Mégse

Szárnyaltak sárkányhajósaink a világbajnokságon

Túlszárnyalták a várakozásokat a magyar sárkányhajósok az Egyesült Államokban rendezett világbajnokságon.

Hír

„A kajak-kenus hagyományokhoz híven, világversenyről még nem jöttünk haza érem nélkül, remélem, így lesz ez az idei világbajnokságon is, főleg 500 és 2000 méteren várok jó eredményt, és érmeket” – mondta még a világbajnokság előtt Patyi Melinda csapatvezető.

Ehhez képest a vb-re több gyorsasági kenussal megerősített magyar csapat nem jó, hanem kiváló eredményeket, és rengeteg érmet hozott haza, ugyanis mind a három éremből hatot-hatot szereztek.

Világbajnok lett 500 méteren a 10-es és 20-as férfi hajóegység, valamint 2000 méteren a 10-es mix, a 20-as férfi, a masterseknél pedig a férfi és a mix 10-es hajóegység is.

Ezüstérmet nyert 200 méteren a férfi 20-as, a masters férfi 10-es és mix hajó, valamint 500 méteren a mix 10-es és 20-as és a masters férfi 10-es egység. Bronzérmes 200 méteren a férfi és a mix 10-es, 500-on a masters mix 10-es, 2000 méteren pedig a női és férfi 10-es, valamint a mix 20-as hajóegység.

„Fontos megemlíteni, hogy annak ellenére, hogy csak 35-en utaztak ki az Egyesült Államokba, 21 versenyszámban álltunk rajthoz, amelyből 18 versenyszámban érmet is hoztunk, két alkalommal pedig a negyedik helyen végeztünk – kezdte az értékelést Reményi Péter, a csapat edzője. – Örülök, hogy néhány fiatal kenussal is sikerült megszerettetnünk a sárkányhajózást itt, Amerikában. Rendkívül fontos ez a négy senior aranyérem, hiszen nemzetek közötti világbajnokságon 2010 óta nem álltunk a dobogó legfelső fokán ebben a kategóriában.”

Jövőre Moszkvában rendezik az Európa-bajnokságot, 2020-ban pedig Indiában a világbajnokságot.

Szeged tényleg sikersztori lett

Minden szempontból sikeres rendezvénynek tartja Schmidt Gábor az augusztusi szegedi világbajnokságot. A szervezőbizottság vezetőjeként annak örül a legjobban, hogy a Maty-éren tízezrek tapasztalták meg, mennyire különleges és egyedülálló élményt tud nyújtani a sportág, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnökeként pedig annak, hogy hatalmas egyéniségek tűntek fel a válogatottban, és a sikeres vb rendezés jót tett a magyar kajak-kenu nemzetközi megítélésének.

Hír

– Melyek voltak a hazai rendezésű világbajnokság legnagyobb vívmányai?

– Nagyon szerettük volna, ha a világbajnokság nemcsak a sportág szűk belső közösségét szólítja meg, hanem igenis társadalmi eseménnyé válik. Sokaknak meg akartuk mutatni, hogy a kajak-kenu mennyire különleges és egyedülálló élményt tud nyújtani, és ez idén Szegeden sikerült! Óriási öröm volt látni, hogy mennyien fogadták el a meghívásunkat a versenyre, így mind a kormányzat és az önkormányzatok, mind a vállalkozói és egyéb civil szektorok képviselői velünk, illetve korábbi legendás versenyzőinkkel együtt szurkoltak a magyar csapatnak. Jó érzés, hogy

mindenki láthatta: ez a sportág képes tömegeket megmozgatni,

hiszen a szombati versenynapra több mint tízezren váltottak jegyet, az élő közvetítést pedig a hétvége során ennél is sokkal többen kísérték figyelemmel az MTVA-nak köszönhetően.

– Mit gondol, mitől marad ez a vb emlékezetes a versenyre kilátogató nézők, illetve vendégek számára?

– Fontos célnak tekintettük, hogy maximalizáljuk az élményt mindazok számára, akik jegyet váltottak az eseményre. Arra törekedünk, hogy a nézőkkel a Maty-éren minden pillanatban történjen olyan, amely a versenyszámokon kívül is tartogat meglepetéseket. Ezért gondosan megtervezett sportprezentációt álmodtunk meg, amelyben speakerek, dj-k, szakkommentátorok, valamint a helyszínen élőben-, illetve a kivetítőn bemutatott produkciók tették teljessé az élményt. Ráadásul nemcsak a lelátón, a versenyek alatt tudtuk megmozgatni a szurkolókat, hanem a pálya melletti sétálóutcán is komoly élet zajlott. A számos színvonalas bemutató, a szurkolói programok, vagy például a Kolonics-emléksátor lehetőséget adott az egész napos kikapcsolódásra. Nagyon fontos, hogy az esemény azért lehetetett ennyire összetett, azért tudott kiteljesedni, mert talán először a pálya történetében, Szegeden egy igazán átgondolt és nagyszabású létesítményfejlesztés történt, a Maty-ér most lett alkalmas az ennyire nagyszabású rendezvények lebonyolítására. Így lehetőségünk volt a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF), a csapatok, a nézők, a sajtó és a VIP professzionális kiszolgálására is.

– Miről marad emlékezetes ez a vb Önnek, mint az MKKSZ elnökének, illetve az esemény főszervezőjének?

– Elsősorban a magyar csapat jó szereplése miatt marad az.

Fantasztikus egyéni teljesítményeket láttam.

Kopasz Bálint, Csipes Tamara és Kiss Péter a világbajnokságon bizonyították, hogy mindhárman óriási alakjai a sportágnak. Nekem külön nagy élmény volt a női négyes parádés győzelme. Nem titok, hogy Gazsó Dorkát szinte csecsemőkora óta ismerem. Jó volt látni, hogy vált érett versenyzővé néhány hét alatt, hogy kapott segítő kezet és támogatást a hajó többi tagjától, és Csipes Ferenctől, aki újra bebizonyította, hogy kiválóan ért a négyesek felkészítéséhez, és a női lelkekhez. A sportszakmán túl annak örülök a legjobban, hogy kollégáimmal egyedülálló látványvilágot tudtunk teremteni a versenynek, ami egységes és professzionális megjelenést adott az egész világbajnokságnak, és a kajak-kenu sportágnak.

 

– Milyen visszhangja van a világbajnokságnak? Ezek közül melyik visszajelzésre lehetnek a szervezők a legbüszkébbek?

– Eleve hatalmas dolognak tartom, hogy sok más olimpiai sportág legjobbjai is ott szurkoltak a lelátón. Egyébként nem tartom szerencsésnek, hogy a szervezőbizottság elnöke maga dicsérje a rendezvényt, de nagyon jól estek azok a gratulációk, amelyek a nemzetközi és a hazai sportéletből érkeztek. Ki kell emelnem José Perurénanak, az ICF elnökének a véleményét. Ő a kötelező udvariasságon is messze túlment, amikor azt mondta, hogy ez volt a kajak-kenu sportág elmúlt 80 évének legjobb világbajnoksága, és úgy gondolja, hogy a közeljövőben ezt az eseményt nem is lehet felülmúlni. Talán még ennél is fontosabb, hogy rengeteg visszajelzést kaptunk a szurkolóktól, amelyek mind-mind kiemelték az eseményre való beközlekedés, a parkolás, a helyszíni kiszolgálás, és a sétálóutca magas színvonalát, valamint azt a fantasztikus hangulatot, amelyet a sportprezentációs csapat a helyszínen teremtett.

– Mennyire nyereséges vállalkozás a magyar kajak-kenu számára egy ilyen esemény megszervezése sportdiplomáciai szempontból?

– Sportdiplomáciailag sok pozitív hozadéka van egy ilyen eseménynek. A magyar szövetség eddig is magas nemzetközi elismertsége tovább erősödött. Sikerült jó személyes együttműködéseket kialakítanunk az ICF-el. A sportágfejlesztési programban történő magyar részvételt eddig is elismertség övezte, ezeknek folytatására további felkérést kaptunk. Továbbá az MKKSZ nagyon szeretné, ha a nemzetközi szövetség elnökségének újra lenne magyar tagja, szerintem ebben a kérdésben is sikerült előrelépnünk. A világbajnokságon hivatalosan bejelentettük, hogy gazdasági alelnökünket, Kárai Pétert jelöljük az ICF kincstárnoki pozíciójába. Rajta kívül az olimpia utáni tisztújító közgyűlésen Storcz Botond is kandidálni fog, hogy tagja lehessen az ICF sprintbizottságának.

– Mennyire elégedett az idén elért magyar eredményekkel, egy évvel az olimpia előtt?

– Elégedett vagyok, mert

Magyarország őrzi vezető pozícióit.

Különösen igaz ez az utánpótlásra, ahol évek óta döntjük meg saját rekordjainkat, a világversenyeken nyerjük az éremtáblázatot és a pontversenyt, ami azt jelzi, hogy a következő évekre is biztos pozíciói vannak a magyar kajak-kenunak. A mostani felnőtt válogatottnak pedig óriási értéke, hogy végre újra vannak nagy egyéniségeink, akik egyes hajóban képesek a legmagasabb szintű eredmények elérésére, ráadásul négyből három szakágban erősek a csapathajóink is. Mégis van bennünk hiányérzet, pedig az olimpiai számokban a mi csapatunk volt a legerősebb Szegeden. Férfi kenuban sajnos nem tudtunk kvótát szerezni, de egy sikeres tavaszi pótkvalifikáció után lehet képviselője a szakágnak a tokiói olimpián. Az eredményeket értékelve látnunk kell, hogy az elmúlt 20 évben rengeteg, korábban erre a sportágra kevesebb energiákat mozgósító ország, került be a világ élvonalába. A gyorsasági kajak-kenuban hagyományosan erős országok mellé felzárkózott Új-Zéland, Ausztrália, az USA, Kanada, Kína, az orosz utódállamok, és Franciaország is. Őszintén remélem, hogy a következő hetekben a szövetségi kapitány, és az érdekelt edzők egy olyan programot tesznek le az asztalra, amely biztosítja az eredményes felkészülését ennek a rendkívüli tehetséges versenyzőkből álló keretnek 2020-ba is. A Magyar Olimpia Bizottsággal közösen megfogalmazott elvárásunk, hogy a kajak-kenu válogatott

négy-öt érmet, és közte két aranyérmet szerezzen Tokióban.

Azt hiszem, ez mindenképpen benne van ebben a csapatban.

– Van mit kipihenni az idei szezon után, mégis mikor lehet újra rangos világverseny Magyarországon?

– A világbajnokság fantasztikus megrendezése óta az ICF vezetői minden egyeztetésen feltesznek két kérdést. Az egyik, hogy mikor lesz kész a szlalom pálya Budapesten, a másik, hogy mikor rendezünk SUP-versenyt a Balatonon. Bízom benne, hogy a korábbi kormánydöntésnek megfelelően a Kemény Ferenc Program keretein belül rövidesen megépül a szlalom pálya Észak-Csepelen. A kiskörei rafting és szlalom pálya engedélyes tervei elkészültek, megvan a vízjogi létesítési engedély is, így a projekt folytatásának ügye rövidesen a kormány elé kerülhet. Az MKKSZ elnöksége nemsokára dönt arról, hogy megpályázzuk-e Balaton helyszínnel a 2021-es ICF SUP-világbajnokság megrendezését. Akik pedig már jövőre szeretnének itthon a mieinknek szurkolni, azokat jövő júniusban várjuk Budapesten, hiszen a Ráckevei (Soroksári)-Dunán rendezzük az maratoni Európa-bajnokságot, júliusban pedig ismét Szegedre kell figyelni, mert a Maty-éren megszervezzük a nem olimpiai versenyszámok világbajnokságát, amely mint ICF-es esemény, nálunk debütál.

Elfogadták a beszámolókat

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöksége csütörtökön tárgyalta és fogadta el a szövetségi kapitányok, és a szlalom vezetőedző szezonvégi beszámolóját. A testület a legközelebbi ülésén, október 22-én már a jövő évi felkészülési programokat, és a 2020-as válogatási elveket fogja tárgyalni.

Hír

Bár a maraton világbajnokságot csak a jövő héten rendezik Kínában, az olimpiai szakágban már lezárult a 2019-es kajak-kenu szezon, így a szövetségi kapitányok az elmúlt hetekben elkészítették az idei évre vonatkozó elemzéseket.

Hüttner Csaba felnőtt-, Weisz Róbert para-, valamint Makrai Csaba utánpótlás szövetségi kapitány, valamint Storcz Botond szlalomszakág-vezető beszámolóját az MKKSZ Versenysport Bizottsága már korábban megtárgyalta és elfogadta, az anyagok így kerültek az elnökség elé.

Szóbeli kiegészítésében Hüttner Csaba arról beszélt, hogy a felnőtt válogatott összesen 13 kvótát szerzett, ezzel teljesítette az elvárásokat a szegedi kvalifikációs világbajnokságon. A felnőtt kapitány elmondta, hogy a jövő tavaszi pótkvalifikáció során férfi kajakban harcba szállnak a hatodik olimpiai indulási hely megszerzéséért is, míg a férfi kenusoknál újabb változásokat tervez annak érdekében, hogy a szakág kvótához jusson.

A kapitány a beszámolóban leírta, hogy a csapat továbbra is a világ közvetlen élvonalába tartozik, miután a szegedi vb-n megnyerte az olimpiai éremtáblázatot és az egyetlen olyan válogatott volt, amelyik

mind a négy szakágban érmet tudott szerezni.

Weisz Róbert a parakenu válogatott kapitánya az elnökségnek megerősítette, hogy csapata a felnőtt válogatotthoz hasonlóan teljesítette az elvárásokat, ami a megszerzett kvóták illeti, míg más szempontból még a vártnál is jobban teljesített. A para kajak-kenu válogatott először nyert világbajnoki címet paralimpiai szakágban, három kvótát szerzett, és a jövő évi pótkvalifikációs versenyen reális esélye lehet további indulói helyek megszerzésére.

A parások kapitánya megköszönte a Magyar Paralimpiai Bizottság egész éves kiemelt támogatását is.

Makrai Csaba az ülésen arról beszélt, hogy a magyar utánpótlás

megtartotta vezető helyét a világ élvonalában,

miután minden jelentős világversenyen első lett az éremtáblázaton, és a pontversenyben is. A kapitány néhány mondatban említette, hogy férfi kenuban már az ifik között is jóval kevesebb az ütőképes versenyző, mint a többi három szakágban, női kajakban viszont a mieink kimagaslanak a mezőnyből.

A szlalom-szakág nevében Storcz Botond vezetőedző elemezte a 2019-es versenyszezont. A szakágvezető elmondta, hogy a négy világbajnokságon rajthoz álló sportolónak ugyan nem jött össze a kvótaszerzés, de női kenuban Schmid Juliának erre lehet esélye jövő tavasszal, míg a még ifjúsági korú Rácz Koppány nagyon szépen fejlődik, és az utánpótlás korosztályban már jegyzett versenyző.

Storcz Botond szerint látszik, hogy a magyar versenyzők már felvették a rendkívül kiegyensúlyozott és népes nemzetközi mezőny ritmusát, de komoly előrelépésre csak akkor lehet számítani, ha lesz Magyarországon szlalom pálya, és a szakág fejlesztését az alapoknál, kezdő gyerekekkel lehet elkezdeni.

A beszámolókat az MKKSZ elnöksége elfogadta, és felkérte a szakmai vezetőket, hogy az október 22-én esedékes következő elnökségi ülésig dolgozzák ki a jövő évi felkészülési programokat, és válogatási elveket.