Mégse

Új utakon a szlalom szakág

2008. február 15-e óta Sztaics István vezeti a szlalom és vadvízi szakágat. Magyarországon jelenleg még nagyon kezdetlegesek a körülmények, azonban az elmúlt évben az MKKSZ elnöksége jelentős lépéseket tett a szakág tervszerű fejlesztésére, amelyet nagymértékben katalizálhat az új sportvezető megbízása is. Ezt mutatja, hogy a szlalomban az élmezőnybe tartozó Franciaországgal hazánk szakembercsere-programról állapodott meg és elérhető közelségbe került több gyakorló pálya elindítása is még ebben a szezonban.

Hír

„Ez a szakág nem csak a raftingot és a szlalomot foglalja magában, hanem például az extrém kajakot is, de nekünk jelenleg az előbbi kettő a legfontosabb. A raftingban már vannak szép eredményeink, a magyarok az elmúlt években a szakág Európa-kupa versenyein több dobogós helyezést is elértek, míg a szlalom azért kiemelten fontos, mert szerepel az ötkarikás játékok programjában.”- mondja Sztaics István, aki korábban a Magyar Kajak-Kenu Szövetség technikai igazgatói posztját töltötte be.

Fontos lenne, hogy a hazai versenyzőknek biztosított legyen az edzéslehetőség, ám az ehhez szükséges gyakorlópályák még nem készültek el, habár tervbe van véve egy-egy ilyen pálya Szentgotthárdon, Békésben, valamint Budapesten is. „A gyakorlópályák nem alkalmasak versenyzésre, hiszen ezek kisesésű folyók, azonban kitűnő lehetőséget adnak a gyakorlásra, az utánpótlás képzésére.. Egy versenypályának legalább 350 méter hosszúnak kell lenni 6 méteres eséssel, a vízhozamának pedig 12-15 köbméternek másodpercenként. Egy ilyen pálya építésének költsége 800-900 millió forint. Hasonló pálya volt épült az athéni olimpiára és Pekingben is mesterséges módon oldják majd meg a szlalom szakág versenyeit. Ha Magyarországon is létesülne egy ilyen pálya – amely a külföldi tapasztalatok alapján biztosan megtérülő befektetés – akkor nagyjából 5-6 év kéne a nemzetközi mezőnyhöz történő felzárkózáshoz. Ezért folyamatosan keressük a befektetőket, akik látnak fantáziát a szlalomban egy vadvízi pálya építésében és működtetésében.”- mondja Sztaics.

Az olimpián négy számban rendeznek szlalomban versenyeket- női, illetve férfi kajak egyes, valamint kenu egyes és páros. A következő időszakban a legfontosabb cél, hogy meginduljon az utánpótlás képzés, egyre több helyen alakuljanak szlalom és vadvízi evezéssel foglalkozó csoportok. Ehhez a legfontosabb feltétel, hogy legyenek eszközök és megfelelő szakemberek. „Nemrégiben állapodtunk meg a francia szövetséggel egy csereprogramról. Ők oktatnak magyarokat a szlalomban, mi pedig a síkvízi szakágban segítünk nekik a szakemberek képzésében. Ez nagy lehetőség, hisz Franciaország az élmezőnybe tartozik, van sok pályája és szakembere.”- mondta a szakág vezető

Magyarországon jelenleg a rafting és a szlalom között vannak átfedések, egy szűk kör teszi ki a versenyzői bázist. Ezt többnyire volt kajakosok és kenusok űzik. Hazánkban több tíz cég foglalkozik rafting túrák szervezésével, s általában a túravezetők indulnak a versenyeken is. „Szeretnénk ha kevesebb lenne az átfedés, ehhez azonban növekedni kell a versenyzői létszámnak. A tömegbázisa megvan a szakágnak, hiszen a különböző céges túrákon egyre többen vesznek részt és e mellett egyre inkább látható, hogy a fiatalok előszeretettel fordulnak az extrem sportok felé

 

” Az idei évben mindkét szakágban rendeznek Európa-bajnokságot. A válogatóversenyeket külföldön rendezik, nemzetközi verseny keretében, átlátható válogatási elvekkel. A rafting szakág válogatói április 5-6-án, valamint 26-27-én lesznek, előbbi Szlovéniában, míg az utóbbi Horvátországban. Az Eb-re Ausztriában kerül sor május közepén, a Salza folyón. Mindhárom versenyt természetes pályán rendezik. Az MKKSZ is segíti a versenyzőket, a nevezési díjat a Szövetség állja. A szlalom szakág versenyszámainak válogatói április 19-20-án lesznek, míg az Eb-re, amely egyben kvalifikációs verseny az olimpiára május 9-11-én kerül sor Krakkóban, egy mesterséges pályán. „Férfi kajakban és kenu egyesben a középmezőny végére számítok, ami, ha negyven indulót feltételezünk, a 30-35. pozíciót jelenti. Női kajakban az elmúlt évi válogatón csupán egy versenyzőnk indult, azonban örülnék, ha ez az idei évben másképp lenne” – latolgatja az esélyeket Sztaics István.

Összességében elmondható, hogy a síkvíz mellett a vadvízi szakágak terén is megpezsdült az élet kajak-kenuban. Az elmúlt évben még csak tapasztalat szerzésre utaztak versenyzőink a nemzetközi regattákra, de az idén már remélhetőleg komoly csatákat vívnak majd az értékes helyezéskért. Ennél is fontosabb azonban, hogy egy tervszerű munka keretében elinduljon az utánpótlás képzése és minél hamarabb egy magyarországi pálya mellett szurkolhassunk e szakág kiválóságainak.

Elment Szent Jupát földi helytartója

Hosszan tartó, súlyos betegség után 72 éves korában szerdán késő este elhunyt Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok, háromszoros Európa-bajnok és kétszeres olimpiai ezüstérmes kenus, Magyarországának egyik legnépszerűbb sportolója. A sajtót, és a közösségi médiát elárasztották a megemlékezések, az ország egy emberként síratja a kenukirályt.

Hír

Wichmann Tamás 1948. február 4-én született Budapesten. Hatéves volt, amikor elütötte egy rendőrautó, a súlyos baleset után napokig kómában feküdt, egy évig járógépet kellett használnia. Felépülése után sportolni kezdett, először ökölvívó edzésekre járt, de a szakosztály megszűnése után a kenut választotta. Egész pályafutása alatt, 1962-től 1983-as visszavonulásáig az MTK kenusa volt.

Határtalan kitartása, akaratereje, szorgalma és lelkesedése a magyar és a nemzetközi sportélet egyik legkiemelkedőbb egyéniségévé tette, Magyarország egyik legnépszerűbb sportembere volt. Kilencszeres világbajnok, ötszörös világbajnoki ezüst- és ötszörös világbajnoki bronzérmes, háromszoros Európa-bajnok. Minden idők legtöbb magyar bajnokságát ő nyerte a kenusok között: összesen 37 alkalommal állhatott a dobogó legfelső fokán.

1978-ban UNESCO fair play-díjat kapott, mert segített felkészülni riválisának, az egykori Jugoszlávia színeiben versenyző Matija Ljubeknek, aki aztán a belgrádi világbajnokságon legyőzte őt.

Sportpályafutását 1983-ban fejezte be. Visszavonulása után az MTK örökös tiszteletbeli tagjává választotta, aranygyűrűvel tüntette ki, a klub kajak-kenu szakosztályában különböző sportvezetői funkciókat töltött be.

1979-ben az év sportolójának választották. 1991-ben bekerült a magyar sport halhatatlanjainak klubjába. 1998-ban kézlenyomata felkerült a Csillagok Falára. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2010-ben MOB-díjjal, 2013-ban Pro Urbe Erzsébetváros díjjal, 2017-ben Prima Díjjal tüntették ki.

2020 janárjában az Év Sportolója gálán Wichmann Tamás átvehette a Magyar Sportújságíró Szövetség (MSÚSZ), és a a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) életműdíját is.

A díjátadáson Deutsch Tamás, az MTK elnöke így méltatta a bajnokot:

“50, 100, 200 év múlva, ha valaki, és sokan lesznek ilyenek, apaként, nagyapaként, tanárként, edzőként, vagy sportújságíróként más emberek elé példát akar állítani, akkor Wichmann Tamás élettörténetét fogja elmesélni. Azt a regénybe illő történetet, ami tele van sikerekkel, győzelmekkel, dobogós helyezésekkel, tele van kitartással, tisztességgel, barátsággal, tele van szeretettel, tele van vagánysággal, tele van valami egészen hihetetlen, megtörhetetlen akarerővel. Majd 50, 100, 200 év múlva, amikor példát állítanak apák, nagyapák, edzők, és újságírók mások elé, akkor azt fogják mondani, hogy légy olyan, dolgozz, sportolj, élj úgy, mint Wichmann Tamás. Számora megtisztelő, és megható, hogy apaként, nagyapaként, az MTK elnökeként, a MOB alelnökeként talán

minden magyar nevében mondhatom ki, mindent köszönök Tamás, amit tőled kaptunk, igyekszünk olyanok lenni, mint Te.”

Mielőtt versenyző lett, szakácsnak tanult. Mikor kiderült, hogy az 1984-es Los Angeles-i nyári olimpián a szocialista országok bojkottja miatt nem szerepelhet, elkezdte felépíteni a saját vállalkozását. 1987-ben megnyitotta Budapest első “alternatív” kocsmáját, amelyben tudását hasznosította. A kocsmát eredetileg Szent Jupátról, a kenusok “védőszentjéről” nevezte el, de később már csak Wichmann-kocsma volt a neve. A létesítmény 2018-ban, több mint három évtized után zárt be.

Amikor 2013-ban, 65. születésnapja alkalmából interjút adott az MTI-nek, a kezdetekről azt mondta, hogy mindig vonzotta a messzeség, a távolság, és Vízöntő jegyűként a víz is alapeleme volt, úgyhogy lassacskán el sem tudta képzelni az életét a kenuzás nélkül.

A kenukirály életéről és karrierjéről készült “Magyar Lapát” című portréfilmet 2020 januárjában nagy sikerrel mutatta be a Kolonics Alapítvány az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

A bemutatón adta élete utolsó interjúját a Kajak-Kenu TV-nek.

Wichmann Tamást, számtalan kajakos és kenus örök példaképét az egész sportág gyászolja. Sokan közülük a Kenus sirató soraival búcsúznak a közösségi oldalakon:

Kenus sirató

Hogyha egyszer meghalok,
Elvisznek az angyalok,
Fektessetek kenumba,
Bocsássatok a tóra.
Rakjatok meg kövekkel,
Amíg a víz el nem nyel.
Ringatnak a hűs habok,
Szent Jupáthoz eljutok.
Betoppanok elébe,
Lejattolok ővéle.
Kenus élet, de szép volt!
Kár, hogy tovább nem tartott.
Bizony, tovább nem tartott!

Isten nyugosztaljon, Tamás!

Kolonics, a sportlegenda – egy hónapig Kaposvárott

A "Kolonics, a sportlegenda" - című emlékkiállítás megtekintésére egy hónapig van lehetőség a Kaposvár Aréna első emeletén. A hétfői megnyitóünnepségen beszédet mondott Faludy András, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) Versenysport bizottságának elnöke, a helyi klub vezetőedzője, a korábbi kajakos világbajnok Borhi Zsombor, Kaposvár alpolgármestere, valamint Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke is.

Hír

Megható és lebilincselő. Ezzel a két szóval jellemzi a helyi sajtó a hétfőn délután megnyílt kiállítást, amely részletesen mutatja be a tizenkét éve tragikusan elhunyt kenus legenda sportkarrierjét. Ezúttal is érmek, serlegek, újságcikkek, valamint személyes tárgyak mentén győződhetnek meg a látogatók az egykori sportóriás egyediségéről.

A megnyitón a többszörös olimpiai és világbajnok kenusra sporttársai, klubtársai, baráti emlékeztek vissza néhány személyes történettel. Köztük Borhi Zsombor, Kaposvár alpolgármestere is.

“Kolo” pályafutása mindenkinek jó lecke lehet. Alázata, elhivatottsága, kitartó magatartása motivációként szolgálhat nem csak az utánpótlás sportolóknak, de azoknak is, akiknek nem képezi a sport a mindennapjukat – mondta Borhi Zsombor, aki a felnőtt válogatottban éveken át csapattársa volt Kolonics Györgynek. –

Kaposvárnak hatalmas megtiszteltetés,

hogy otthont biztosíthat ennek a hiánypótló kiállításnak” – tette hozzá a város alpolgármesterként.

A megnyitón Faludy András, az MKKSZ Versenysport bizottságának elnökea KVSC vezetőedzője is meghatódva emlékezett vissza az egykori olimpiai és világbajnokra, és arra buzdította a jelenlevőket, hogy vigyék hírét a kiállításnak, hiszen nem mindennap tekinthető meg egy ilyen komoly gyűjtemény.

“Ennek a kiállításnak nem csak az a funkciója, hogy jobban megismerjük Kolonics György munkásságát, hanem hogy

erőt merítsünk belőle”

– mondta köszöntőjében Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke.

A rendezvény moderátoraként a Kolonics Alapítvány elnöke, Csabai Edvin köszönetet mondott Kaposvár vezetésének, hogy helyszínt biztosított a kiállításnak.

A kiállítás látogatása ingyenes, de regisztrációhoz kötött, a Kaposvári Sportközpont és Sportiskola központi telefonszámán (06-82/ 527 690) lehet bejelentkezni a tárlat megtekintésére.