Mégse

Új utakon a szlalom szakág

2008. február 15-e óta Sztaics István vezeti a szlalom és vadvízi szakágat. Magyarországon jelenleg még nagyon kezdetlegesek a körülmények, azonban az elmúlt évben az MKKSZ elnöksége jelentős lépéseket tett a szakág tervszerű fejlesztésére, amelyet nagymértékben katalizálhat az új sportvezető megbízása is. Ezt mutatja, hogy a szlalomban az élmezőnybe tartozó Franciaországgal hazánk szakembercsere-programról állapodott meg és elérhető közelségbe került több gyakorló pálya elindítása is még ebben a szezonban.

Hír

„Ez a szakág nem csak a raftingot és a szlalomot foglalja magában, hanem például az extrém kajakot is, de nekünk jelenleg az előbbi kettő a legfontosabb. A raftingban már vannak szép eredményeink, a magyarok az elmúlt években a szakág Európa-kupa versenyein több dobogós helyezést is elértek, míg a szlalom azért kiemelten fontos, mert szerepel az ötkarikás játékok programjában.”- mondja Sztaics István, aki korábban a Magyar Kajak-Kenu Szövetség technikai igazgatói posztját töltötte be.

Fontos lenne, hogy a hazai versenyzőknek biztosított legyen az edzéslehetőség, ám az ehhez szükséges gyakorlópályák még nem készültek el, habár tervbe van véve egy-egy ilyen pálya Szentgotthárdon, Békésben, valamint Budapesten is. „A gyakorlópályák nem alkalmasak versenyzésre, hiszen ezek kisesésű folyók, azonban kitűnő lehetőséget adnak a gyakorlásra, az utánpótlás képzésére.. Egy versenypályának legalább 350 méter hosszúnak kell lenni 6 méteres eséssel, a vízhozamának pedig 12-15 köbméternek másodpercenként. Egy ilyen pálya építésének költsége 800-900 millió forint. Hasonló pálya volt épült az athéni olimpiára és Pekingben is mesterséges módon oldják majd meg a szlalom szakág versenyeit. Ha Magyarországon is létesülne egy ilyen pálya – amely a külföldi tapasztalatok alapján biztosan megtérülő befektetés – akkor nagyjából 5-6 év kéne a nemzetközi mezőnyhöz történő felzárkózáshoz. Ezért folyamatosan keressük a befektetőket, akik látnak fantáziát a szlalomban egy vadvízi pálya építésében és működtetésében.”- mondja Sztaics.

Az olimpián négy számban rendeznek szlalomban versenyeket- női, illetve férfi kajak egyes, valamint kenu egyes és páros. A következő időszakban a legfontosabb cél, hogy meginduljon az utánpótlás képzés, egyre több helyen alakuljanak szlalom és vadvízi evezéssel foglalkozó csoportok. Ehhez a legfontosabb feltétel, hogy legyenek eszközök és megfelelő szakemberek. „Nemrégiben állapodtunk meg a francia szövetséggel egy csereprogramról. Ők oktatnak magyarokat a szlalomban, mi pedig a síkvízi szakágban segítünk nekik a szakemberek képzésében. Ez nagy lehetőség, hisz Franciaország az élmezőnybe tartozik, van sok pályája és szakembere.”- mondta a szakág vezető

Magyarországon jelenleg a rafting és a szlalom között vannak átfedések, egy szűk kör teszi ki a versenyzői bázist. Ezt többnyire volt kajakosok és kenusok űzik. Hazánkban több tíz cég foglalkozik rafting túrák szervezésével, s általában a túravezetők indulnak a versenyeken is. „Szeretnénk ha kevesebb lenne az átfedés, ehhez azonban növekedni kell a versenyzői létszámnak. A tömegbázisa megvan a szakágnak, hiszen a különböző céges túrákon egyre többen vesznek részt és e mellett egyre inkább látható, hogy a fiatalok előszeretettel fordulnak az extrem sportok felé

 

” Az idei évben mindkét szakágban rendeznek Európa-bajnokságot. A válogatóversenyeket külföldön rendezik, nemzetközi verseny keretében, átlátható válogatási elvekkel. A rafting szakág válogatói április 5-6-án, valamint 26-27-én lesznek, előbbi Szlovéniában, míg az utóbbi Horvátországban. Az Eb-re Ausztriában kerül sor május közepén, a Salza folyón. Mindhárom versenyt természetes pályán rendezik. Az MKKSZ is segíti a versenyzőket, a nevezési díjat a Szövetség állja. A szlalom szakág versenyszámainak válogatói április 19-20-án lesznek, míg az Eb-re, amely egyben kvalifikációs verseny az olimpiára május 9-11-én kerül sor Krakkóban, egy mesterséges pályán. „Férfi kajakban és kenu egyesben a középmezőny végére számítok, ami, ha negyven indulót feltételezünk, a 30-35. pozíciót jelenti. Női kajakban az elmúlt évi válogatón csupán egy versenyzőnk indult, azonban örülnék, ha ez az idei évben másképp lenne” – latolgatja az esélyeket Sztaics István.

Összességében elmondható, hogy a síkvíz mellett a vadvízi szakágak terén is megpezsdült az élet kajak-kenuban. Az elmúlt évben még csak tapasztalat szerzésre utaztak versenyzőink a nemzetközi regattákra, de az idén már remélhetőleg komoly csatákat vívnak majd az értékes helyezéskért. Ennél is fontosabb azonban, hogy egy tervszerű munka keretében elinduljon az utánpótlás képzése és minél hamarabb egy magyarországi pálya mellett szurkolhassunk e szakág kiválóságainak.

Tovább tart sárkányhajósaink kiváló vb-sorozata

Tíz éremmel tért haza a Römi Sárkányhajó Klub a Kijevben rendezett sárkányhajó klubvilágbajnokságról.

Hír

A sportágban évente felváltva rendezik a nemzetek és a klubok közötti vébét, az idén a klubok következtek. A kijevi tornán 15 ország mintegy 1000 versenyzője vett részt, Magyarországot a Römi KKSK képviselte 38 versenyzővel. A mieink három arany-, kettő ezüst- és öt bronzéremmel tértek haza az ukrán fővárosból.

Aranyérmet nyert 2000 méteren a 20-as mix, a masters 10-es mix és a masters 10-es férfi csapat, ezüstérmes lett az 50+ masters 10-es mix 500 méteren és az 50+ masters férfi csapat 2000 méteren.

Harmadikként zárt 200 méteren a 20-as mix, az 50+ masters 10-es mix, a masters 20-as férfi együttes, valamint 500 méteren a masters 20-as férfi és a masters 20-as mix csapat.

„Abszolút aláírtam volna a világbajnokság előtt ezt az eredményt, mert

láttam, hogy milyen bivalyerős mezőny lesz

– kezdte az értékelést Reményi Péter, a klub vezetője, aki a tíz éremszerző hajóból nyolcban ott ült. – Volt négy-öt elképesztően erős ukrán klub, amely 100-150 fővel indult a mi 38 versenyzőnkhöz képest. Gyakran a célbaérés után mi máris ugrottunk be egy másik hajóba, és indultunk a következő versenyszámban, míg ők mindig friss emberekkel tudtak rajthoz állni. Ezt nem panaszkodásképp mondom, mert nagyon büszke vagyok a versenyzőimre.”

Reményi Péter hozzátette, hogy egy 50 éves átlagéletkorú csapattal vették fel a versenyt a 20-30 évesekkel szemben, összesen 24 számban indultak.

Szeretném kiemelni a sokszoros maratoni kenuvilágbajnok Györe Attilát, aki nemcsak a hajóban volt a csapat motorja, hanem azon kívül is vezető szerepet töltött be. Köszönjük a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökének, Schmidt Gábornak, hogy annak ellenére kifizették a nevezési díjat, hogy ez csak egy klubvébé volt. Boldog vagyok, mert 2006 óta nem rendeztek olyan világbajnokságot, amelyről ne tértünk volna haza aranyéremmel” – zárta Reményi Péter.

Túl a tapasztalatszerzésen

A gyorsasági csapat 3 arany, és 2 bronzérmet szerzett a tokiói előolimpián, ezzel a legeredményesebb nemzet lett a tesztversenyen. Hüttner Csaba az eredményeket elégedetten értékelte, de hozzátette, hogy ennél sokkal fontosabbnak tartja a Japánban begyűjtött tapasztalatokat.

Hír

– Rég szerveztek olyan nemzetközi versenyt, ahol mindkét K-1-es olimpiai számot Magyarország nyerte meg, ezt kivitelezhető lehet jövőre is Tokióban?

– Nagyon remélem, hogy kivitelezhető, de nem szeretnék még ennyire előre szaladni. Kopasz Bálint esete persze egyértelmű, ő idén bebizonyította, hogy a világ egyik legjobb versenyzője K-1 1000 méteren, neki egészen biztosan erre a számra kell koncentrálnia. Arra is számítottam, hogy Tótka Sándor és Birkás Balázs gyors lesz 200 méteren, többször elmondtam a világbajnokság előtt is, hogy az egyes teljesítmények alapján a mi négyesünk a legerősebb, kár, hogy ez idén nem jött ki K-4-ben Szegeden.

– A négyes ugyanakkor teljesítette a küldetését, és megszerezte a kvótát a hazai rendezésű vb-n, ezek után érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a 200 egyesre?

– Ezt most még nem lehet megmondani. A válogatókon, a Világkupákon, valamint az Európa-bajnokságon elért eredmények alapján majd eldöntjük, hogy milyen számokra érdemes fókuszálni a K-1 1000 méteren kívül az olimpián. 500 négyesben biztos, hogy el kell indulnunk, mert abban a számban kvótát szereztünk, nem kizárt, hogy a négyes egyik tagja mehet majd 200 egyest. Ez a kérdés attól is függ, hogy összejön-e tavasszal a hatodik férfi kajakos kvóta.

– Két hetet töltött a csapat Japánban, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek?

Mind az edzőtáborban, mind itt Tokióban megszereztük azokat a tapasztalatokat, amikre szükségünk lesz jövőre. Kipróbáltuk a szállodát, a helyi közlekedést és természetesen a pályát is, valamint azt, hogy mennyire gyorsan tudnak a versenyzők alkalmazkodni az időeltolódáshoz és a körülményekhez. Egyedül az zavar, hogy az elmúlt napokban a szokásosnál hűvösebb volt az idő Tokióban, jó lett volna közel olyan klímában versenyezni, mint amilyen várható az olimpián.

Milyen következtetéseket lehet levonni a tapasztaltak alapján?

Jövőre Budapestről egyenesen a jól bevált takamacui helyszínre érkezik majd a csapat, ott nyugodt körülmények között lehet akklimatizálódni, és elvégezni a verseny előtti finomhangolást. Miután senkinek sem volt komoly gondja az átállással, így nem kell olyan hamar kiutaznunk Japánba, mint korábban terveztük. Elég, ha a versenyzők lépcsőzetesen, 5 nappal a saját számuk előtt jönnek majd Japánba. Nem szeretném, ha az olimpiai előtt túl sok időt töltetnének az itteni augusztusi forróságban.