Rendszerekben gondolkodik az új szakmai igazgató

Nem nyert olimpiai aranyérmet kajakosként, mégis úgy érzi, hogy életre szóló útravalót kapott a sportágtól Doma Gergő, amit szakmai igazgatóként szeretne meghálálni. Az UTE eddigi szakosztályvezetője új pozíciójában legfontosabb feladatának a sportágban felhalmozott szakmai tudás begyűjtését és annak rendszerezését tartja, az MKKSZ szakmai csapatából pedig egy olyan innovatív szolgáltató egységet szeretne létrehozni, ami a túrázóktól az olimpikonig segíti a kajak-kenu sport művelőit.

Hír

– Pályázati anyagában a sportág erkölcsi és morális rendjének visszaállítását ígérte, ekkora lenne a baj?

– Kajakosnak és kenusnak lenni mindig is rang volt Magyarországon, hiszen ez nálunk nem csak egy sportág, hanem valódi hungarikum. A műfaj nagyon nagy energia befektetést igényel, sikereinket mindig a rengeteg munkának köszönhettük és éppen ettől érezhette magát mindig többnek az, aki ehhez a sportághoz tartozott. Ebből a szempontból esett egy kis folt a becsületünkön. Akkor éreztem ezt igazán, amikor a gyerekem óvodájában a szülőtársak már nem arról érdeklődtek nálam, hogy hány kajak-kenu érem születik majd az olimpián, hanem azt kérdezték, hogy lehet-e ennyi botrány után sikeres a sportág Rióban. Szerencsére jó választ adtunk, sikeresek voltunk, a sportág pedig elkezdte magából kivetni azokat, akik rossz döntéseket hoztak és nemcsak a munkában hittek, mert ők nem lehetnek igazi példaképek. Az biztos, hogy a jövőben még több energiát kell fordítani a megelőzésre, hogy ne essen újabb folt a becsületünkön.

– Szakmai igazgatóként január 2-án áll munkába, mi lesz az első dolga?

– Az első dolgom az lesz, hogy szélesre nyissam az irodám ajtaját és elindítsak egy dinamikus párbeszédet. Már a pályázatomban is leírtam, hogy legfontosabb feladatunk a sportágban rejlő tudás begyűjtése és a sokszor eddig is jól működő szakmai rendszerek átvilágítása lesz. Minél hamarabb le fogok ülni a jelenlegi szakmai stábbal egy szezonkezdő megbeszélésre. Főként a belső erőforrásokra támaszkodom majd, ezért szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a csapat minden eddiginél hatékonyabban végezhesse a munkáját. Ehhez elsősorban párbeszédre van szükség és a munkához való dinamikus hozzáállásra.

Természetesen át kell vennem napi operatív feladatokat is az eddigi szakmai igazgatótól, Csabai Edvintől, aki önként vállalta, hogy ezekben segítségemre lesz, ezért nagyon hálás vagyok neki.

– Rendszerek átvilágítását ígéri, ez hogy néz majd ki a gyakorlatban?

– Útra fogok kelni és pár hónap alatt igyekszem meglátogatni a klubok jelentős részét. Szeretném feltárni az igényeket, a problémákat és meghallgatni a sportág javaslatait azoknak megoldásaira. Először a kajak-kenu képzés rendszerét kell átvilágítani, majd azt a motivációs rendszert, ami jelenleg igen tagolt mind a sportolók-, mind az edzők tekintetében. Meg kell vizsgálnunk, hogy a hosszú távú céljainkkal a képzési- és motivációs rendszerünk összhangban van-e.

– Milyen elvárásai vannak a szövetségi kapitányokkal szemben?

Nem elsősorban az elvásásokkal kezdeném. Az egyik fontos feladata lesz a szakmai csapatnak a magas színvonalú kiszolgáló háttér kialakítása, hogy a kapitányok is magas színvonalon tudják ellátni a feladatukat. Például 2017-ben be kell indítanunk a kajak-kenu specifikus egészségügyi központ működését – ehhez már megvannak a költségvetési források is – amely rengeteg segítséget nyújt majd a rehabilitáció és a legális teljesítményfokozás területén. Közösen kell kialakítanunk az egyéni tehetségmenedzselés rendszerét is, aminek az alapjai már megvannak, ezeknek a továbbfejlesztése azonban szükséges. Ha konkrét elvárásokról beszélünk, akkor nagyon aktív terepmunkát kérek majd a kapitányoktól, valamint azt, hogy edzéseken és a diagnosztikai mérések során szerzett adatok feldolgozásában és a konzekvenciák levonásában is oroszlánrészük legyen. Az így szerzett, akár tudományosan alátámasztott tapasztalatokat szintén nekik kell majd személyre szabottan a sportolóknak és az edzőknek úgy visszajuttatni, hogy abból a versenyzőnek hosszútávon előnye származzon.

– Az új felnőtt- és a parakenu szövetségi kapitány már megvan, mit gondol, ki lehet a következő utánpótlás kapitánya a sportágnak?

– Van a fejemben több név is, akikkel január első heteiben szeretnék személyesen egyeztetni, de nyilván a pályázati anyagok elolvasva olyanok is képbe kerülnek majd, akikre eddig még nem gondoltam. A pályázat lezárulta és a személyes meghallgatások után egyeztetni fogok Faludy Andrással, az MKKSZ versenysport bizottságának elnökével, valamint Petrovics Kálmánnal, az MKKSZ sportfejlesztési bizottságának elnökével, majd tolmácsolom a véleményemet az elnökségnek, akik a végső döntést meghozzák.

– Elnökségi-tag és az UTE szakosztályvezetője, mi lesz az eddigi feladataival a jövőben?                         

– Ennél is összetettebb a helyzet, a kajak-kenu mellett egy gépészeti cég vállalkozási igazgatójaként dolgoztam az utóbbi időben. Természetesen ott is, valamint az UTE-ban is felmondtam és az elnökségi pozíciómról is le fogok mondani.

– Mennyire volt nehéz döntés feladni a „civil” foglalkozást és az UTE szakosztályvezetését azért, hogy szakmai igazgató lehessen?

– Természetesen hihetetlenül nehéz volt. Azonban óriási megtiszteltetés, hogy ezt a feladatot megkaphattam. Azt hiszem, ezt éppen annak köszönhetem, hogy egy kiváló csapattal az elmúlt 11 évben sikerült újraépítenünk az UTE kajak-kenu szakosztályát. Olyan eredményeket tudtunk felmutatni minden korosztályban, amire büszkék lehetünk, ezt koronázta meg Kozák Danuta három olimpiai aranyérme és Tótka Sándor negyedik helye Rióban. Képletesen szólva az UTE-címeres pólóra most felhúzom a piros-fehér-zöld melegítőt és már nem egy klubért, hanem a teljes magyar kajak-kenuért fogok dolgozni nap, mint nap.

Pont egy szakosztályvacsorán mondtam évekkel ezelőtt, hogy mi nem azt ígérjük, amikor egy gyerek kajak, vagy kenulapátot fog a kezébe, hogy felnőtt világbajnok lesz, hanem azt, hogy igazi embert faragunk belőle, olyat, aki képes lesz az élet kihívásaival szembenézni. Nekem a legjobb emlékeim abból az időszakból vannak, amikor még a hajóban ültem. Éppen ezért szeretném, ha a kajak-kenu minden eddiginél több gyermek- és felnőtt számára lenne elérhető mozgásforma, akár túrázni akarnak a természetben, akár a tizedmásodperceként harcolni a versenypályákon. Szakmai igazgatóként az a legfontosabb célom, hogy ezt elősegítsem.

Kilenc döntőben hat magyar érem

Hat érmet szerzett a magyar kajak-kenu válogatott a szegedi Világkupa szombati versenynapján, amelyen összesen kilenc döntőt rendeztek. A magyar csapat így nyolc éremnél, a paraérmeket is beleszámolva, már tizenegynél jár a szezon első nemzetközi versenyén.

Szeged2018
Hír

Női kajak egyes 500 méteren, tehát olimpiai számban két magyarért is szoríthattunk a döntőben, ahol Bodonyi Dóra nagyon érett versenyzéssel ezüstérmes lett az új-zélandi Ryan Caitilin mögött. Ugyanitt Medveczky Erika a hatodik helyen végzett.

Bodonyi Dórát nem lepte meg az eredmény. „Számítottam rá, hogy Caitlin jó lesz, az új-zélandiak csúcsformában versenyeznek, mert már túl vannak a válogatón, szóval nagyon örülök ennek a második helynek. A mi válogatónkon szeretnék jó pályákat menni. Az is eldőlt, hogy Szabó Gabival összeülök 500 párosban és szerintem 1000 párosban is odaállunk a rajthoz.”

A női kajak 500 párosok döntőjében is két magyar hajó volt érdekelt, de kisebb meglepetésre nem sikerült érmet szerezni egyiknek sem, a Takács Tamara, Vad Ninetta egység a negyedik, Szabó Ágnes és Racskó Fruzsina pedig hatodik lett. „Én nagyon meghaltam a végére. Csupán negyedszer ültünk ma össze, nem is edzettünk még így együtt. Levonjuk a következtetéseket, és tanulunk belőle” – mondta Vad Ninetta.

A király számban, férfi kajak egyes 1000 méteren Kopasz Bálint viszont ezüstérmet nyert. Az algyői versenyző a döntőben 250-nél a hatodik, 500-nál az ötödik helyen haladt, majd remek hajrával a második helyre jött fel, de a portugál Fernando Pimentát nem tudta befogni.

„Erős hátszél volt, amelyhez oldalszél is társult, így nem volt tökéletes a pálya, de nekem ez kedvezett – kezdte Kopasz Bálint. – 700 méteren keresztül mentem egy 90-95 százalékos tempóban, de éreztem még magamban erőt, szóval az utolsó 300 méteren megindultam. Gondoltam, hogy Pimenta nagyon gyors lesz, bár szerettem volna megnyerni a versenyt, de így is nagyon elégedett vagyok. Tervezem azért, hogy megverem őt.”

Hajdu Jonatán és Fekete Ádám zseniális versenyzéssel másodikként ért célba kenu kettes 500 méteren. Ugyanitt Slihoczki Ádám és Szőke Attila hatodik lett. „Az előfutamban volt egy kis diszharmónia, rossz érzéssel keltünk ki, ezt át kellett beszélnünk. Sikerült, és a döntőben meg is tudtuk csinálni azt, amit szerettünk volna” – mondta Fekete Ádám. Hajdu Jonatán hozzátette: a cél, hogy jövőre az olimpiai számban, 1000 méteren is jól tudjanak menni.

Ugyancsak 500 méter férfi párosban, csak a kajakosoknál született még egy magyar érem, Nádas Bence és Erdőssy Csaba harmadikként zárt, ugyanitt Németh Viktor és Koleszár Mátyás hatodik lett. „Nagyon örülök ennek a bronzéremnek. Kemény rajtot vettünk, és ezt az iramot akartuk tartani addig, ameddig csak tudjuk. A hoppot 350-nél mondtam be, abból próbáltunk egy újat indítani, szerintem sikerült” – nyilatkozta Erdőssy Csaba.

Női kenu párosunk, a Balla Virág, Takács Kincső kettős két bronzérmet is nyert, előbb 200 méteren, a gyengébbik számukban lettek harmadikak, majd fél órával később az új olimpiai számban, 500-on is odaálltak, és itt is harmadikként értek célba. Utóbbi versenyben a Kisbán Zsófia, Bragato Giada páros a hatodik helyen ért célba.

„Az 500-as futam sokkal nehezebb volt, nagyobb meccselés zajlott a pályán, mint 200-on. Úgy érzem, hogy a tavasz azon szakaszában vagyunk, amikor erős iramot tudunk menni, de a gyorsaság, a robbanékonyság még hiányzik” – mondta Takács Kincső.

Az új olimpiai számban, női kenu egyes 200-on rendkívül magas volt az indulói létszám, 45-en neveztek, öt előfutamot rendeztek, ahonnan csak a középdöntőbe lehetett bejutni, a két magyar, Takács Kincső és Balla Virág ezt magabiztosan abszolválta is.

Férfi kajak páros 200 méteren Apagyi Levente és Hérics Dávid a hatodik, Csizmadia Kolos és Varga Márk pedig a nyolcadik helyen zárt.

Lapozható galéria:

Kenu egyes 1000 méteren egy középdöntőbe került Kiss Tamás és Bodonyi András, utóbbinak sikerült kiharcolnia a fináléba jutást, ahol a hetedik helyen végzett. Olimpiai bronzérmesünk viszont a középdöntőben a táv első felében a mezőny hátsó régiójában ment, későn kezdte el a hajrát, és 0,01 másodperccel lemaradt az A döntőről. Kiss aztán a B döntőt simán megnyerte.

A pénteki két éremmel együtt már nyolcnál jár a magyar csapat. Ha a paraérmeket is beleszámítjuk, akkor már 11 érmünk van, miután a pénteki kettő mellé szombaton nyertünk még egyet. A VL2 férfi kenu 200 méteres számban Juhász Tamás végzett a harmadik helyen, ugyanitt Suba Róbert hatodik lett.

„Szeles volt a pálya nagyon, nekem nem volt kedvező, mivel én bal oldalt evezek, ki is sodródtam a pálya szélére. Én ugye kenuval kezdtem, majd kajakoztam, most tértem vissza ismét a kenuhoz. Az Eb-n és a vébén is dobogóra szeretnék állni” – monda Juhász Tamás. KL2 női kajak 200-on Varga Katalin hetedikként, KL3 női kajak 200-on pedig Fehér Annamária kilencedikként zárt.

Szombaton délután csak előfutamok és középdöntők lesznek, míg a vasárnapi zárónapon 15 A döntőt is rendeznek a szegedi Maty-éren.

Kiváló a hangulat, várunk mindenkit a szegedi Világkupán! #vilagkupa #szeged #cano #kajakkenusport

Magyar Kajak-Kenu Szövetség (@kajakkenusport) által megosztott bejegyzés,

Csúcsformán kívül is kiváló szereplés

Az éremszámmal elégedett Hüttner Csaba szövetségi kapitány, aki szerint a csúcsformát a válogatóra időzítő magyar csapat így is jól teljesített a szegedi kajak-kenu Világkupán.

Szeged2018
Hír

„Hiányérzetem legfeljebb amiatt lehet, hogy olimpiai számban nem szereztünk aranyérmet – kezdte az értékelést Hüttner Csaba a szegedi Világkupán 24 érmet nyert, így az éremtábla élén végzett magyar válogatott teljesítményéről. – Természetesen ez egy nagyon fontos nemzetközi verseny volt, ráadásul hazai közönség előtt, de ne felejtsük el, hogy nekünk két hét múlva lesz a válogatónk, akkorra időzítették a csúcsformát a versenyzők, nem pedig mostanra.”

Kiemelte, hogy az új olimpiai számban, 500 méteren mindkét férfi kajak négyesünk felállhatott a dobogóra, amely azt jelenti, hogy van nyolc olyan versenyzőnk, akik közül egy négyest kialakítva meg tudjuk majd szerezni az olimpiai kvótát.

„A női mezőnyben lesz a legsűrűbb a válogató, hiszen 500 egyesben dől el, hogy ki ül a négyesbe, tehát nagy baklövés lett volna, ha a versenyzők ide hozzák ki a csúcsformát. Ezzel együtt láttunk kiváló időeredményt Bodonyi Dórától, akit csak egy új-zélandi kajakos vert meg, de ők ugye csúcsformában érkeztek ide a válogatójuk után. Kellemes meglepetés volt a Lucz Anna, Kiss Blanka páros teljesítménye is.”

A kenusoknál látott előrelépést Hüttner Csaba, kiemelte, hogy Hajdu Jonatánék két számban is a dobogóra álltak, és már 500 méteren is tudnak jól menni, a kapitány reméli, hogy jövőre, olimpiai számban, 1000 méteren is számolni kell majd velük.

„Az egyik legnagyobb mezőny női kenuban volt, hiszen volt olyan szám, ahol hat előfutamot rendeztek. Nagyon jó jel, hogy a szegedi Nagy Bianka ifjúsági korú versenyzőként is dobogóra tudott állni, tehát van még egy emberünk Balla Virágon, Takács Kincsőn és Lakatos Zsanetten kívül, aki nemzetközi versenyen is kimagaslót tud nyújtani.”

A duisburgi Világkupára jóval kisebb és fiatalabb magyar küldöttség utazik, a két férfi kajak négyesben két-két ember helyet cserél, Balaska és Birkás megy Mozgival és Somoráczzal, míg a másik hajóba Tótka, Molnár, Kuli és Dudás ül be. Mellettük Nagy Bianka, Molnár Csenge, Apagyi Levente, Csizmadia Kolos és Varga Márk alkotja még a magyar csapatot.