Mégse

Végső nyugalomra helyezték Fábián Lászlót

Az Óbudai Temetőben tartott búcsúztatón a családon és a közeli barátokon, valamint tisztelőkön túl több százan, köztük Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, valamint edzők, versenyzők emlékeztek az elhunytra.

Isten nyugosztalja, Öcsi bácsi!
Hír

Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke beszédében kiváló mesternek jellemezte Fábián Lászlót, vagy ahogy mindenki szólította, Öcsi bácsit. Ahogy fogalmazott, számtalan versenyzőt készített fel, nagyon jó szeme volt a sportághoz, különösen a csapathajókhoz. Kiemelte a szakember derűs könnyedségét, amellyel “még bácsiként is megmaradt örökérvényű öcsinek”.

„Furcsa múlt időben beszélni róla.  Csak remélni tudjuk, hogy mindent megkérdeztünk tőle, amit meg kellett, hogy elégszer voltunk kíváncsiak a meglátásaira és hogy  mindent megköszöntünk  neki, amíg tehettük. A szellemi öröksége, a példája és az emlékezete elevenen itt marad velünk. Őrizni fogják a  fotók, a történetek, az UTE vízitelep, a szövetség és az egész kajak-kenus társadalom” – mondta Schmidt Gábor.

Vékássy Bálint, a MOB főtitkára – maga is egykori kajakos – arról beszélt, hogy Fábián László az egész életét a sportágnak szentelte. A sportvezető felidézte az elhunyt olimpiai győzelmét, s azt is, hogy a dobogó tetején saját zsebkendőjével itatta fel meghatott párostársa, Urányi János könnyeit. Kiemelte, hogy a munka mellett mindig ott volt az életében a nevetés, a huncutság.

A tanítványok nevében a háromszoros olimpiai bajnok kajakos, korábbi szövetségi kapitány, Storcz Botond búcsúzott. Mint mondta, kisgyermekként ismerte meg Fábián Lászlót az Újpesti Dózsa vízitelepén, s a szakember, aki rengeteget kapott a sportágtól, rengeteget is adott. Ahogy fogalmazott, nem tett kísérletet annak összeszámolására, hogy hány olimpiai, világ- és Európa-bajnoki cím fűződik a mester nevéhez, de az biztos, hogy ő járt először azon az úton, amelyen a későbbi versenyzők is végigmentek.

Doma Gergő, az MKKSZ szakmai igazgatója, az UTE kajak-kenu szakosztályának volt vezetője kitartó, céltudatos emberként jellemezte az elhunytat, aki edzőként is mindig a maximumra törekedett, pályatársai szerint pedig nagyon segítőkész ember volt.

A versenyzőként olimpiai és négyszeres világ-, valamint hatszoros Európa-bajnok Fábián László, aki edzőként szintén olimpiai, világ- és Európa-bajnok versenyzők útját segítette, augusztus 10-én, 82 éves korában hunyt el. 

Gyászolja őt felesége, Fábiánné Rozsnyói Katalin, lánya Mónika, unokája, Benji és a teljes magyar kajak-kenus család.

Isten nyugosztalja, Öcsi bácsi!

Hüttner Csaba: Radikális változások kellenek férfi kenuban

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöksége további két évre bizalmat szavazott mindhárom szövetségi kapitánynak, így Hüttner Csaba, Makrai Csaba és Weisz Róbert fejezheti be a tokiói olimpiáig, illetve paralimpiáig tartó ciklust. Az újraválasztott felnőtt kapitány elégedett a női kajakosok és női kenusok, valamint a férfi kajakosok idei teljesítményével, a férfi kenu szakágban azonban radikális változásokat sürget. Hüttner Csaba szerint gond van a jelenlegi felnőtt versenyzők technikájával és azzal is, hogy a keret tagjai az edzések során nem kényszerülnek arra, hogy maximális teljesítmény nyújtsanak. Ahogy fogalmaz, jelenleg nincs meg a kultúrája annak a magyar kenusoknál, hogy rendesen "megnyomják" a tréningeket.

folytatják a kapitányok
Hír

– A nemzetek közti pontverseny megnyerésével zárta az idei világbajnokságot a felnőtt válogatott augusztus végén, hogyan teltek a napjai azóta?

– Mozgalmasan. A szakmai csapatban dolgozó kollégáimhoz hasonlóan én is elkészítettem az idei szezonra vonatkozó beszámolómat. Ezt az edzőbizottság megtárgyalta, együtt kiértékeltük az eredményeket és levontuk a tanulságokat. Ezután hétfőn az elnökségnek is beszámoltam a szezon tapasztalatiról és arról, hogy hogy áll a felnőtt gyorsasági szakág egy évvel a szegedi kvalifikációs világbajnokság és két évvel az olimpia előtt. Természetesen azt is felvázoltam, hogy mit kellene másként csinálni a jövőben. Az elnökség ezek után úgy ítélte meg, hogy folytathatom a munkát mint felnőtt szövetségi kapitány. 

– 2 évvel az olimpia előtt ott tart a csapat, ahol ilyenkor kell?

– Három szakágban igen. Női kajakban továbbra is kimagaslunk a mezőnyből, de látszik, hogy a kétszeres olimpiai bajnok új-zélandi Lisa Carrington és vele együtt három másik honfitársnője is rengeteget fejlődött az elmúlt 2 évben. Rájuk nagyon kell figyelnünk, mert még okozhatnak fejfájást. Női kenuban a két kiváló versenyzőnk mellett kezd felnőni egy fiatalabb generáció is, jó esélyünk lehet arra, hogy mindhárom kvótát begyűjtsük ebben a szakágban. Ebből a szempontból helyzeti előny, hogy a nemzetközi mezőnyben nagy az átfedés a párosok és az egyesek között, így a rivális nemzetek nagy része nem fog tudni két kvótánál többet szerezni ebben a szakágban. Férfi kajakban rá kell feküdni az 1000 párosra, mert ott nagyon messze vagyunk az élvonaltól. Viszont a többi olimpiai számban sokat léptünk előre, a legfontosabb, hogy négyesben megvan a bázis, megtaláltuk azt a 6-8 embert, akikre lehet építeni. Ugyanakkor hiába szereztünk K-4 500 méteren érmet a világbajnokságon, nem szabad ülni a babérjainkon, tovább kell fejlődni csapathajóban. Viszont az új műszeres mérésekkel és az idén gyűjtött tapasztalatokkal talán közelebb kerülhetünk a mezőnyből kiemelkedő német és spanyol egységhez. Emberanyagban vagyunk olyan erősek, hogy bárkivel fel tudjuk venni a versenyt. Férfi kenuban azonban radikális változásokra van szükség. Ha nem húzza be mindenki fülét-farkát és nem rendel mindent alá a cél érdekében, akkor nagy baj lesz.

– Évek óta látható, hogy férfi kenuban valami nincs rendben, most milyen konkrét változásokat tervez?

– Nincs mese, végre össze kell raknunk egy olyan párost, amelyik ütőképes tud lenni 1000 méteren. Kell találnunk három-három épkézláb jobbos és balos kenust, ebből a halmazból alakul majd három páros, ezeket az egységeket pedig rendszeresen össze kell mérnünk egymással. Hangsúlyozom, szükségünk van a versenyzők és az edzők teljes együttműködésére.

Nem akarok még egyszer olyan kenusokat meglátni a felnőtt keret közelében, akik már azzal is elégedettek, hogy valamilyen számban kijutottak egy világversenyre. Ez nekünk nem szint.

Azért kell hajtani minden edzésen, hogy minél előbb pontszerzők, érmesek és aranyesélyesek legyünk, méghozzá az olimpiai számokban. Elegem van azokból, akik a langyos vízben akarnak ülni. 

– Amikről most beszél, az nem magától értetődő minden versenyző számára?

– Az kellene, hogy legyen, de nem szabad mindent a versenyzőkre kenni, a kialakult rendszerrel is baj van. A mezőny rengeteget szűkült itthon a nemzetközi változások miatt, sportolóink így már nem nagy csapatokban, hanem néhány fős elszigetelt csoportokban készülnek és hiányzik nekik a mindennapi verseny, vagyis nincsenek arra kényszerítve, hogy minden edzésen a maximumot nyújtsák. Vannak tehetségeink, jó balos lehet a párosban például Kiss Balázs, vagy Hajdu Jonatán is, utóbbi persze csak akkor, ha végre beleáll a rendes munkába. Közben Vasbányai Henrikről sem mondtam még le. Ugyanakkor bárki térdel be a C-2-be, technikailag alkalmazkodnia kell a mai modern kenuzáshoz.

– Ez már többször felmerült az elmúlt években. Mit csinálnak rosszul a mieink?

– Sokkal nagyobb dinamikával kell a hajót futtatni, mint ahogy az edzők eddig tanították.

Ha megvan a két párosra alkalmas emberünk, akkor azoknak fel kell építeni úgy az aerob rendszerét, hogy ne okozzon nekik gondot az eddiginél magasabb frekvencián végigevezni a 1000 méteres távot. A manapság sikeres párosok már nem a vizet tuszkolva, a lapátot úsztatva kenuznak, hanem szinte csak a vízfogásra figyelnek, feszes csípővel valósággal megütik a vizet és ezzel a gyorsabb, dinamikusabb mozgással tartják fenn a hajó sebességét. 

– 2020. október 31-ig kapott bizalmat, vagyis Ön vezetheti a válogatottat a következő olimpián. Milyen tokiói eredménysorra számít? 

– Szerintem férfi és női kajakban, valamint női kenuban van esélyünk éremszerzésre, ezek között több számban, persze főleg női kajakban, nyerhetünk is. A férfi kenusok előtt most egy hosszabb út áll, de abban a szakágban is visszakerülhetünk a legjobbak közé. Számunkra azonban most a legfontosabb a következő szezon, hiszen jövőre lehet megszerezni a tokiói kvóták nyolcvan százalékát. Elsősorban arra kell koncentrálunk, hogy a 2019-es szegedi világbajnokságon, hazai közönség előtt a lehető legtöbb indulói helyet gyűjtsük be az olimpiára. 

Doma Gergő elköszön

Az eddigi szakmai igazgató szerződése lejárt és Doma Gergő nem jelöltette magát újra a pozícióra. A szakember két éven keresztül irányította a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) szakmai csapatát és most nyugodt szívvel adja át a stafétát a korábbi világbajnok Boros Gergelynek, aki eddig a régiós feladatok megvalósulásának operatív felelőseként segítette az MKKSZ munkáját.

Új szakmai igazgató jön
Hír

– Elfáradt?

– Nem ez a jó szó – kezdi Doma Gergő, a hónap végén leköszönő szakmai igazgató. – Kitöltöttem a szerződésemet és úgy döntöttem, hogy több időt szeretnék tölteni a családommal. Ráadásul

várt vissza korábbi munkahelyem, az UTE

Kajak-Kenu szakosztálya is, ahol gőzerővel zajlanak a létesítményfejlesztések. Fontos feladatom lesz az is, hogy a lila-fehérek legjobbjait, Kozák Danutát, Tótka Sándort és Lakatos Zsanettet segítsem abban, hogy Tokióban megvalósíthassák az álmaikat.

– Milyen szájízzel búcsúzik?

– Nincsenek bennem tüskék. Az elmúlt szűk két évben megismertem a szövetség és az egész sportág működését. Rengeteg projekt fut párhuzamosan az MKKSZ-nél, mindegyik területen rendkívül elhivatott kollégák dolgoznak, akikkel öröm volt együttműködni. Hálás vagyok a kluboknak is, hiszen szakmai igazgatóként az ország minden pontján szívesen fogadtak, valamint az edző kollégáknak és a szakosztályvezetőknek, akikkel együtt dolgozhattam. Bízom benne, hogy én is hozzájárulhattam céljaik eléréshez.

 – A visszatekint az elmúlt 21 hónapra, mire a legbüszkébb?

– Arra, hogy sikerült felállítani egy nagyon magas szinten működő egészségügyi- és sportdiagnosztikai csapatot, akik már ebben az évben sokat hozzátettek a válogatott eredményességéhez. Ezzel a csapattal ahhoz is minden támogatást meg tudtunk adni, hogy a Life Like Sportegészségügyi és Diagnosztikai Központ megnyithassa kapuit a Latorca utcában, ez az új intézmény pedig maximálisan ki fogja tudni szolgálni a felnőtt válogatott keret igényeit. Ráadásul ezzel a háttérrel a

jövőben nagyobb hangsúlyt kaphat a hatékonyabb kiválasztás és az egyéni tehetségmenedzselés

is, ez is hozzájárul majd, hogy hosszú távon megtarthassuk nemzetközi eredményességünket. Ezen a területen továbbra is szeretnék részfeladatokat ellátni, hogy a tapasztalataimat kamatoztathassam a sportág javára. Büszke vagyok a szövetség doppingellenes tevékenységére is, még akkor is, ha ez a munka még korántsem ért a végére.  Sokat tettünk érte, hogy kiszűrjük azokat, akik nem megengedett módon készülnek. Úgy érzem, hogy Boros Gergellyel ahhoz is sikerült hozzájárulnunk, hogy a sportág régiós működése erősödjön, így a kis- és közepes klubok is több figyelmet kapjanak és tevékenységük is mérhetőbb legyen. Gergő ideális arra, hogy átvegye tőlem a stafétát és folytassa a megkezdett munkát – tette hozzát Doma Gergő.

Boros Gergely két éve hagyta abba az aktív versenyzést. Az ASE korábbi sportolója számtalan nemzetközi regattán szerepelt a magyar válogatott tagjaként, K-4 200 méteren nyert Európa-bajnoki aranyérmet és világbajnoki címet is.

“Sportolói pályafutásom lezárása után sem fordultam el a sportágtól. Eleinte korábbi klubom, az Atomerőmű SE munkáját segítettem, majd lettem régiós titkár, később a régiós feladatok operatív felelőse az MKKSZ-nél. Örömmel folytatom a Csabai Edvin által megkezdett és a Doma Gergő által folytatott munkát, nagy megtiszteltetés, hogy a sportág elnöksége bizalmat szavazott nekem, amit köszönök. A legfontosabb feladataimnak tartom, hogy segítsem az edzők és a tagszervezetek munkáját és, hogy a kollégimmal közösen mindent megtegyünk a válogatott eredményes működéséért” – mondta Boros Gergely, aki október 1-től lesz az MKKSZ szakmai igazgatója.