Mégse

Szeged tényleg sikersztori lett

Minden szempontból sikeres rendezvénynek tartja Schmidt Gábor az augusztusi szegedi világbajnokságot. A szervezőbizottság vezetőjeként annak örül a legjobban, hogy a Maty-éren tízezrek tapasztalták meg, mennyire különleges és egyedülálló élményt tud nyújtani a sportág, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnökeként pedig annak, hogy hatalmas egyéniségek tűntek fel a válogatottban, és a sikeres vb rendezés jót tett a magyar kajak-kenu nemzetközi megítélésének.

Hír

– Melyek voltak a hazai rendezésű világbajnokság legnagyobb vívmányai?

– Nagyon szerettük volna, ha a világbajnokság nemcsak a sportág szűk belső közösségét szólítja meg, hanem igenis társadalmi eseménnyé válik. Sokaknak meg akartuk mutatni, hogy a kajak-kenu mennyire különleges és egyedülálló élményt tud nyújtani, és ez idén Szegeden sikerült! Óriási öröm volt látni, hogy mennyien fogadták el a meghívásunkat a versenyre, így mind a kormányzat és az önkormányzatok, mind a vállalkozói és egyéb civil szektorok képviselői velünk, illetve korábbi legendás versenyzőinkkel együtt szurkoltak a magyar csapatnak. Jó érzés, hogy

mindenki láthatta: ez a sportág képes tömegeket megmozgatni,

hiszen a szombati versenynapra több mint tízezren váltottak jegyet, az élő közvetítést pedig a hétvége során ennél is sokkal többen kísérték figyelemmel az MTVA-nak köszönhetően.

– Mit gondol, mitől marad ez a vb emlékezetes a versenyre kilátogató nézők, illetve vendégek számára?

– Fontos célnak tekintettük, hogy maximalizáljuk az élményt mindazok számára, akik jegyet váltottak az eseményre. Arra törekedünk, hogy a nézőkkel a Maty-éren minden pillanatban történjen olyan, amely a versenyszámokon kívül is tartogat meglepetéseket. Ezért gondosan megtervezett sportprezentációt álmodtunk meg, amelyben speakerek, dj-k, szakkommentátorok, valamint a helyszínen élőben-, illetve a kivetítőn bemutatott produkciók tették teljessé az élményt. Ráadásul nemcsak a lelátón, a versenyek alatt tudtuk megmozgatni a szurkolókat, hanem a pálya melletti sétálóutcán is komoly élet zajlott. A számos színvonalas bemutató, a szurkolói programok, vagy például a Kolonics-emléksátor lehetőséget adott az egész napos kikapcsolódásra. Nagyon fontos, hogy az esemény azért lehetetett ennyire összetett, azért tudott kiteljesedni, mert talán először a pálya történetében, Szegeden egy igazán átgondolt és nagyszabású létesítményfejlesztés történt, a Maty-ér most lett alkalmas az ennyire nagyszabású rendezvények lebonyolítására. Így lehetőségünk volt a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF), a csapatok, a nézők, a sajtó és a VIP professzionális kiszolgálására is.

– Miről marad emlékezetes ez a vb Önnek, mint az MKKSZ elnökének, illetve az esemény főszervezőjének?

– Elsősorban a magyar csapat jó szereplése miatt marad az.

Fantasztikus egyéni teljesítményeket láttam.

Kopasz Bálint, Csipes Tamara és Kiss Péter a világbajnokságon bizonyították, hogy mindhárman óriási alakjai a sportágnak. Nekem külön nagy élmény volt a női négyes parádés győzelme. Nem titok, hogy Gazsó Dorkát szinte csecsemőkora óta ismerem. Jó volt látni, hogy vált érett versenyzővé néhány hét alatt, hogy kapott segítő kezet és támogatást a hajó többi tagjától, és Csipes Ferenctől, aki újra bebizonyította, hogy kiválóan ért a négyesek felkészítéséhez, és a női lelkekhez. A sportszakmán túl annak örülök a legjobban, hogy kollégáimmal egyedülálló látványvilágot tudtunk teremteni a versenynek, ami egységes és professzionális megjelenést adott az egész világbajnokságnak, és a kajak-kenu sportágnak.

 

– Milyen visszhangja van a világbajnokságnak? Ezek közül melyik visszajelzésre lehetnek a szervezők a legbüszkébbek?

– Eleve hatalmas dolognak tartom, hogy sok más olimpiai sportág legjobbjai is ott szurkoltak a lelátón. Egyébként nem tartom szerencsésnek, hogy a szervezőbizottság elnöke maga dicsérje a rendezvényt, de nagyon jól estek azok a gratulációk, amelyek a nemzetközi és a hazai sportéletből érkeztek. Ki kell emelnem José Perurénanak, az ICF elnökének a véleményét. Ő a kötelező udvariasságon is messze túlment, amikor azt mondta, hogy ez volt a kajak-kenu sportág elmúlt 80 évének legjobb világbajnoksága, és úgy gondolja, hogy a közeljövőben ezt az eseményt nem is lehet felülmúlni. Talán még ennél is fontosabb, hogy rengeteg visszajelzést kaptunk a szurkolóktól, amelyek mind-mind kiemelték az eseményre való beközlekedés, a parkolás, a helyszíni kiszolgálás, és a sétálóutca magas színvonalát, valamint azt a fantasztikus hangulatot, amelyet a sportprezentációs csapat a helyszínen teremtett.

– Mennyire nyereséges vállalkozás a magyar kajak-kenu számára egy ilyen esemény megszervezése sportdiplomáciai szempontból?

– Sportdiplomáciailag sok pozitív hozadéka van egy ilyen eseménynek. A magyar szövetség eddig is magas nemzetközi elismertsége tovább erősödött. Sikerült jó személyes együttműködéseket kialakítanunk az ICF-el. A sportágfejlesztési programban történő magyar részvételt eddig is elismertség övezte, ezeknek folytatására további felkérést kaptunk. Továbbá az MKKSZ nagyon szeretné, ha a nemzetközi szövetség elnökségének újra lenne magyar tagja, szerintem ebben a kérdésben is sikerült előrelépnünk. A világbajnokságon hivatalosan bejelentettük, hogy gazdasági alelnökünket, Kárai Pétert jelöljük az ICF kincstárnoki pozíciójába. Rajta kívül az olimpia utáni tisztújító közgyűlésen Storcz Botond is kandidálni fog, hogy tagja lehessen az ICF sprintbizottságának.

– Mennyire elégedett az idén elért magyar eredményekkel, egy évvel az olimpia előtt?

– Elégedett vagyok, mert

Magyarország őrzi vezető pozícióit.

Különösen igaz ez az utánpótlásra, ahol évek óta döntjük meg saját rekordjainkat, a világversenyeken nyerjük az éremtáblázatot és a pontversenyt, ami azt jelzi, hogy a következő évekre is biztos pozíciói vannak a magyar kajak-kenunak. A mostani felnőtt válogatottnak pedig óriási értéke, hogy végre újra vannak nagy egyéniségeink, akik egyes hajóban képesek a legmagasabb szintű eredmények elérésére, ráadásul négyből három szakágban erősek a csapathajóink is. Mégis van bennünk hiányérzet, pedig az olimpiai számokban a mi csapatunk volt a legerősebb Szegeden. Férfi kenuban sajnos nem tudtunk kvótát szerezni, de egy sikeres tavaszi pótkvalifikáció után lehet képviselője a szakágnak a tokiói olimpián. Az eredményeket értékelve látnunk kell, hogy az elmúlt 20 évben rengeteg, korábban erre a sportágra kevesebb energiákat mozgósító ország, került be a világ élvonalába. A gyorsasági kajak-kenuban hagyományosan erős országok mellé felzárkózott Új-Zéland, Ausztrália, az USA, Kanada, Kína, az orosz utódállamok, és Franciaország is. Őszintén remélem, hogy a következő hetekben a szövetségi kapitány, és az érdekelt edzők egy olyan programot tesznek le az asztalra, amely biztosítja az eredményes felkészülését ennek a rendkívüli tehetséges versenyzőkből álló keretnek 2020-ba is. A Magyar Olimpia Bizottsággal közösen megfogalmazott elvárásunk, hogy a kajak-kenu válogatott

négy-öt érmet, és közte két aranyérmet szerezzen Tokióban.

Azt hiszem, ez mindenképpen benne van ebben a csapatban.

– Van mit kipihenni az idei szezon után, mégis mikor lehet újra rangos világverseny Magyarországon?

– A világbajnokság fantasztikus megrendezése óta az ICF vezetői minden egyeztetésen feltesznek két kérdést. Az egyik, hogy mikor lesz kész a szlalom pálya Budapesten, a másik, hogy mikor rendezünk SUP-versenyt a Balatonon. Bízom benne, hogy a korábbi kormánydöntésnek megfelelően a Kemény Ferenc Program keretein belül rövidesen megépül a szlalom pálya Észak-Csepelen. A kiskörei rafting és szlalom pálya engedélyes tervei elkészültek, megvan a vízjogi létesítési engedély is, így a projekt folytatásának ügye rövidesen a kormány elé kerülhet. Az MKKSZ elnöksége nemsokára dönt arról, hogy megpályázzuk-e Balaton helyszínnel a 2021-es ICF SUP-világbajnokság megrendezését. Akik pedig már jövőre szeretnének itthon a mieinknek szurkolni, azokat jövő júniusban várjuk Budapesten, hiszen a Ráckevei (Soroksári)-Dunán rendezzük az maratoni Európa-bajnokságot, júliusban pedig ismét Szegedre kell figyelni, mert a Maty-éren megszervezzük a nem olimpiai versenyszámok világbajnokságát, amely mint ICF-es esemény, nálunk debütál.

A vízivándor-program is fejlődik 2020-ban

Új útvonalakkal és új vándortáborral bővül idén a Vándortábor program, 24 útvonal várja azt a mintegy 13 ezer felső tagozatos és középiskolás gyereket, akik idén nyáron gyalog, kerékpárral vagy vízen fedezik fel Magyarország tájait, kulturális örökségét - jelentette be Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Hír

A kormánybiztos elmondta: az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda idén már negyedszer szervez vándortáborokat, partnerségben az Országos Erdészeti Egyesülettel (OEE), a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetséggel, a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel, valamint idén a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciájának Irodájával. Az egyhetes nyári táborokra január 27-től lehetm jelentkezni – mondta.

Révész Máriusz hozzátette: a táborok

28 ezer forintos részvételi díja minden költséget tartalmaz,

a szállás, az étkezés mellett belépőket, a bringások esetében a kerékpárokat, sisakokat, a láthatósági mellényt, a vízi vándoroknak pedig a hajót és a mentőmellényt.

Tavaly 421 turnusban több mint 11 ezer diák és pedagógus táborozhatott egy hétig az ország 19 erdei, kerékpáros és vízi útvonalának bejárásával. Ebben az évben több mint 13 ezer résztvevőre számítanak még.

Zámbó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára elmondta: a programban 9 állami erdőgazdaság vesz részt, 9 útvonalon ismerhetik meg a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek, a Pilis, a Vasi-hegyhát, a Zemplén, és idén először a Zselic és a Vértes természeti értékeit. Kiemelte: az erdei vándortáborok célja, hogy megszerettessék a természetjárást a gyerekekkel, és kiemelten kezelik a környezettudatos szemléletformálást is. A táborok ökológiai lábnyoma minimális, a szervezők újrahasznosítható és tartós csomagolóanyagok használatára törekednek, és felhívják a figyelmet a tudatos energia- és vízhasználatra.

Storcz Botond, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakágvezetője arról tájékoztatott, hogy a vízitáborokban idén is 7 útvonalon lehet evezni, a Szigetköz népszerűsége miatt megduplázták az ottani táborokat, általánosságban 90-120 kilométeres túrák várják a gyerekeket a Dunakanyarban, az Alsó-Dunán, Tokaj környékén, a Felső-Tiszán, a Tisza-tavon, és a Körösök vidékén. Tavaly 226 táborban mintegy ötezer tanár és diák vett részt.

“Az útvonalak évről-évre folyamatosan fejlődnek,

változnak a befejezett turisztikai beruházásoknak köszönhetően – mondta el az eseményen a háromszoros olimpiai bajnok kajakos. – Általánosságban elmondtható, hogy a túrázók egyre komolyabb infrastruktúrát vehetnek igénybe, többféle szolgáltatás közül választhatnak, illetve új megállóhelyeket építünk be a programba, így idén már a tokaji központú túra Sátoraljaújhelyre is Felsőbereckire is elviszi majd a vándortáborozókat.”

Kiss István Didák, a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciájának Irodája vezetője elmondta, hogy idén először indul Zarándok tábor az iroda közreműködésével. A gyerekek Tihanytól Pannonhalmáig mintegy 100 kilométeres túra során tapasztalhatják meg a zarándoklás élményét.

Budapestre látogatnak Európa legjobbjai

Az idén végre Budapest is komoly kajak-kenu világversenyt rendezhet 2020. július 20-26. között, hiszen Magyarországon kerül sor az ifjúsági, U23-as és felnőtt maraton Európa-bajnokságra, méghozzá egy teljesen új helyszínen. Erről kérdeztük a verseny egyik főszervezőjét, Weisz Róbertet.

Hír

„A Magyar Kajak-Kenu Szövetség szeretett volna Budapesten rendezni egy nemzetközi versenyt, és mivel gyorsasági kajak-kenu pálya még nincs a fővárosban, így esett a választás a maraton Európa-bajnokságra, amelyre soroksári Duna szakasz kiválóan alkalmas. Nagyon örülünk annak, hogy végre a főváros is otthont adhat egy ilyen jeles eseménynek” – mondta Weisz Róbert szövetségi kapitány, aki egyben az Eb technikai vezetője is.

A Daru-domb és az előtte fekvő terület lesz az Európa-bajnokság központja. A domb és Kolonics sétány közötti lépcsős partvonal akár lelátónak is megfelel, a szervezők úgy terveziuk, hogy a sétány magasságában lesz a rajt, a befutó és a futószakasz is.

„A maratonnál általában a rajt egy klasszikus stégről történik, de az elmúlt időszakban több versenyen a síkvízen is ismert rajtgépből indultak a kajak-kenusok. Mi is vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy ezt tudjuk csinálni. A rajt után folyásiránnyal lefelé indul majd el a mezőny, 1700 méterrel lejjebb lesz a forduló, ez már belelóg a csepeli kajak-kenu pályába. A felső fordulót a Kolonics sétányhoz tesszük, hogy

minél közelebb vigyük a nézőkhöz ezt az izgalmas részt.

Egy kör 3,6 kilométer lesz, ebből 100 méter a futószakasz. A verseny befejező kiskörében egy kilométert kell megtennie a mezőnynek, a végén pedig folyásiránnyal szemben lesz a befutó” – vázolta fel a pályáról való tudnivalókat Weisz Róbert.

A szövetségi kapitány hozzátette, hogy a magyar versenyzőkön már érezni, hogy nagyon készülnek az Eb-re, amelyet második alkalommal rendez meg Magyarország (korábban Győr látta vendégül Európa legjobbjait).

„Valószínűleg az idén meg is fordul a prioritás a vb és az Eb között, mert versenyzőink nagyon szeretnének hazai közönség előtt bizonyítani. Mi ehhez minden segítséget meg is adunk, úgy tervezzük, hogy az Európa-bajnokság előtt

még egy edzőtábort tartunk majd a versenyhelyszínen.

A kontinenstorna előtti két nap, július 20-án és 21-én a masters Európa Kupát rendezzük meg ugyanezen a helyszínen, így addigra már teljesen kész lesz a pálya, akkor is lesz lehetőségük versenyzőinknek megszokniuk a környezetet. Az idén a világbajnokságra, amely egy hónappal később lesz, nem is rendezünk második válogatót, hanem az országos bajnokság alapján kerül kihirdetésre az Európa-bajnoki keret, amelyen csak egy gyengébb Eb-szereplés esetén változtatunk.”

A futamokról drónok segítségével élő közvetítés is lesz az interneten, de a helyszínre kilátogató nézők is láthatják majd a történéseket egy nagy kivetítőn.

Várunk mindenkit szeretettel a maraton Európa-bajnokságra júliusban!