Mégse

Megvan a hatodik női kajakos kvóta is!

A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) újabb női kajakos kvótát adott Magyarországnak a jövő évi, tokiói olimpiára, így ebben a szakágban minden lehetséges ötkarikás indulási helyet - szám szerint hatot - begyűjtött a magyar válogatott.

Hír

Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke pénteken az MTI-nek azt mondta: az ICF értesítette a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy a múlt heti, szegedi világbajnokság után újraosztott indulási jogok közül egy Magyarországot illeti – ezt Lucz Dóra szerezte a K-1 200 méteren elért hatodik helyével.

“Bár ebben a számban az első öt szerzett kvótát, a Dóri előtt végzők közül volt olyan, aki más hajóosztályban is indulási jogot gyűjtött,

ezért végül a hatodik hely is kvótát ért”

– magyarázta az MKKSZ elnöke.

Ezzel a magyar válogatottnak összesen már 13 indulási joga – hat női kajakos, öt férfi kajakos és két női kenus – van Tokióra. Női kajakban a maximális számú hat kvótával rendelkezik, azaz a jövő évi pótkvalifikációs viadalokon ebben a szakágban már nem kell vízre szállnia. A jövő évi olimpián újdonság lesz, hogy az egyes és páros számokban egy nemzetet két egység is képviselhet.

Férfi kajakban és női kenuban még egy-egy, férfi kenuban pedig három indulási jog szerezhető – egy válogatott maximum 18 fős lehet az ötkarikás játékokon.

A kvóta az országé, nem a sportolóé, a magyar olimpiai kajak-kenu csapat összetétele a jövő évi válogatókon alakul majd ki.

A jövő évre halasztották az olimpiát

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) bejelentette, hogy a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják és legkésőbb 2021 nyarán kell megrendezni, miután Abe Sindzó japán miniszterelnök és Thomas Bach, a NOB elnöke egyetértett abban, hogy idén a világméretű koronavírus-járvány miatt nem lehet megrendezni a ötkarikás játékokat.

Hír

A japán kormányfő kedden telefonon egyeztetett a NOB első számú vezetőjével és utána arról tájékoztatta a sajtót, hogy azonos állásponton voltak a halasztás szükségességét illetően. Abe, a szervezők és a NOB arról is megállapodott, hogy a játékokat legkésőbb 2021 nyarán megrendezik.

“Arra kértük Bach elnököt, fontolja meg a nagyjából egyéves halasztást,

hogy ezzel lehetővé váljon a sportolók számára, hogy a legjobb feltételek között versenyezhessenek, és a nézők számára biztonságos legyen az esemény. Bach elnök azt mondta, százszázalékban egyetért ezzel” – fogalmazott Abe.

A NOB végrehajtó bizottsága még kedden, gyorsan összehívott rendkívüli ülésen – ugyancsak telefonkonferencia keretében – vitatta meg a halasztás lehetőségét.

Koike Juriko, Tokió kormányzója külön beszélt újságíróknak és jelezte, ha 2021-ben rendezik az olimpiát, akkor is Tokió 2020 lesz az elnevezése, márkaneve.

Az elmúlt hetekben – sportolók, sportszövetségek, politikusok mellett – egyre több olimpiai bizottság jelezte, hogy a halasztás lenne a legjobb megoldás a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben. Kanada vasárnap elsőként jelentette be, hogy ha az eredeti időpontban tartanák meg a játékokat, bojkottálja az eseményt.

A NOB álláspontja a fokozódó nyomás ellenére sokáig az volt, hogy nem kell elhamarkodottan dönteni, májusban is elég lehet határozni az esetleges módosításról, és a japán szervezők is rendszeresen úgy foglaltak állást, hogy tartják magukat az eredeti időponthoz. Thomas Bach ugyanakkor vasárnap már azt mondta, hogy a döntés négy héten belül megszületik, Abe Sindzó pedig erre reagálva hétfőn először beszélt az esetleges halasztásról.

Az olimpiát idén július 24. és augusztus 9. között rendezték volna meg.

HIVATALOS: 2021. július 23-augusztus 8. között lesz az olimpia

Hétfőn hivatalossá vált: az eredeti időponthoz képest egy év halasztással, 2021. július 23. és augusztus 8. között rendezik a XXXII. Nyári Olimpiai Játékokat Tokióban. Az olimpia elnevezése változatlan: Tokió 2020.

Hír

Erről hétfőn a japán szervezőbizottság, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), Tokió városa és a japán kormány telefonkonferencián állapodott meg hétfőn – tájékoztatott hírlevelében a nemzetközi ötkarikás szervezet.

A kulcsfontosságú felek vezetősége egy délelőtti konferenciahíváson gyűlt össze, amelyen Thomas Bach, a NOB első embere, Mori Josiró, a szervezőbizottság elnöke, Koike Yuriko, tokiói kormányzó, valamint Hashimoto Seiko, olimpiai és paralimpiai miniszter is részt vett, hozzájárulásukat fejezték ki az új menetrendet illetően.

A döntés megfelel a korábban a NOB Végrehajtó Bizottsága által lefektetett alapelveknek, így a sportolók és minden érdekelt fél egészségének megóvása kerül előtérbe, támogatva a COVID-19-vírus terjedsének megállítását; kiállnak a sportolók és az olimpiai sportok érdekeiért, valamint figyelembe veszik a globális nemzetközi sportnaptárat.

Az új időpont elegendő időt biztosít az egészségügyi hatóságoknak és a játékok szervezésében résztvevő minden félnek, hogy megbirkózzon a folyamatosan változó helyzettel, valamint a COVID-19-járvány által okozott felfordulással.

Korábban már megerősítették, hogy a már kvalifikált sportolók megtartják helyüket, a megszerzett kvótákhoz nem nyúlnak, hiszen a korábbi döntés értelmében a jövőre megrendezendő nyári ötkarikás esemény lesz a XXXII. Nyár Olimpiai Játékok.

„A döntés összhangban van azzal a számos hozzászólással és kéréssel, miszerint mihamarabb jelöljük ki az új időpontot. A gyors döntéshozatal a Nyári Olimpiai Sportágak Nemzetközi Szövetségével, a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Kontinentális Szövetségével és a tokiói szervezőbizottsággal való szoros együttműködésnek köszönhetően valósulhatott meg. Mindenkinek szeretném megköszönni a nagyszerű támogatását. Eme bejelentéssel biztos vagyok abban, hogy összedolgozva legyőzzük majd ezt a példa nélküli kihívást. Az emberiség egy sötét alagúton halad most át, a 2020-as tokiói olimpiai játékok lesz a fény ennek az alagútnak a végén” – vélekedett a NOB első embere, Thomas Bach.

Az olimpia idén nyáron július 24-én kezdődött volna, de a világméretű koronavírus-járvány miatt az elmúlt héten a halasztás mellett született döntés.

A paralimpiát 2021. augusztus 24. és szeptember 5. között rendezik.

forrás: mob.hu