– Kicsit költői a kérdés, hogyan értékeli a fiatalok Buenos Aires-i szereplését?
– Egyszer sem szerepeltünk még ennyire sikeresen ifjúsági olimpián, úgyhogy nagyon büszkék lehetünk a négy fiatal versenyzőre. Összesen két arany- és egy ezüstérmet, valamint egy negyedik helyezést szereztek. Gratulálok ehhez a kiváló teljesítményhez, és persze a köszönet nemcsak a sportolóknak jár, hanem az edzőiknek is. A srácokat talán a nagy elődök szellemisége is inspirálhatta, hiszen éppen ezekben a napokban van az ötvenedik évfordulója az 1968-as mexikói olimpiának, ami az egyik legkiemelkedőbb versenye a sportágunk történetének. Egy másik évfordulót is ünnepelhettünk néhány hete, mégpedig a szöuli olimpiai 30. évfordulóját. Szerintem mindkét verseny magyar hősei áttételesen generációkat vittek le a kajakozni és kenuzni klubjainkhoz, amiért hálásak lehetünk nekik.
– Az egész versenyszezonnal ilyen elégedett?
Ha a sportág egész éves teljesítményét nézzük, akkor
összességében elégedett vagyok,
azonban fontos, hogy javítsunk azokon a területeken, amelyeken jogosan maradhatott hiányérzetünk. A férfi kenu szakág teljesítménye, a férfi kajak szakág üres versenyszámai, és az utánpótlásunk egységes tehetségmenedzselési rendszerének kialakítása kapcsán határozott lépésekre készülünk. Ugyanakkor az év nagy pozitívuma, hogy öt olimpiai versenyszámban tudtunk érmet nyerni a felnőtt világbajnokságon, ezek közül három aranyérmet szereztek a női kajakosok. Ehhez a sikerhez kellett Kozák Danuta, Kárász Anna és Csipes Tamara visszatérése. Nagyon köszönöm nekik, hogy már az idén ilyen kiváló formában álltak a válogatott rendelkezésére. Mellette érmet szereztünk női kenuban és a férfi kajak 500 négyesben is, ezek az eredmények mindenképpen biztatóak a következő két évre nézve.
– Milyen “határozott lépésekkel” javítanának a hibákon?
Nem mehetünk el szó nélkül a kenus szakág eredménytelensége mellett, ezért Hüttner Csaba szövetségi kapitány az elnökség támogatásával komoly reformokat vezet be. A változások ráadásul nemcsak ezt a szakágat érintik, hanem átfogóan a szövetség teljes tehetségmenedzselési rendszerét. Létrejön a Tokió A- és B-keret. Az A-keretben 13 versenyző kap majd helyet, 12-en, akik kvótaszerző helyen értek be a világbajnokságon és Csipes Tamara, aki idén még nem indult olimpiai számban a vb-n, de a szülés után nagyon gyorsan felzárkózott a legjobbakhoz.
A B-keretben pedig azok a versenyzők kapnak majd helyet, akik még esélyesek lehetnek arra, hogy kvótát szerezzenek. A kenus szakág idei eredményeit figyelembe véve csak Tokió B-keretről beszélhetünk, ebbe kilenc kerülnek be, név szerint Bodonyi András, Kiss Tamás, Mike Róbert, Korisánszky Dávid, Hajdu Jonatán, Fekete Ádám, Kiss Balázs, Viola Viktor és Dóri Bence. Ők már novemberben közösen, egy szövetségi vezetőedző irányításával kezdik meg a felkészülést, a csapat célja pedig csak a kvótaszerzés lehet mindkét kenus olimpiai számban.
– Ki vezetheti majd a kenusok központosított keretét?
Vajda Attila korábbi, és Bodonyi András jelenlegi edzőjét,
Vécsi Viktort kérjük fel a csapat irányítására.
A versenyzők az ő edzésprogramja szerinte készülnek majd és szinte folyamatosan edzőtáborban lesznek Viktorral. Télen Tatán és Mátraházán, tavasztól meleg égövi helyszínen, majd Dunavarsányban és Szolnokon készülnek.
– A Tokió-keret mellett elindult a munka a Párizs-kerettel is, abba a csoportba milyen versenyzők tartoznak?
Azokból a sportolókból áll, akik az elmúlt években ifi és U23-as versenyeken már mutattak jó eredményeket és esélyesek lehetnek arra, hogy akár ebben az olimpiai ciklusban is, de elsősorban a Tokiót követő négy évben, ott legyenek a világ élmezőnyében. A férfi kajakos csapat október 15-én már meg is kezdte az első közös edzőtábort Szolnokon, a szarvasi sikeredző, Nyerges Attila vezetésével. Ehhez a táborhoz csatlakozott – mintegy játékos-edzőként – Kammerer Zoltán is, aki amellett, hogy továbbra is készül a jövő évi világbajnokságra, mentorként segíti a fiatalok munkáját.
A férfi kajak mintájára folyamatosan indul majd a Tokió-keret felkészülése a másik három szakágban is. Előre leírt program mentén táborokat szervezünk, a köztes időszakokban pedig a versenyzők a meghatározott irányok szerint készülnek klubjukban a saját edzőjükkel. A felnőtt sportolóink mögött ugyanilyen tematika szerint áll fel az utánpótlás is. Ez a szisztéma a felkészülés mellett a válogatást is befolyásolja majd. 18 év alattiakra is kiterjesztjük azt a rendszert, hogy a csapathajók összeállításának joga az egyes teljesítmények alapján a szövetségi kapitány kezébe kerüljön, illetve a kapitánynak arra is lesz jogosítványa, hogy már a felkészülési időszakban különböző egységek összeülését kezdeményezze.
– Tehát központosítás minden fronton?
– Nem központosításról kell beszélni, hanem az edzésmunka egységesítéséről, azért, hogy a szövetségi kapitányoknak könnyebb legyen kiválasztani a különböző egységeket az egyes versenyszámokra. Ráadásul az egy helyszínen történő felkészülés az egyetlen módja, hogy a lehető legtöbb támogatást adhassa az MKKSZ orvos-egészségügyi csapata. A nemzetközi mezőny jelentős átalakuláson ment keresztül és azok a csapatok szerepelnek jól, ahol egy profi csapat segíti a koncentrált, nagyon magas szintű felkészülést. Ráadásul az új rendszer, mivel minden versenyzői korosztályon végigfut, segítheti, hogy már az utánpótlás korosztályokban elinduljon a versenyszám-specifikus kiválasztás.
– A világszínvonalú sportegészségügyi- és diagnosztikai támogatás már itthon is rendelkezésre áll?
Meggyőződésem, hogy igen. Megnyílt a szövetség új egészségügyi és diagnosztikai központja, és az elmúlt években létrejött szakértői csapat már összeállította azokat a mérési programokat, amelyek lehetővé teszik a versenyzők munkájának folyamatos monitorázását ezzel segítve a hatékony felkészülést. Tulajdonképpen mostantól minden korosztályban élettani mérések, gyógytornász, dietetikus, pszichológus és mozgáselemző segíti a válogatott keretek munkáját, a cél, hogy ezt a kiváló hátteret minél hatékonyabban használjuk ki. Ráadásul az év végére elkészülő online “kajak-kenu ablak” megnyitja annak lehetőségét, hogy a mért adatok gyorsan feldolgozhatóak és egy egységes adatbázisból pillanatok alatt lehívhatóak legyenek. Ezek, és az eredményeket rendszerező, a sportolók pillanatnyi állapotát megmutató edzésnapló-felületek napi segítséget nyújtanak majd az edzőknek a tréningek hatékony tervezéséhez.
