is lett, ám a kínaiak gyorsan elléptek a mezőnytől, Balla Virágék egyedüliként próbálták velük tartani a lépést, de a fantasztikus magyar közönség segítségével sem sikerült beérni őket, így másodikként értek célba. Ez az ezüstérem egyben két olimpiai kvótát is jelent.

A következő olimpiai szám a női K-1 500 méter volt, amelyben egy rendkívül erős mezőny jött össze Lisa Carringtonnal, Volha Khudzenkával, Milica Staroviccsal, Emma Jörgensennel, Linnea Stensilsszel és persze az ötszörös olimpiai bajnok Kozák Danutával. Carrington már az első 100 méter után nem hagyott kétséget afelől, hogy ki nyeri ezt a számot. Khudzenka próbálta vele tartani a lépést, de ő is esélytelen volt. A kisebb derékfájdalmakkal bajlódó Kozák Danuta Staroviccsal küzdött a harmadik helyért, a hajrában sikerült leszakítania ellenfelét, így bronzérmet nyert. Nem mellékesen szerzett egy olimpiai kvótát is Magyarországnak.

„A rajt előtt hátra fújt a szél, és amikor már kettőt kellett volna húznom, akkor még csak egyet húztam – kezdte Kozák. – Ha tudok egy jó pályát menni, talán meccsben lettem volna Lisával. Volt egy hátsérülésem, amit nem szerettem volna elmondani, de ha már így rákérdeztetek:

igen, fáj minden légzés.

A mozgásom nem százszázalékos, azért is mentem ki evezni szombaton Szabó Gabival, hogy segítsen emlékeztetni. Lelkileg is sokat segített, mert kölyökkorunk óta ismerjük egymást, ezért is hasonló a mozgásunk. Valamennyire sikerült javítani rajta, de kellett volna még egy nap. Sajnálom, hogy nem tudtam nyerni ez előtt a kiváló közönség előtt.”

A Kammerer Zoltán, Gál Péter István kajak páros következett az 1000 méteres, ugyancsak olimpiai számban. A 41 éves Kamera és fiatal társa már azzal nagy bravúrt ért el, hogy a középfutamból bejutott a fináléba, ott azonban nem sikerült még egy lapáttal rátenniük a szombati csodálatos teljesítményre. Kammererék nyolcadikként értek célba, ezzel nem lett meg a kvóta.

A Balla, Devecseriné kettős 55 perccel azután, hogy 500-on másodikként ért célba, 200 méteren is rajthoz állt. Ez a döntő csak bónusz volt a számukra, hiszen az 500 az első számú versenyük, ám itt is fantasztikusat mentek, és egy másik kínai egység mögött szintén másodikként értek célba, tehát szűk egy óra alatt szereztek két ezüstérmet és két olimpiai kvótát.

Balla Virág: „Nem lepett meg bennünket, hogy a kínaiak ilyen jó formában voltak. Nekünk a rajtra még jobban rá kell gyúrnunk, mert azzal nyerték meg mindkét számot.”

Devecseriné Takács Kincső: „Belehaltunk az 500-as pályába, ezért savasak voltak az izmaink a 200-as döntőben, de nem voltunk fáradtak, mert feldobott bennünket az első ezüstérem. Örömevezés volt ez a 200 méter.”

A Balaska Márk, Apagyi Levente kajak páros 200 méteren úgy állt rajthoz, hogy bármi előfordulhat a döntőbe, végül harmadikként értek célba.

Balaska Márk: „A rajtban volt egy kis hiba, utána jól jöttünk. Egy 200 méterre ugyanakkor úgy mész fel, hogy nyersz, nem úgy, hogy csak dobogón kellene végezni, szóval én nyerni szerettem volna. Bizonyítani akartam a támogatóimnak, a szövetségi kapitánynak és Schmidt Gábor elnök úrnak, hogy ha már rendeztek egy világbajnokságot, akkor szerzek egy aranyérmet, de ahogy kivettem a szavaikból, ők örülnek ennek a bronzéremnek is.”

Apagyi Levente: „Ez az első felnőtt versenyem, és máris a dobogóra állhattam, szóval örülök én is a bronzéremnek. Ősztől már 500-ra készülök, és próbálok a négyesbe bekerülni.”

Hajdu Jonatán kenu egyes 200 méteren ötödikként ért célba, akárcsak a Korisánszky Dávid, Bakó Tamás, Sáfrán Mátyás, Mike Róbert kenu négyes 500 méteren. Kiss Tamás az 1000 egyes B döntőjében második lett.

A délutáni, 5000 méteres versenyekkel zárult a világbajnokság, nem akármilyen eredményekkel. A mindössze 19 éves Adolf Balázs egészen fantasztikus versenyzést produkált. Meglepte a teljes mezőnyt, és sikerült elmennie a németek olimpiai- és világbajnokával, Sebastian Brendellel, aki csak az utolsó egyenesben lépett meg előle, és szerezte meg zsinórban a hatodik vb-címét ebben a számban.

„Nagyon rosszul rajtoltam, de ez nem meglepő, mert fizikálisan komoly lemaradásom van a többiekhez képest – kezdte Adolf Balázs, aki pályafutása legnagyobb sikerét érte el Szegeden. – A szélén tiszta vízen fel tudtam jönni, a fordulóban pedig jó vagyok a maratonista vérem miatt. Brendel mellett megilletődtem, nehéz volt elhinnem, hogy vele együtt megyek.

Nem szemétkedett, hogy csak vízen evezett,

hanem felváltva vezettünk. A fordulóban szegény kubai kenus továbbment, pedig mondtam neki, hogy fordulás. Egy kicsit engem is elbizonytalanított. Akkor ott meg tudtunk lépni Brendellel, onnantól pedig tényleg összedolgoztunk. Kacsintgatok az 1000 méter felé, de izomban még sokat kell erősödnöm.”

A női kajakosok 5000 méteres versenyét Bodonyi Dóra végig uralta, és bár a befutó az időeredmények alapján szorosnak mondható, de a magyar kajakos magabiztosan nyert, megszerezve ezzel az 500 négyes után a második aranyérmét is.

„Nem sikerült jól a rajt, de nem is tudtam annyira odakoncentrálni, nagyon közel volt a négyes verseny. Az a győzelem rendkívül feldobott. Nagyon sokat dolgoztunk érte, volt, hogy három négyes edzésünk is volt egy héten. Örülök az 5000-es győzelemnek, de a négyes aranyérem azért közelebb áll hozzám” – mondta Bodonyi Dóra, aki az 5000-es sikerrel örökös bajnok lett.

Lakatos Zsanett a női kenusoknál negyedik, Noé Bálint a férfi kajakosoknál a kilencedik helyen végzett.

A magyar kajak-kenu válogatott öt arany-, négy ezüst- és három bronzéremmel az éremtábla harmadik helyén végzett Németország és Fehéroroszország mögött. Ha a paraversenyeket is beleszámítjuk, akkor hat arany-, négy ezüst- és három bronzéremmel a németek után másodikként zártunk.

Ami talán ennél is fontosabb, hogy két arany-, egy ezüst- és egy bronzéremmel megnyertük az olimpiai éremtáblát a két-két aranyéremmel végző Németország, Új-Zéland és Kína előtt, tehát a mieink kétszer annyi érmet szereztek az olimpiai versenyszámokban, mint a legnagyobb riválisok.

A magyar válogatott összesen öt férfi kajakos, öt női kajakos és két női kenus kvótát gyűjtött be a szegedi világbajnokságon.

Harcolt a kajakban, majd küzdött az emberi életekért – Tímár Istvánra emlékezünk

Kajakosként olimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok volt, majd Budapest tűzoltóparancsokaként harcolt a lángokkal és küzdött az emberi életekért. Ma 25 éve hunyt el Tímár István.

Hír

„Egy tavaszi edzőtáborban voltunk 1967-ben, ott találták ki az edzőink, hogy üljünk össze, és próbáljuk meg együtt. Nekem előtte meg sem fordult a fejemben, hogy egy világ- és Európa-bajnokkal ülhetek egy hajóba, ő ugyanis

már egy befutott, menő versenyző volt”

– mesélte a Tímár Istvánnal való egymásra találásról Giczy Csaba.

Még abban az évben a duisburgi Európa-bajnokságon előbb 10 ezer párosban álltak rajthoz, majd 1000 méteren. Utóbbi, mint olimpiai szám, jóval fontosabb volt számukra. „Volt egy másik magyar páros, amely indult a hosszabb távon, őket kellett segítenünk, de mi nem akartunk 1000 méteren úgy odaállni, hogy benne van a karunkban egy komoly 10 ezer méter, ezért csak egy jó kört mentünk velük, aztán kiálltunk. Nagyon kishitűek voltunk, és másnap, 1000 méteren az volt a célunk, hogy kijussunk a mexikói előolimpiára, mi már attól is nagyon boldogok lettünk volna, ha ez sikerül. Ehhez képest bronzérmesek lettünk, és nemcsak az előolimpiára, de

bő egy évvel azután, hogy először összeültünk, az olimpián találtuk magunkat.”

Az előtte való olimpián, az 1964-es tokiói játékokon Mészáros György és Szöllősi Imre ötödik lett K-2 1000 méteren, Giczy Csaba azt mondja, Tímár Istvánnal azzal a céllal vágtak neki, hogy egy hellyel megjavítsák azt az eredményt. A Giczy, Tímár páros ezüstérmes lett, elérve a két versenyző pályafutása legnagyobb sikerét, négyesben pedig, szintén 1000 méteren a Giczy Csaba, Szöllősi Imre, Tímár István, Csizmadia István egység bronzérmet nyert.

„Nagyon egységes csapatunk volt – folytatta a visszaemlékezést Giczy Csaba. – Nekem főként hatalmas élmény volt, mert két ilyen fantasztikus hajót is kormányozhattam. Tímár István volt mindkettő hajóban a legérettebb versenyző, talán Szöllősi Imre volt vele hasonló szinten. De Tímár nagyon értett a kajakozáshoz, az első pillanattól kezdve, hogy beültem elé,

feltétel nélkül csak azt csináltam, amit ő mondott.

Nekem ő volt a példaképem, és nagyon adtam a véleményére, a kritikáját mindig elfogadtam. Fontos volt számomra, hogy mit gondol, és utólag kiderült, hogy mindig igaza volt, sosem okozott csalódást, hogy elfogadtam a tanácsait.”

Tímár István azon kevés élsportolók közé tartozott, aki rendkívül fontosnak tartotta, hogy a kajakozás mellett folytassa tanulmányait is. Tanulásban is a kitartás, a nehézségek vállalása jellemezte, míg mások a dolgok könnyebb végét fogták, addig ő képezte magát. 1964-ben elvégezte a Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karát, 1977-ben pedig megszerezte második egyetemi diplomáját a Műszaki Egyetem Fűtés és Távfűtéstechnikai Karán. Hivatásos állományba történt felvételét követően pedig a BM Akadémia Tűzoltó Tagozatán (1969) szerzett tűzoltó tiszti végzettséget.

„Akkor csak oroszt volt kötelező tanulnunk, de ő önszorgalomból németet is tanult, ami nem egyszer jól jött nekünk. Mexikóban például csak álltunk egy buszmegállóban mindannyian, mert nem értettük, hogy a helyiek mit akarnak nekünk mondani, egyedül ő volt az, aki összerakta, hogy az angol szava milyen német szavakhoz hasonlítanak, így sikerült megfejtenie, hogy egy teljesen más buszra kellett felszállnunk, mint amire akartunk volna.

Sokszor húzott ki bennünket a csávából, amikor külföldön jártunk”

– mesélte Giczy Csaba.

Aktív pályafutása befejezése után Tímár István még lejárt evezni, de nem a sportágon belül helyezkedett el, köszönhetően fent említett végzettségeinek. Komoly civil foglalkozása lett: a tűzmegelőzés országos irányítója, majd Budapest tűzoltóparancsnoka lett, Tímár István tűzoltó dandártábornok a 17. volt a budapesti tűzoltó főparancsnokok sorában.

„Élsportolói előéletéből eredően eredmény- és sikerorientált ember volt, aki nem hátrált meg a nehézségektől, a tűz- és káresetek helyszínén is az elsők között jelent meg. Előtte és azt követően sem volt egyetlen parancsnok, aki annyit vonult volna káresetekhez, harcolt volna együtt beosztottjaival a tűzesetek felszámolásában. Nem számított, hogy éjjel, vagy nappal, hétköznap, vagy ünnepnap volt, ha riasztást hallott, kötelességének érezte, hogy ott legyen, ahova hivatástudata rendelte. Ha kellett irányított, de ha a helyzet úgy hozta,

az első vonalban vette fel a küzdelmet a lángokkal, harcolt az emberi életért.

Mint nagyszerű sportember világosan látta, hogy milyen fontos a szakmai tudás mellett a megfelelő fizikai állapot és milyen ösztönző erő rejlik az egészséges verseny szellemben. Jól példázzák ezt a fővárosi tűzoltók versenyeredményei, a konditermek kialakításának fellendülése, a különböző sportversenyek és egyéb rendezvények szervezése” – írta róla a szaksajtó.

Életének 55. évében, 1994. december 4-én, súlyos betegségben hunyt el.

Emlékét örökké őrizzük!

Kubina Ádám lett az MKKSZ főtitkára

A Magyar Kajak-Kenu Szöveteség (MKKSZ) Elnökségének határozata 2019. december 12-től 2020. október 31-ig Kubina Ádámot nevezte ki főtitkárnak. Az évzáró ülésen mások mellett arról is döntés született, hogy a Maraton Magyar Bajnokságot 2020-tól a sportág idén szeptemberben elhunyt alelnökéről, Kadler Gusztávról nevezik el.

Hír

Az MKKSZ Elnökségének egyik legfontosabb napirendi pontja az új főtitkár kinevezése volt. A testület először határozatot hozott arról, hogy a szövetség nem ír ki pályázatot a főtitkári poszt betöltésére, majd eldöntötték, hogy az új főtitkár megbízása a jövő szeptemberi tisztújító közgyűlés miatt 2020. október 31-ig tartson.

Schmidt Gábor elnök ezután Kubina Ádámot javasolta a főtitkára posztra, az Elnökség más javaslatot nem tett, a titkos szavazáson pedig

egyhangúlag bizalmat szavazott az MKKSZ eddigi titkárságvezetőjének.

Az Elnökség tárgyalta és elfogadta az idei és a jövő évi költségvetésről szóló beszámolókat, a szabadidős szakág 2020-ra vonatkozó felkészülési programját, valamint tájékoztatót hallgatott meg a sportágspecifikus sportegészségügyi rendszer működéséről. A testület kért még néhány kisebb pontosítást a jövő évi versenynaptárban Boros Gergely szakmai igazgatótól.

A Kolonics György Alapítvány és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség közös, fiatal edzőket segítő Karrier követő programjáról Csabai Edvin, az Alapítvány kuratóriumi elnöke, és Horváth Noémi projektvezető számolt be, ezt a tagok szintén elfogadták.

Az Elnökség Schmidt Gábor előterjesztése alapján egyhangú határozatot hozott arról is, hogy a következő szezontól a Maraton Magyar Bajnokság felveszi Kadler Gusztáv nevét. A szövetség néhai alelnöke rengeteget tett a maraton szakág fejlődéséért, emlékét a jövő évtől vándorkupa is őrzi majd, amelyre minden évben felkerül a bajnokságon legjobban szereplő klub neve.

Utolsó napirendi pontként az Elnökség három új tagszervezet felvételéről is döntött, ezzel a szövetségnek már 170 tagja van.