„Hihetetlen évet zárt a magyar kajak-kenu sport, csapatunk minden világversenyen az éremtáblázat élén zárt, kimagasló eredményeket értek el versenyzőink, ami megnyugtató, ugyanakkor sportágunknak szüksége van a megújulásra is” – hangsúlyozta Csongrádon az MKKSZ szakmai konferenciáján Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, aki szerint azért is fontos elindítani a változási folyamatokat, mert a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) új irányvonalakat szab a sportágnak. És ezt nem csak az támasztja alá, hogy a testület varsói kongresszusán bejelentették: a 2020-as tokiói olimpia programjára a K-2 200 méter helyére a női C-1 200 méter felvételét javasolják, valamint a világbajnokságok programjáról lekerülnek a váltószámok, hanem úgy tűnik, az ICF áthelyezi a hangsúlyokat, ami szükségszerűvé teszi idehaza is a sportág szabadidős jellegének megerősítését, olyan szakágak építését, amelyek eddig a periférián mozogtak.
A változásokkal kapcsolatban szekciós ülésen cserélhettek eszmét az edzők, akik szót ejtettek a hazai versenyrendszer megreformálásáról is, míg az egyesületi vezetők Schmidt Gábor főtitkár moderálásában a kajak-kenu sportág mint brand építésének lehetőségeiről beszélgethettek.
A szakmai konferencia fő gerincét a 8-14 éves sportolók képzése, a fiatalok terhelése, humánbiológiai kiválasztása és a korosztály pszichológiai sajátosságai adták. A témával kapcsolatban az edzők meghallgathatták dr. Bartha Csabát, a TF egyetemi docensét, a MOB sportigazgató helyettesét, aki a megfelelő kiválasztást, az egyéni képességeknek megfelelő terhelést, és a sportolóvá válás komplex folyamatát mutatta be. Dr. Pápai Júlia, a Nemzeti Sportközpontok sporttudományi és diagnosztikai központjának főmunkatársa a korosztály humánbiológiai méréseredményeit osztotta meg az egybegyűltekkel, míg két másik sportág képviselője, az atlétaedző Tóthné Stupián Anikó, valamint az úszó szakedző dr. Egressy János a kajak-kenuban is hasznosítható edzéselméleti módszereket mutatott be. Buza Noémi szakpszichológus pedig az edző pedagógusi szerepére és felelősségvállalására hívta fel a figyelmet.
A szombati folytatásban sokkal inkább a sportágat foglakoztató aktuális témák kerültek sorra. Összefoglalásra kerültek a versenyrendszer szekcióban elhangzott gondolatok. A sportág fontosnak tartja, hogy a 8-14 éves korosztály számára olyan rendszert dolgozzanak ki, amelyben a játék, a sokoldalúság élvez előnyt, nem a kiélezett versenyzés, viszont 13-14 éves kortól azoknál a fiataloknál, akiknél egyértelműen kirajzolódik a sportági elköteleződés fókuszba kell kerüljön az egyes hajóban történő versenyzés, hiszen a nemzetközi szövetség programja is egyre inkább az individuális számokra koncentrál.
A konferencia részvevői sikeresnek ítélték meg a márkaépítés szekcióban kialakult beszélgetést, és nagy örömmel fogadta mindenki, hogy a szövetség ezen a fronton is segíteni kíván a klubok mindennapjaiban. Egyrészt azzal, hogy egyes célcsoportokat megszólít, másrészt pedig olyan anyagok elkészítésével, amelyek segíteni tudnak a kluboknak abban, hogy saját bevételeiket növelni tudják. Szombaton Schmidt Gábor főtitkár az edzői licencrendszerről tartott előadást.
„A szakmai és fejlesztési bizottság után a konferencián is vizsgázott az edzői licencrendszer, láthatóan mindenki elismeréssel fogadta, hogy létrejön egy ilyen szabályozás. Néhány pontban elhangzottak észrevételek, példának okáért szükséges pontosítani a különböző képzettségi elvárásokat” – mondta a főtitkár.
A két helyi vendéglátó egyesület, a Csongrádi Kajak-Kenu Egyesület és a Kis-Tisza bemutatkozója után lehetőség volt a közös testmozgásra is, hiszen a kétszeres olimpiai bajnok Kozák Danuta felkészülésében is szerepet vállaló R-med Akadémia aktív bemutatót tartott az edzőknek.
A szombati nap egyik legfontosabb bejelentése az volt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium elfogadta az MKKSZ által jegyzett vízitúra megállóhely minősítési rendszert, amelynek részletereiről a szövetség és az NGM hamarosan közös sajtótájékoztatón számol be.
