Mégse

Szegedi segítség a Győrnek

Az NKM Szeged VE sietett először a legnagyobb rivális Graboplast Győri VSE segítségére. Így a kisalföldi klub fiatal hajójavító kollégája, Hajnal Jenő egész héten a szegedi hajóépítő mester, Ádám György mellett "inaskodhatott". A kezdeményezésből akár szövetségi program is lehet a későbbiekben.

Hír

A hajóépítés és javítás kérdése évek óta gond a legtöbb egyesületnél, mert a régi nagy hajóépítő-mesterek után a legtöbb vízitelepen kiürültek a műhelyek. Erre a helyzetre keresett egy nyári versenyen közösen megoldást Borsos Tamás, a KSI SE hajóépítője és Weisz Róbert, a para-válogatott szövetségi kapitánya.

“A nyári Fadd-Domboriban rendezett regionális versenyen találkoztam Tamással, aki éppen hajójavító-turnét tartott a Paks környéki egyesületeknél és mindenhol próbált segíteni szakértelmével – mesélte Weisz Róbert. – Így jött az ötlet, hogy szükség lenne egy olyan szövetségi programra, amellyel megszólítjuk azokat a fiatal kollégákat, akiket érdekel ez a szakma. Arra gondoltunk, hogy a rutintalanabb, illetve esetleg képzetlen kollégákat gyakorlott szakemberek mellé osztanánk be néhány napra vagy hétre azért, hogy ellessék a szakma trükkjeit.”

Győrben egy fiatal, de szakképzetlen korábbi kenus versenyző állt neki a munkának, miután az elmúlt években teljesen kiürült a klub hajójavító műhelye. A szegedi klub pedig felajánlotta, hogy segít a győri Hajnal Jenőnek, aki egy héten keresztül Ádám György mellett tanulhatott. A szegediek hajóépítő-mestere közel 40 éve javítja a helyi evezőshajókat, valamint kajakokat és kenukat és készséggel adta át tudását a fiatal kollégának, amiért külön köszönet illeti.

“Biztos vagyok benne, hogy Jenő

sok új fogást tanult

Ádám Györgytől, ezeket mostantól a győri műhelyben tudja hasznosítani. Köszönet a szegedieknek, miután a klub egyből támogatta az ötletet, és még ingyen szállást is biztosított a győri fiatalembernek. Bízom benne, hogy ez a kezdeményezés folytatódik és egyre több tehetséges fiatal hajóépítő vesz részt hasonló programokban”  – tette hozzá Weisz Róbert.

Szekszárd szintet lépne

Éppen tíz éve, hogy a maratoni világ-, és Európa-bajnok Jámbor Attila feleségével, a szintén korábbi kajakos Inger Nikolettával létrehozta a Szekszárdi Kajak-Kenu Sportegyesületet. A klub azóta szép sikereket ért el, számos korosztályos maratoni világversenyen szereztek dobogós helyezést, a céljuk most az, hogy a következő években a gyorsasági szakágban, olimpiai számokban is előrébb lépjenek.

Hír

“Most fut ki az első csoportunk, akikkel tíz éve elkezdtünk a munkát – mondja a sportegyesület elnöke, Jámbor Attila. – Büszkén mondhatom, hogy közülük hárman-négyen jelenleg is komolyan kajakoznak az U23-as korosztályban, a legsikeresebb Nagy Viki, aki ifiben nyert maraton Eb-t, és világbajnoki aranyat is, tavaly pedig U23-as női K-1-ben negyedik lett a vb-n. Az első csapat után egyébként volt néhány év hézagunk, nem tudtunk akkor a legkisebbekre koncentrálni, hiszen új volt az egyesület is, így nálunk most az ifik kicsit hiányoznak a rendszerből, de nagyon erős kölyök és serdülő korosztályunk van.”

A tolnai megyeszékhelyen komoly hagyománya elsősorban a labdajátékoknak van, Szekszárdról korábban Tolnára kellett átjárnia azoknak, akik kajakozni akartak. Tíz év alatt azonban rengeteg elismerést zsebelt be a kis családi egyesület, amelyet már számon tartanak a városban.

“Idén biztos kiváltunk legalább 70 versenyengedélyt, a szabadidősökkel, és a legkisebbekkel együtt körülbelül 100 fős a létszám. Hogy itt tarthassunk, ahhoz kellett ez a tíz év, most már a kiemelt sportok közé tartozunk Szekszárdon. Akkor léphetünk szintet, ha megépül az új csónakházunk a Sión, a mostani telepünktől párszáz méterre. A pénz megvan hozzá, jelenleg a tervezés zajlik. Ha elkészül, akkor már nemcsak nyáron fogunk tudni a csónakháznál edzeni, így nem kell majd a városi termeket használni a téli alapozás alatt. Ráadásul az új központból vízitúrákat is szervezhetünk, ami plusz bevételi forrás lesz az egyesület számára. Arról nem beszélve, hogy a szabadidősport az eddiginél is több fiatal kedvét hozhatja meg a kajakozáshoz, kenuzáshoz, tehát számíthatunk létszámemelkedésre” – tette hozzá Jámbor Attila.

Az egykori világbajnok kajakos nemcsak a klub elnöke, hanem a vezetőedzője is. Tanítványai eddig inkább a maratoni számokban szerepeltek jól, de Jámbor Attila trénerként a gyorsasági szakágban is szeretne befutni.

“Egyértelműen cél, hogy a gyorsasági szakágban, olimpiai számokban is előrébb lépjünk. Van egy olyan mondás, hogy a kajakosoknál a legjobb továbbképzés a parton van, igyekszem is jó viszonyt ápolni nálam rutinosabb edzőkkel. Ők mindig bíztatnak, hogy nem csináljuk rosszul, jól állunk, a klubunk rendben van, és hogy legyek türelmes, jön majd a jó eredmény az olimpiai számokban is. Saját edzői gárdával, saját versenyzőket akarunk nevelni, és olyan hátteret biztosítani, hogy a legjobbakat is meg lehessen tartani itt Szekszárdon.”

A nemzetközi mezőny versenyezni szeretne

Közvéleménykutatást készített a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF). A megkérdezett versenyzők közel 50 százaléka úgy gondolja, hogy a koronavírus miatt nem tudna megfelelően felkészülni az idei világbajnokságra, ennek ellenére többségük támogatja az idei versenyek megrendezését, és 64 százalékuk szívesen vár június végéig a 2020-as versenynaptárral kapcsolatos döntésekre.

Hír

Az ICF Sportolói Bizottságának kutatásából az is kiderült, hogy a válaszoló sportolók 14 százaléka egyáltalán nem tudott edzeni a koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt. Ennek ellenére közel 90 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy sikerrel tudtak alkalmazkodni a kialakult helyzethez. 

A közvéleménykutatásban 65 ország több, mint 1100 sportolója vett részt, a kajak-kenu összes szakágát képviselve. A megkérdezett versenyzők több, mint 60 százaléka férfi, 41 százalékuk 18-23 éves, 25 százalékuk 23-30 év közötti, míg a maradék 34 százalék a harminc felettieket képviselte. 

A sportolók kicsivel több mint fele úgy gondolja, hogy pályafutásuk finanszírozására hatással lehet a koronavírus.

„Egy dolog biztosnak tűnik: ha lesz verseny,

a sportolók örömmel rajthoz állnak,

de csak akkor, ha a rendezők garantálni tudják az esemény biztonságát, és a mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító lebonyolítást” – mondta Tim Lodge, az ICF Sportolói Bizottságának elnöke. 

„Ezt azok a sportolók is úgy gondolják, akik várhatóan idén nem versenyezhetnek majd az őket érintő korlátozások miatt. Tisztán látszik, hogy mindenki azt szeretné, ha a lehető leghamarabb újraindulnának a versenyek, még akkor is, ha egyelőre nem lehet teljes a mezőny.”

„Tisztáznunk kell, hogy kik vehetnek és kik nem vehetnek részt a versenyeken az utazási korlátozások miatt, és ez alapján tudjuk majd csak a versenyek rangját és rendszerét meghatározni” – tette hozzá Tim Lodge.

A sportolói közvéleménykutatás eredményeit az ICF Elnöksége is megkapta, a nemzetközi szervezet az év második felében további közvéleménykutatásokat tervez.

Bryn Price, a brit maratoni válogatott csapatvezetője is kutatást készített, amiből kiderül, hogy 5-7 százalékkal csökkent azoknak a sportolóknak a sebessége, akik 80 napig karanténban voltak.

Price minden korosztályt érintő vizsgálatában több mint 40 sportoló teljesítményét hasonlította össze, és megállapította a sebességcsökkenés okát. A versenyzők teljesítményét az rontotta le, hogy evezni nem tudtak, és csak otthon tréningezhettek.

Price a következő hetekben azt vizsgálja majd, hogy a sportolók mennyi idő alatt tudják visszaszerezni a járványhelyzet előtti gyorsaságukat, és fizikai állapotukat.