Mégse

Varga Ádám duplázott, a kenus Horváth Benedek megnyerte az EYOF-válogatót

A sikeres szegedi felnőtt Világkupát követően a fiatalok kerültek reflektorfénybe Szegeden. Ezen a hétvégén rendezik meg ugyanis a júniusi belgrádi ifjúsági és U23-as Európa-bajnokságra, valamint a júliusi győri EYOF-ra a válogatókat. Csütörtökön 17 döntőt rendeztek a Maty-éren.

EYOF, ifjúsági és U23-as válogató
Hír

Két héttel ezelőtt a világ legjobb ezres menőivel csapott össze Kopasz Bálint a szegedi Világkupán. Az algyőiek 19 esztendős tehetsége ezúttal saját korosztályában szerepelt, hiszen ezen a hétvégén 1000 és 500 méteren is rajthoz áll az ifjúsági és U23-as Európa- és világbajnoki válogatóversenyen. Felnőtt Európa-bajnoki bronzérmesünk láthatóan nem vette fél vállról ezt a versenyt sem, hatalmas fölénnyel, több mint négy másodperccel előzte meg a második helyen záró honvédos Koleszár Mátyást.

„Ez volt a cél, mármint, hogy menjek egy nagyon erős pályát. Az idő, a körülmények most ideálisak ahhoz, hogy jó időt is evezzek. Igaz, a Világkupát követő héten és ennek a hétnek az elején sem éreztem túl jó formában magam, szenvedtem, de az edzőm ennek megfelelően rakta össze az edzéseket is. A formát természetesen a jövő heti felnőtt válogatóra szeretném hozni” – mondta a 3:26-os időt evező Kopasz Bálint, aki az U23-as és a felnőtt világbajnokságon is szeretne rajthoz állni. Az U23-as mezőnyben a hölgyeknél Mihalik Sára győzött K-1 1000 méteren, az U21-es férfi kenusoknál a szegedi Világkupán párosban rajtoló Dóri Bence Balázs volt a leggyorsabb, míg női K-2 1000 méteren Malcsiner Eszter és Racskó Fruzsina kettőse diadalmaskodott.

Amilyen szintet képvisel Kopasz Bálint az U23-as (és a hazai felnőtt) mezőnyben, olyan magasságokat jár be az ifjúságiaknál Varga Ádám. A tavalyi szereplése alapján Kolonics György-díjjal elismert fiatal kajakos fölényesen győzött K-1 1000 méteren, de ezen a napon várt még rá a 200 méteres szám is.

„Ki szeretnék jutni 1000 és 500 méteren az Európa-bajnokságra és a világbajnokságra is, és szeretném megnézni, hogy mire vagyok képes kétszáz méteren – magyarázta Varga Ádám, aki szerint nem nehéz motiválni magát. – Itthon az idén még nem kaptam ki, de a nemzetközi mezőnyben kell a legjobbnak lenni, vagyis megvan a mindennapi motiváció.”

Az ifjúsági lányok 1000 méteres versenyében is KSI-s kajakos, Kőhalmi Emese győzött, akinek kárpótlás volt ez a siker, hiszen délelőtt csak a harmadik helyen zárt favoritnak tartott négyesük K-4 500 méteren, amelyen az Orosz Adrienn, Lazúr Margaréta, Szendy Lilla, Gábor Netta alkotta csapathajó győzött. A férfi kenusok között Pétervári Pál tanítványa, a szentendrei Adolf Balázs tökéletes pályát felépítve, az utolsó 250 méteren nagyot finiselve szerezte meg a győzelmet. A lány párosok versenyében Bakó Olga és Biben Karina Klaudia párosa nyert, míg a férfi négyesek között Erős Patrik, Nikodém Patrik, Kós Benedek Tibor és Karnok Marcell alkotta csapathajó nyert.

A délután folyamán rendezték meg a 200 méteres finálékat, amelyen elsőként a női kenusok mutatkoztak be. Ifi C-1 200 méteren Nagy Bianka volt a leggyorsabb, az U21-eseknél Kisbán Zsófia nagy hajrájának köszönhetően előzte meg Molnár Rebekát. Párosban az ifi mezőnyben a szegedi Molnár Csenge Szamosi Blankával diadalmaskodott, az U23-asoknál a szegedi Vk-t is megjárt Bonyai Regina, Molnár Rebeka duó állhatott fel a dobogó legfelső fokára.

A nap végére az ifjúsági és U23-as férfiak K-1 200 méteres versenyszáma maradt. A fiataloknál Varga Ádám behúzta a remélt második aranyát, így már két egyéni győzelemnél jár, míg az U23-asok között a riói olimpián tartalékként szereplő Birkás Balázs állhatott fel a dobogó legfelső fokára.

A nap során az U15-16-os korosztály is megkezdte az EYOF-válogatót, elsőként a fiú kenusok mutatkoztak be. A szám favoritja a paksi Hodován Dávid és a dunaferres Kollár Kristóf voltak, ám a hatos pályán nevető harmadikként érkezett a rácalmási Horváth Benedek. Vízi Gábor tanítványa két éve foglalkozik a kenuzással, de meggyőző volt, amit a döntőben mutatott. Hogy minek köszönhette a sikerét?

„Beérett a sok munka, amit az edzőmmel végzünk. Boldog vagyok, hogy ott lehetek az EYOF-on, de még igazából nem fogtam fel, hogy mit is jelent ez az eredmény” – nyilatkozta a fiatal versenyző.

Jelentős gazdasági növekedés az MKKSZ-ben

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség gazdasági hátterébe engedett kisebb betekintést Kárai Péter. Az MKKSZ gazdasági és vagyongazdálkodási alelnöke az InfoRádió Víztükör című adásában beszélt arról, hogy a jelentős állami támogatásnak is köszönhetően miként növekedett a szövetség gazdálkodási tevékenysége.

Hír

Kárai Péter társadalmi pozícióban jellemzően a költségvetés arányait, a nagyobb kiadásokat felügyeli a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben, ő terjeszti elő a költségvetést, ő számol be róla a közgyűlésnek.

„Egyfajta felügyeleti külső szem vagyok, egy véleményformáló, tanácsadó szerepet töltök be ebben a gazdasági tevékenységben, amelyet alapvetően a szövetség gazdasági apparátusa és operatívan a gazdasági igazgató végez, a napi döntésekben pedig Schmidt Gábor elnök is benne van” – mondta Kárai Péter, aki egy nagyobb középvállalatéhoz hasonlította a Magyar Kajak-Kenu Szövetség jelentős mértékben megnövekedett költségvetését.

„2010-ben 500 millió forint volt a költségvetés,

ez közel 18 szorosára nőtt,

hiszen a 2018-as évi költségvetés kiadási főösszege meghaladta a 8,7 milliárd forintot, beleértve a közvetett támogatásokat is. Nem szabad elfelejteni, hogy a szövetség alaptevékenysége a versenysport, ezért az eredményesség, az olimpiai eredményesség mindig a középpontban kell, hogy legyen.

A versenysport teljes költségvetésünk nagyságrendileg 3 milliárd forint.

Az utóbbi évek eredményessége bizonyítja, hogy itt is rendben vagyunk.”

Kárai hozzátette, hogy a versenysport mellett számos más területen komoly fejlődés látszik a magyar kajak-kenu sportban. „Az infrastrukturális beruházások, a szabadidős programok, a létesítményfejlesztések és önálló projektként a sportágspecifikus mérési és teljesítménydiagnosztikai központ is azt mutatja, hogy jelentősen megnövekedett a gazdálkodási tevékenységünk.”

Kárai Péter, aki tagja az Európai Kajak-Kenu Szövetség elnökségének is, elmondta, hogy kiemelt támogatást nyújtanak a tagszervezeteknek is. „Az állami forrásoknak köszönhetően 2018-ban 116 tagszervezetünk kapott valamiféle támogatást, összesen 939 millió forint értékben. Ebben nyilván benne vannak a sportolói és edzői fizetések, de ide tartozik a kisbusztender is, amelynek keretében eszközöket juttatunk el a tagszervezeteknek. Az edzői támogatások is nőttek, 2018-ban 176 edzőnk kapott valamiféle támogatást, ez a teljes csomag 457 millió forint volt.

Egy edző akár három-négy évtizedig is szolgálhatja a sportágunkat, ezért ők kiemelten fontosak számunkra.”

Beszélt a doppingolással szembeni zéró toleranciáról is, arról, hogy 2017-ben komoly doppingellenes programot indított a magyar szövetség, amely évente saját forrásból 25 millió forintot szán a különböző ellenőrzésekre, ez azt jelenti, hogy ebben az olimpiai ciklusban 100 milliót költ a doppingellenes harcra – ez teljesen egyedülálló a magyar sportági szakszövetségek között. Kárai hozzátette, hogy a legális teljesítményfokozás szempontjából is rendkívül fontos volt a kormányzati támogatással létrehozott teljesítménydiagnosztikai központ, amelynek köszönhetően már más sportágakkal is elkezdődött az együttműködés: például a vívókkal, a triatlonosokkal vagy az atlétákkal.

 

A kajak-kenu olimpiai helyzetéről is szó esett, Kárai kiemelte, hogy a sportág jelenlegi olimpiai helyzete viszonylag stabil. A kajak-kenu magas, 330-as kvótaszámmal bír a 10.500 fős sportolói mezőnyben, ráadásul a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség számára kulcskérdés, hogy az ötkarikás programban maradjon a sportág, hiszen az ICF bevételének 93 százaléka a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól származik.

A teljes beszélgetés ide kattintva meghallgatható.

Szeged a legtökéletesebb versenyhelyszín

Kovács Katalin a 31 világbajnoki címéből kilencet Szegeden nyert, így talán nincs nála autentikusabb versenyző, ha arról kell nyilatkozni, hogy milyen érzés hazai pályán vb-aranyat szerezni.

Hír

„Sportolóként nagyon utáltam azt a kérdést, hogy melyik a legkedvesebb világbajnoki címem, mert mindegyikért nagyon sokat dolgoztam, és mindegyik mögött van egy sztori. Így azonban, hogy harmadik éve nem versenyzem, a szegedi vb-címek jutnak először eszembe, és szinte ugyanúgy várom az idei világbajnokságot, mint aktív koromban, előjönnek az érzések, hogy milyen fantasztikus dolog hazai közönség előtt szerepelni” – mondta a háromszoros olimpiai bajnok kajakos.

Kovács Katalinnak az 1998-as szegedi vb azért volt emlékezetes, mert akkor nyerte az első világbajnoki aranyát (K4 200 m), a 2006-os vb azért, mert hat (!) aranyat szerzett, a 2011-es pedig azért, mert a K2 200-on és K4 500-on nyert vb-címe volt az utolsó két világbajnoki elsősége. „Nem a 2011-es volt a legjobb vb-szereplésem, de olimpiai számban is nyertünk, és ráadásul a három szegedi vb-m közül az volt az egyetlen verseny, amely kvalifikált az olimpiára. Leírhatatlan volt a hangulat, ezért is marad emlékezetes számomra a 2011-es szegedi esemény” – mondta Kovács.

A kajakkirálynő folyamatosan testközelből tapasztalhatta meg, hogy miként fejlődik a maty-éri pálya, ám talán a létesítmény idei fejlesztése lesz a legnagyobb, ami két szegedi vb között történt a pályával. „Kicsit irigykedem is a többiekre, hogy ilyen kiváló körülmények között versenyezhetnek. Már akkor is fantasztikus volt a pálya, amikor én kajakozhattam Szegeden, mindig minden nemzet nagyon örült, ha ide kellett jönni, mert tényleg tökéletes versenyeket rendeztünk. Mindig is le volt maradva tőlünk a világ a szervezést tekintve. Ez lesz az első szegedi vébém szurkolóként, de nagyon élvezem ezt az életet is, és alig várom, hogy augusztusban a helyszínen drukkoljak a magyaroknak.”

Hogy milyen változások történtek azóta a Maty-éren?

A 2011-es állapotokhoz képest valóban komoly ráncfelvarráson esett/esik át a létesítmény, köszönhetően a kiemelt állami támogatásnak, hiszen mintegy 2 milliárd forintból épül újra a pálya. A legutóbbi vébén az osztósziget helyén még nádas volt, most pedig híd vezet majd át a szigetre. A televíziós közvetítés kamerái költöznek át a sziget oldalára, így a képernyő előtt ülők is láthatják majd, hogy mennyire fergeteges hangulatot teremt a lelátókon helyet foglaló több mint tízezer néző.

Szélesebbek lesznek az utak, nagyobb lesz a versenyzői terület, ahova két sportolói lounge-t is kialakítanak a szervezők, itt kedvükre pihenhetnek kényelmes ülő- és fekvőalkalmatosságokban kivetítők előtt a versenyzők és a csapatok tagjai. A 2011-es vébén még a sátraikban lazítottak a főszereplők. Számukra szintén kényelmesebb lesz, hogy korábban Szeged városában kellett átvenniük az akkreditációt, de a megnövelt versenyzői területnek köszönhetően már a helyszínen letudhatják az akkreditációs folyamatokat – tudtuk meg Berényi Pétertől, aki 2011-ben a vb szervező bizottságának titkára volt, a 2019-es világbajnokságon pedig a szervező bizottságban az ügyvezető igazgatói posztot tölti be.

Berényi Péter hozzátette: a tavalyi világkupán is bemutatkozott számos újítás egyike az eredményhirdető átalakulása lesz, a célbaérés után a döntősök visszaeveznek a díjátadó pódiumhoz, a döntők ideje alatt DJ és hangulatfelelős, több látványos produkció, valamint számos színes bejátszás teszi még hangulatosabbá a versenyt. Továbbá rengeteg kiegészítő programot kínál a vásárváros és a szponzorfalu a vébén, amely kicsiktől a nagyokon át egy teljes családnak tartalmas kikapcsolódást jelenthet. Szintén rendkívül fontos újítás lesz az A lelátó befedése, így az ott helyet foglalók a várható meleg ellenére is hűvösebb, árnyékosabb helyről izgulhatják végig a futamokat.

Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke szerint a 2011-es világbajnokság nemzetközi tekintetben is egy mérföldkő volt, ami rengeteget javított a sportág megítélésén, így a verseny után kiváló visszajelzések érkeztek a nemzetközi szövetségtől és a szurkolóktól is.

Mi is nagyon szerettük rendezői oldalról a 2011-es vébét, amelynek a kampánya rendhagyó volt, az idén pedig a sportprezentációban, tehát a helyszíni élményben szeretnénk új színt vinni, egyedülálló izgalmakat fogunk biztosítani mindenki számára

– mondta Schmidt Gábor.

Jose Perurena, a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség elnöke is csak elismerően beszélt a szegedi rendezésű versenyekről. „A kajak-kenu sportág szerelmesei Magyarországot, azon belül különösen Szegedet a sportág legendás helyszínének tekintik. Az itteni közönség ráadásul mindig színes, lelkes, és nem utolsó sorban rendkívül hozzáértő. A sportolók nagyon szeretnek itt versenyezni, hiszen a szegedi sportesemények hangulata minden alkalommal arra ösztönzi őket, hogy a maximumot hozzák ki magukból. Számukra tehát ez a legtökéletesebb környezet, ha szeretnék kvalifikálni magukat a jövő évi tokiói olimpiai játékokra. Tudjuk, hogy a szervezők mindent megtesznek azért, hogy az idei világbajnokság a valaha volt legjobb legyen minden tekintetben. Kiemelten izgalmas időszak ez a sportág számára, és biztosak lehetünk benne, hogy Magyarország és Szeged szervezésében a gyorsasági kajak-kenu versenyek a legjobb kezekben vannak.”