Mégse

„Még soha nem voltam ilyen motivált” – szívműtéten esett át a világbajnok Molnár Péter

Egy születési rendellenesség miatt szívműtéten esett át Molnár Péter, ezért kihagyja az idei szezont, így a szegedi világbajnokságot is. A négyessel tavaly vb- és Eb-bronzot nyert 33 éves kajakos sietett leszögezni, hogy nem életmentő, hanem megelőző beavatkozásról van szó, amelyen át kellett esnie, hogy jövőre fizikálisan és mentálisan is tökéletes állapotban küzdhessen meg pályafutása megkoronázásáért: az olimpiai éremért.

Hír

„Nyolc hónapos koromban vették észre ezt a születési rendellenességet. Az egyik szívbillentyűm nem zárt rendesen, a vérnek egy kis százaléka visszaszivárgott, ez plusz terhelést adott a szívemnek és a szervezetemnek. Az állandó terhelés alatt ez folyamatosan növekedett, ezért tavaly úgy döntöttünk az orvosokkal, hogy

eljött az ideje a műtétnek

– kezdte kendőzetlen őszinteséggel Molnár Péter, aki 2018-ban az olimpiai számban, 500 négyesben a világbajnokságon és az Európa-bajnokságon is bronzérmet nyert Tótka Sándorral, Dudás Miklóssal és Kuli Istvánnal.

A 33 éves, világ- és Európa-bajnok kajakos szerint a sportolásban és a hétköznapi életben sem akadályozta őt ez a billentyűprobléma, ám döntenie kellett azért, hogy a tokiói olimpiára nyugodtan tudjon készülni. „Nagyon sok ember él ezzel a rendellenességgel. Egyáltalán nem voltak tüneteim, és mivel félévente jártam kontrollvizsgálatra, és az orvosok sem tiltották meg a sportot, így sokáig viszonylag nyugodt voltam, bár azt tudtam, hogy egyszer át kell esni a műtéten. Szerettem volna, ha ez a pályafutásom után történik meg, de őszinte leszek, néha megfordult a fejemben, egy-egy edzés vagy nagyobb verseny után, amikor komolyabb teljesítményt adott le a szervezetem, hogy vajon ez jó-e a szívemnek. A vizsgálatok alatt folyamatosan éreztették velem, hogy azért nem vagyok teljesen egészséges. Egyre többet motoszkált a fejemben ez a tudat, amely fel tudja őrölni az embert, ezért úgy voltam vele, hogy jobb minél hamarabb túlesni rajta, hogy fizikálisan és mentálisan is tökéletes állapotban legyek. Annyira kiélezett most a mezőny a férfi kajakban, hogy úgy éreztem, tényleg minden szinten a topon kell lennem, hogy ki tudjak jutni az olimpiára. Azt azonban fontosnak tartom kiemelni, hogy

nem egy életmentő műtétről van szó, hanem egy megelőző beavatkozásról,

szerencsére a mai világban ez egy rutinműtét, én pedig mérhetetlenül hálás vagyok azért, hogy erre az egészségügyi problémára van megoldás.”

Az operáció március 14-én történt, a kórházat tíz nappal később hagyhatta el, onnantól kezdve az első négy hétben mellkasrögzítőt kellett viselnie, és a mellkast érő különböző terhelésekre (nehezebb tárgyak emelése, guggolás stb.) fokozottan kellett figyelnie. Öt héttel később már elkezdett kocogni, a csont gyógyulására hat-nyolc hetet jósoltak, a május eleji, nyolcadik heti kontrollon, ha mindent rendben találnak, akkor elkezdheti a fizikoterápiás kezeléseket, a rehabilitációs gyakorlatokat, a kis súlyokkal való edzést – természetesen mindezt szigorú szakmai megfigyelés mellett.

„Ebben nagyon nagy segítségemre van klubom, a Honvéd, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság, köszönettel tartozom nekik, mert maximálisan támogatnak engem. Szerencsére egyre jobban érzem magam, de az eleje nagyon nehéz volt, 25 éve folyamatosan sportolok, és amikor hetekre leállítják az embert, azért az megviseli, ugyanúgy lelkileg, mint fizikálisan.

Mióta azonban elkezdhettem a mozgást, sokkal jobban vagyok,

és bár nem kívánom senkinek, hogy így szerezzen magának motivációt, de én például még soha sem éreztem magam annyira motiváltnak, mint most.”

Természetesen a műtét óta többször is kint volt a Hüvös Viktor vezette csapat edzésén, de a lábadozás alatt is folyamatosan tartotta a kapcsolatot társaival. „Manapság nem nehéz kontaktban lenni egymással, nekünk is van egy csoportunk, ahol megy az üzenetezgetés, ugyanúgy mentek a hülyeségek, nem maradtam ki semmiből, szinte minden percben velem voltak a srácok. Utána rendkívül jó érzés volt kimenni hozzájuk az edzésre, nagyon hiányoztak. Szerencsére azt látom rajtuk, hogy mindenki előrébb tudott lépni tavalyhoz képest, meglátjuk, hogy ez mire lesz elég. Én mindenesetre ott leszek mellettük minden versenyen.

Ha kell, vizet viszek nekik, ha kell, polírozom a hajójukat”

– nevetett Molnár Péter.

Azt ugyan nagyon sajnálja, hogy a szegedi világbajnokságot ki kell hagynia, de abban reménykedik, hogy a következő szezonban még erősebben áll majd rajthoz. „Azért már elvonási tüneteim vannak a víz és a lapát hiányától. Nem érzem magam öregnek, de fiatalabb már nem leszek, abban azonban nagyon bízom, hogy jövőre borsot tudok még törni a fiatalok orra alá. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy minden korosztályban, minden világversenyt végigjártam, szinte teljes a kollekcióm, már csak egy dolog hiányzik: egy olimpiai érem.”

Edzés előtt, nyolc évtized után…

Most már tényleg öreg vagyok… - mondta legutóbbi találkozásunkkor, valamikor a múlt év végén. Ettől függetlenül a szokásos őszi erőfelmérés alkalmával tavaly is meghódította a Hideghegyet, most pedig az embert próbáló kánikula sem tartja vissza attól, hogy holmi békés hűsölés helyett edzést tartson. No persze, hol is ünnepelhetne stílszerűbben, mint a Dunán? Babella László, a váci kajak-kenusok nagy „Öreg”- je nyolcvanéves.

Hír

A közvetlen hangnem korántsem véletlen: régóta tegeződünk és több legendás emlékét is megírtam már, a hajdani eperföldes kalandoktól kezdve a minimálköltséges „túlélőtúrákig”. A mester, aki sajátos filozófiájával iskolát teremtett a Dunakanyarban és elhivatottan bábáskodott a első kajakos egyéni olimpiai aranyérem megszületésénél, épp a délutáni edzésre indul…

– Sok minden megtörtént már veled, de ennyi esztendős még sosem voltál… Hogyan tekintesz most erre a kerek dátumra?

– Nem érdem ez, hanem állapot. Ritkaság, hogy valaki ennyi ideig aktívan edzősködjön, de ez is véletlen szerencse.

– Egyébként is szerencsés embernek tartod magad?

– Nagyon. Rengeteg olyan helyzet volt az életemben, amikor egy hajszál választott el attól, hogy valami igazán komoly baj történjen velem, de az utolsó pillanatban valahogy mégis mindig megmenekültem.

– Rendben, elfogadom, hogy az aktivitásod, a fizikai állapotod egyfelől szerencse dolga, de mi az, amit te tettél és teszel érte?

– Olyan edző voltam mindig, aki együtt hajtott, együtt dolgozott a versenyzőivel. Személyesen ott voltam a harcban…

– És nem fáradtál még el benne?

– Nem, mert minél tevékenyebb valaki, annál jobban bírja. Így is kopik az ember, de csak szép lassan. Ha viszont elengedi magát, akkor zuhanórepülés van.

– Milyen érzésekkel gondolsz most vissza az eddig megtett utadra?

– Nagyon büszke vagyok a tanítványaimra, az elért eredményeikre. De nem csak a versenyzőként elért sikereikre gondolok, hanem arra is, hogy a sport által milyen emberré váltak. Elmentem egyszer egy szülőhöz látogatóba és mondtam neki, hogy világbajnokot nevelek a gyerekéből. Azt válaszolta: tudja mit, Babella úr, ne világbajnokot neveljen belőle, hanem rendes embert. Aztán hozzátette: ha emellett esetleg mégis világbajnok lenne belőle, az nem baj… Ezt soha nem felejtettem el és igyekeztem megfelelni ennek az elvárásnak.

– Van olyan dolog, amit esetleg megbántál, amit ma már másképp csinálnál?

– Hogyne volna. Nagyon sok ilyen van. Én se vagyok olyan ember, aki mindig csak jót csinál és sose téved. Sok jó sportolót és embert neveltem, de azért ez sem jött össze minden esetben. Olyan is előfordult, hogy kiálltam a gyerekek védelmében, aztán kidobtak.

– Azóta mennyire stabilak a pozícióid?

– Most sem egyszerű a helyzet…

– Az nem fordult meg a fejedben, hogy visszavonulj? Hogy egyszerűen azt mondd magadnak: én már bőven megtettem, ami megtehető, nyugodtan hátrébb léphetek a frontvonal mögé…

– Én mindig úgy gondoltam, hogy addig akarok működni, amíg használni tudok. Eddig sorozatban voltak, és most is vannak olyan versenyzőim, akik képesek arra, hogy nagy eredményt érjenek el. Számtalan világbajnokot került ki a kezeim alól, már nem a saját karrierem érdekel, hanem az, hogy őket – akik bíznak bennem – el tudjam vinni a legmagasabb szintig. Nem akarom úgy abbahagyni, hogy ne teljesítsem, ami bevállaltam.

– Mindenáron?

– Ha úgy érzem, hogy már nem vagyok képes ellátni ezt a feladatot, rögtön odaadom őket: nem ragaszkodom, sőt, küldöm őket máshoz.

– Hogyan látod a váci kajak-kenu  jövőjét?

– Nagyon sok tanítványomból lett edző és annak örülök, hogy a ők jó irányba tartanak. Van egy váci iskola, amiből táplálkozva  az én embereim nagy hatással vannak és lehetnek a jövőben is a sportágra.

– Vagyis bármi is lesz, bárhol is tevékenykednek, de valamilyen formában viszik tovább azt, amit annak idején itt magukba szívtak…

– Pontosan.

– Az mit jelent számodra, hogy a fiaid is a nyomdokaidban járnak?

– Az nagyon jó érzés. Gyakran előfordul, hogy most már én kérem ki az ő szakmai véleményüket. Hesz Misa is gyakran beül a motorosomba, mind a mai napig és tanácsokkal látja el a gyerekeket. Ma pedig épp egy másik kedves korábbi tanítványom, Petró Ádám lesz ott az edzésen. Nagy öröm ez nekem.

– Melyik volt  eddig a legemlékezetesebb kerek születésnapod?

– Hatvan éves voltam, amikor Gyulay Zsolt egy meglepetés köszöntést szervezett nekem egy szolnoki versenyen. Nagyon jól esett.  Akkor voltam talán a legboldogabb.

– A holnapi nap mennyire lesz számodra különleges? Ugyanúgy töltöd majd, mint bármelyik szombatot, bármilyen hőség lesz, ugyanúgy el fogsz menni edzésre?

– Ugyanúgy. Régebben nagyobb jelentőséget tulajdonítottam az ilyen ünnepeknek. Nem mondom, hogy nem esik jól, ha valaki felkeres és felköszönt, de az ünneplés már nem annyira fontos.

– Ha ideröppenne Kisvácra egy jótündér és azt mondaná: „ Öreg, kössünk üzletet, visszakapsz harminc esztendőt, újra ötvenéves leszel, élhetsz, mint Marci Hevesen, de nem foglalkozhatsz többé kajakozással… „ Mit szólnál hozzá, egyáltalán, elgondolkodnál rajta?

– Az én életem és a kajak egy. Tehát a válasz egyértelmű. Hadd csináljam újra, akármilyen nehéz volt. Nagyon boldog vagyok, amikor látom, hogy egy tanítványom értékesebbé válik, mint amilyen nélkülem lett volna.

– Persze van egy pont – legyen szó filozófusról, tudósról vagy éppen kajakedzőről – amikor a tanítvány szükségszerűen szembefordul a mesterével és megkérdőjelezi, vagy akár el is veti az elveit, hogy újabb dolgok felé tudjon lépni. Hogyan élted meg az ilyen helyzeteket?

– Az én hitvallásom az, hogy akkor vagyok nagy, ha magamnál nagyobbakat tudok nevelni. Vagyis örömmel fogadom, ha valaki túlfejlődik rajtam.

– Pedig adott esetben ez úgy tűnhet, hogy az illető az ellenségeddé válik… Akkor sem zavar?

– Csak akkor, ha az a valaki fondorlatos úton teszi, amit tesz. Egyébként soha nem éreztem féltékenységet, egy tanítványom sikerének néha jobban tudok örülni, mint a sajátomnak.

– A kabalaszokásaid megvannak még?

– Persze, mindegyik.

– Akkor ma is szertartásosan megnézed előbb a stéget, mielőtt belépnél a csónakházba…

– Ez így van. Sok minden állandó, például az is, ahogy rámkiabálnak az utcán, hogy „szia Öreg!”

– Ha jól saccolom, akkor ezt már ötven éve kiabálják…

– Igen, már harmincévesen Öreg voltam.

– Kitől kaptad ezt a nevet?

– Sokáig együtt eveztem a tanítványaimmal, és aki a legöregebb a hajóban, azt automatikusan elnevezik öregnek. Poénból. És én voltam a legidősebb.

– „Szorgalom, fájdalomtűrés, kötelességtudat” – egy korábbi interjúban ezeket a fogalmakat említetted nekem az edzői hitvallásod kulcsszavaiként. De mit csinálsz olyankor, amikor éppen pihensz?

– Imádok építkezni…

– De hát az is munka… Mi a helyzet az édes semmittevéssel?

– Nem szeretek tétlenkedni. Kérdezték is sokan, hogy mikor jutott időm mindarra, amit életemben megcsináltam. Házakat, lapátokat, erőgépeket, meg egy csomó más dolgot. Mondtam nekik, hogy nekem is csak huszonnégy órából álltak a napjaim, de annak minden másodpercét kihasználtam.

– Mit tartasz az eddig megtapasztalt életed legfontosabb tanulságának?

– Hogy legyen az ember tisztességes mindenekfelett.

– No erre könnyen megkaphatod azt a reakciót, hogy „de hát Öreg, te mindig a zsiványságra, a dörzsöltségre nevelted a versenyzőidet…

– Igen, de a vízen legyen dörzsölt az ember, meg futás közben. Ott tényleg nincs kegyelem, nincs irgalom. És mindig legyen egy mérték. A harc viszi előbbre az embert, viszont az aljasság nem megengedett. Rafináltan kell küzdeni, de emberségesen.

– Ha már a váci zsiványságot említettük, az jutott eszembe, hogy a nosztalgia kedvéért, születésnapi ajándék gyanánt kaphatnál egy kosár gyümölcsöt a tahi eperföldekről a hajdani nagy futások emlékére…

– Az a helyzet, hogy most már nekem is rengeteg eprem van. Én kapáltam, gondoztam; nagyon szép az idei termés.

– És ha azt látnád, hogy egy csapatnyi tikkadt sportoló csemegézik rajta?

– Nem zavarnám el őket…

Gigászi csaták Szolnokon – tét a szegedi vébé

Keddtől csütörtökig rendezik Szolnokon a kajak-kenusok második válogatóját, amely a jövő heti Európa Játékokra és többségében az augusztusi, szegedi világbajnokságra is válogat. Vannak olyan számok, ahol már eldőlt vagy csak formalitás a verseny, de több számban is hatalmas harc várható, és tizedek dönthetnek a csapatba kerülésről. Előzetes.

Hír

Az egyik legfontosabb kérdésre már a válogató előtt választ kaptunk: ahogy az várható volt, nem lesz kihívója Tótka Sándornak, Birkás Balázsnak, Kuli Istvánnak és Nádas Bencének. Ők négyen uralták a négyes összeállítása szempontjából fontos 200 és 400 egyest, valamint 500 párost, és bár össze lehetett volna ülnie bármilyen négyesnek ellenük a második válogatón, de Hüvös Viktor fiai kihívó nélkül maradtak.

„Az biztos, hogy jövő héten az Európa Játékokon ez a négyes indul, de csak ott tudom megállapítani, hogy az európai mezőnyben milyen erőt képvisel ez az egység, így

a világbajnokságon való indulásuk még nem biztos”

– mondta Hüttner Csaba szövetségi kapitány.

Négyük közül nem is áll rajthoz a válogatón Kuli és Nádas, hiszen nekik a céljuk a négyesbe való bekerülés volt, ezt elérték, így rápihennek az Európa Játékokra, Tótka és Birkás azonban ott lesz, és összecsap 200 egyesben. Az első válogatót Birkás nyerte 0,061 másodperccel Tótka előtt.

A Kuli, Birkás, Tótka, Nádas négyes kihívó nélkül maradt

A király számban, 1000 egyesben Kopasz Bálint nagy fölénnyel nyert, itt csupán 11 induló várható, hiszen más számokra koncentrálnak a férfi kajakosok. Például az 1000 párosra, ahol alakultak új egységek, hogy harcba szálljanak az első válogatón győztes Koleszár Mátyás, Németh Viktor Máté duóval. Az első válogatón második Tóth Dávid, Kulifai Tamás kettős ismét ott lesz a mezőnyben, új páros viszont az Erdőssy Csaba, Bogár Gábor, a Kammerer Zoltán, Gál Péter István és a Noé Zsombor, Solti László egység is, de nem szabad megfeledkezni a Noé Bálint, Ilyés Róbert egységről sem.

A férfi kajak 1000 páros döntője az első válogatón:

A férfi kenusok ugyanezen számában is hasonló a helyzet, az első válogatót mindössze 0,183 másodperccel nyerte meg a Kiss Balázs, Dóri Bence páros 1000 méteren a Sáfrány Mátyás, Bakó Tamás egység előtt, de a Korisánszky Dávid, Fekete Ádám kettősnek is csupán egy másodperc volt a hátránya a győztessel szemben. A Kiss, Dóri duó kihívói azonban változtattak a felállásokon: Sáfrány Mátyás Mike Róberttel, Bakó Tamás Korisánszky Dáviddal, Hajdu Jonatán pedig Fekete Ádámmal ül össze, míg az első válogató negyedik helyezettje, a Lelovics Dávid, Adolf Balázs kettős változatlan felállásban küzd meg a győzelemért.

A férfi kenu 1000 páros döntője az első válogatón:

„Ugyanúgy sok induló van, mint az első válogatón volt, azt gondolom, hogy

ennyi jó páros kevés országban van, mint most nálunk,

szóval egészen biztosan fantasztikus versenyeket láthatunk majd” – kommentálta Hüttner Csaba, aki szerint egyesben is nagy csata lesz. Ott az első válogatón Kiss Tamás 0,083 mp-el nyert Bodonyi András előtt, aki azóta fogadkozott, hogy sokat fejlődött a technikája, és vissza szeretne vágni a vereségért. Férfi kenuban csak ebben a két olimpiai számban rendeznek versenyt a második válogatón is.

Női kenuban a szövetségi kapitány szerint nem várható meglepetés, hiszen 500 párosban a Balla Virág, Devecseriné Takács Kincső egység kiemelkedik a mezőnyből, a másik olimpiai szám, a 200 egyes pedig ismét Lakatos Zsanett és Nagy Bianka csatáját hozhatja. Az első válogatón itt Lakatos nyert 0,1 másodperccel megelőzve Nagyot.

A Balla, Devecseriné párosnak nincs ellenfele itthon

A legerősebb szakágban, női kajakban az ötszörösolimpiai bajnok Kozák Danuta vélhetően ismét kiemelkedik majd a mezőnyből 500 egyesben, de nagy csata várható az első válogatón mögötte végzett Csipes Tamara, Medveczky Erika és Bodonyi Dóra között. Sőt, az első válogatón a döntőben kevésbé jól szerepelt Kárász Anna és Gazsó Dorka is odaérhet a legjobbak közé, valamint nem szabad elfeledkezni a két olimpiai bajnokról, Szabó Gabrielláról és Fazekas-Zur Krisztináról.

Párosban az első válogatón győztes Kárász Anna, Kozák Danuta kettős és az ott másodikként végzett Csipes Tamara, Medveczky Erika duó csatája várható.

Várhatóan most sem lesz ellenfele Kozák Danutának

„Mint mindig, most is hatalmas harc várható a női kajakosoknál, hogy beverekedjék magukat a csapatba. Egyesben Dana mögött az első válogatón nagyon kevés volt a különbség a másodiktól az ötödik helyezettig, Kárász Anna és Gazsó Dorka pedig nem azt nyújtotta a döntőben, amit tud” – mondta Hüttner Csaba, aki beszélt arról is, hogy egyelőre nem biztos, hogy minden számban lesz szétlövés az Európa Játékok előtt, ha nem ugyanazok a hajók nyerik a két válogatót.

„Szétlövés biztos, hogy lesz, de nem biztos, hogy az Európa Játékok előtt.

Nagyon sűrű a program, hiszen a jövő héten már kezdődik Minszkben a verseny, és nem biztos, hogy igazságos lenne, ha a válogató után, mondjuk pénteken úgy rendeznénk szétlövést, hogy valaki többet versenyzett az előtte való három nap során. Egyeztetni fogunk az edzőkkel és a versenyzőkkel, és igyekszünk a legjobb döntést meghozni, de egyelőre erről korai beszélni” – nyilatkozta Hüttner Csaba.

A szövetségi kapitány várhatóan pénteken hirdeti ki az Európa Játékokra utazó keretet, amely tehát még nem feltétlenül fog minden számban egyezni a szegedi világbajnokságon induló csapattal.

A paraversenyzőknek ez lesz az első válogatójuk, hiszen az Európa-bajnokságon szerepeltek, amikor az épek első válogatóját rendezték. Itt a második válogatóra július közepén kerül sor.

A 16 éves Kiss Péter berobbant az Eb-n aratott győzelmével

„A legnagyobb verseny a férfiaknál várható KL1-ben, ahol megküzd egymással a tavalyi vb-ezüstérmes Suba Róbert, a tavalyi vb-negyedik Juhász Tamás és az idei Európa-bajnok Kiss Péter. Közülük csak kettő juthat ki a világbajnokságra – kezdte Weisz Róbert szövetségi kapitány. – Kiélezett verseny lehet még KL3-ban, ahol a szakma nagy öregje, Fábián István, valamint a két fiatal titán, Kiss Erik és Török Dávid harcol majd a vb-részvételért. Nagyon örülök annak, hogy minden számban lesz legalább két induló a válogatón, ez pedig a para szakág erősödését jelzi.”

A parások szerdán szállnak vízre Szolnokon.

A teljes versenyműsort megújult oldalunkon, ide kattintva nézhetik meg, ahol az eredményeket is nyomon lehet követni a következő napokban, de Facebook-oldalunkon is jelentkezünk Szolnokról a szokásos közvetítéssel, honlapunkon pedig a versenyzők véleményét is olvashatják majd.