Mégse

Magabiztosan Plovdiv felé!

Takács Tamara és Kopasz Bálint – egyelőre róluk szól idén a gyorsasági kajak szakág, hiszen előbbi K-1 500 méteren, utóbbi ezren nyerte meg az első világ- és Európa-bajnoki válogatót a Maty-éren. C-1 1000 méteren Vasbányai Henrik győzött, a sprintereknél pedig Hajdu Jonatán, Devecseriné Takács Kincső és Horváth Bence állhatott fel a dobogó legfelső fokára.

Válogató
Hír

Takács Tamara továbbra is veretlen a hazai mezőnyben, hiszen a májusi rangsoroló után pénteken ő nyerte meg az első válogatót K-1 500 méteren a szegedi Maty-éren. Fábiánné Rozsnyói Katalin tanítványa a finisben volt erős, s utasította maga mögé a 200-as Lucz Dórát, valamint az 1000 méteren világbajnok Medveczky Erikát.

„Ólmos volt a vége” – mondta mosolyogva edzőjének, Takács Tamara.

„Pont hogy az eleje volt ólmos” – válaszolta a tréner, aki szerint tanítványa az idén fellépett az első lépcsőfokra a tokiói olimpia felé vezető úton.

Hogy mi Tamara sikerének a kulcsa?

„Az, hogy nyugodt voltam és bíztam magamban. Minden versenyemen próbálok magamra összpontosítani” – mondta Takács Tamara.

„Szerintem az, hogy Tamara nagyon akar. Sokszor vissza kell fogni őt az edzéseken, mert többet akar vállalni, mint ami a feladat – folytatta Fábiánné Rozsnyói Katalin. – Rengeteget számít, hogy amikor hozzám került fiúkkal edzett, gyakorlatilag az ő hátukon jutott el idáig. Attól a munkától olyan állóképességet szerzett, amelyre most nagyon jól lehet építkezni.”

Kopasz Bálint állóképességére sem lehet panasz. Kopaszné Demeter Irén versenyzője 3:31-es időt „csónakázott” K-1 1000 méteren, a végén szinte teljesen kiengedve, Ceiner Benjámint és Noé Bálintot maga mögé utasítva érkezett a célba. Hogy szokásától eltérően miért nem ment maximum pályát?

„Az ötszáz miatt most már taktikusabban kell versenyezni, be kell osztani az erejét. Egy 3:25-3:26 körüli időt két nap után is megérez, most másképp raktuk össze a taktikát. Bálint ötszáznál látta, hogy nincs, aki megszorongathatná, kétszázzal a vége előtt még indított egyet, de a végét okosan elengedte” – mondta Demeter Irén, aki az idén zsúfolt programot szervez versenyzőjének.

„Az idén szeretnék rajthoz állni az U23-as világbajnokságon, a felnőtt Európa-bajnokságon ezer és ötszáz egyest is indulni, a racicei világbajnokságon pedig egyértelműen az ezer egyes indulás lenne a cél” – fogalmazta meg programját a versenyző.

Férfi C-1 1000 méteren Vasbányai Henrik győzött, mögötte korábbi párja Varga Dávid és Bodonyi András zárt a dobogón. Henrik egyelőre még mindig keresi a helyét a mezőnyben, ahogy fogalmazott: fejben kell rendbe tennie magát.

„Még mindig hullámhegyek és völgyek vannak az életemben. Vannak napok, amikor félősen kelek, van, amikor pedig meg akarom mutatni a világnak. Délelőtt a félős Henriket láthatták, délután pedig a dacosat. Remélem a holnapi páros során is ezt az arcomat tudom mutatni” – magyarázta a kenus.

A sprintereknél férfi C-1 200 méteren Hajdu Jonatán konstans a győztes arcát mutatja, úgy tűnik, jó időre kibérelte magának a dobogó legfelső fokát.

„Azért tudok nyerni, mert bennem vannak az előző évek, amikor sokat készültünk 200-ra, hiszen az volt a fő számom – mondta a Dunaferr fiatalja. – Most készülök ötszáz méterre és végzek ezres munkát is, de a cél, hogy megtartsuk a kétszáz métert, s mellé pakoljuk be a többi számot a zsákba.”

Devecseriné Takács Kincső női C-1 200 méteren pakolt be egy győzelmet, csapattársát és párját, Balla Virágot utasította maga mögé. Kincső örült, hogy a Világkupa-menetelés után végre pihenten tudott odaállni egy versenyre.

„Az a típusú versenyző vagyok, aki pihenten jobban oda tudja tenni magát, jobban tud koncentrálni. Örülök, mert az elmúlt időszakban száz méter után már lehúzták a redőnyt, most száz méter után is ki tudtam hajtani magam” – magyarázta a versenyző.

Férfi K-1 200 méteren is győztest avattak, akárcsak a májusi rangsorolón, ismét a győri Horváth Bence diadalmaskodott Tótka Sándor és Molnár Péter előtt.

„Hogy minek köszönhetem a sikerem? Annak, hogy a Világkupán kaptam egy jókor jött pofont. A B-döntőben olyan időt akartam evezni, ami az A döntőben is megállja a helyét, de rástresszeltem, rosszul rajtoltam, és nem értem utol Birkás Balázst. Az edzőm, Tokár Krisztián változtatott egy kicsit a technikámon, pontosabban nem a technikán, hanem a lapátomon. Pár napja itt Szegeden mentem egy maximum pályát, kézi méréssel 33.89-et eveztem, most a versenyen is ezt az időt értem el, amivel nagyon elégedett vagyok” – mondta Horváth Bence.

Öt kvóta a cél paraversenyzőinknek a szegedi vébén

A magyar para kajak-kenu válogatott számára is elkezdődtek az edzőtáborozások. Számukra is a szegedi világbajnokság lesz az év fő eseménye, amelyen Weisz Róbert szövetségi kapitány szerint akár érmeket is nyerhetünk.

Hír

Havonta egy hosszú hétvégén jönnek össze legjobb paraversenyzőink egy-egy közös munkára, februárban tartották az első, négynapos edzőtábort Dunavarsányban. „Ezeknek az elsődleges célja, hogy együtt legyenek a versenyzők, hogy összerázódjon a csapat. Ilyenkor új ingert kapnak a közös edzésmunka által” – kezdte Weisz Róbert szövetségi kapitány, aki kiemelte, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság új elnöke, Szabó László és a szakmai igazgató, Ligárt Balázs is meglátogatta a csapatot Dunavarsányban.

„Szeretném megköszönni a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek és a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, hogy közösen biztosítják a felkészülés és a versenyeztetés feltételeit. Ennek is köszönhetjük, hogy március 18-án, hétfőn elutazhatnak a legjobbak Csamangó Attila vezetésével az olaszországi Sabaudiába edzőtáborba. Erre azért van szükség, mert jövő májusban lesz egy pótkvalifikációs világbajnokság, amely előtt el kell majd mennünk egy melegvízi edzőtáborba, ezért most kipróbáljuk Sabaudiát” – mondta Weisz Róbert.

Varga Katalin negyedik lett a tavalyi vébén, ez az idén olimpiai kvótát érne

Varga Katalin és Suba Róbert biztosan kiutazik Olaszországba, Juhász Tamás kisebb sérülést szenvedett, az ő részvétele még kérdéses. Ezt követően még egy összetartást tervez a paraválogatott, majd májusban a rangsorolóval elindul számukra is a versenyszezon, május végén pedig Poznanban már az Európa-bajnokságon kell helytállniuk. Azon a hétvégén világkupát rendeznek az ép gyorsasági versenyzőknek, előtte, kedden és szerdán tartják a paraversenyeket.

A para szakágban is a szegedi olimpiai kvalifikációs világbajnokság a szezon fő versenye, itt és a jövő évi pótkvalifikációs vébén lehet csak megszerezni az olimpiai kvótákat. A parásoknál, ha valaki kajakban szerez egy kvótát, akkor kenuban is elindulhat majd Tokióban – ehhez az első hat között kell végezni a szegedi vébén.

Suba Róbert számára reális lehet az éremszerzés a szegedi vébén is

„Ha az elmúlt év eredményeit nézzük, akkor öt kvótára reális esélyünk lehet, Suba Robi és Juhász Tomi két-két kvótát szerezhet, Varga Kati pedig azért csak egyet, mert az ő kategóriájában csupán kajakban rendeznek futamot az olimpián, kenuban nem. A realitások azt mutatják, hogy egy-két érmet nyerhetünk a szegedi vébén, míg Rozbora Andrásnak és Kiss Eriknek jövőre, a pótkvalifikációs világbajnokságon talán lehet esélye még olimpiai kvótát szerezni” – zárta Weisz Róbert, a magyar paraválogatott szövetségi kapitánya.

Jelentős gazdasági növekedés az MKKSZ-ben

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség gazdasági hátterébe engedett kisebb betekintést Kárai Péter. Az MKKSZ gazdasági és vagyongazdálkodási alelnöke az InfoRádió Víztükör című adásában beszélt arról, hogy a jelentős állami támogatásnak is köszönhetően miként növekedett a szövetség gazdálkodási tevékenysége.

Hír

Kárai Péter társadalmi pozícióban jellemzően a költségvetés arányait, a nagyobb kiadásokat felügyeli a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben, ő terjeszti elő a költségvetést, ő számol be róla a közgyűlésnek.

„Egyfajta felügyeleti külső szem vagyok, egy véleményformáló, tanácsadó szerepet töltök be ebben a gazdasági tevékenységben, amelyet alapvetően a szövetség gazdasági apparátusa és operatívan a gazdasági igazgató végez, a napi döntésekben pedig Schmidt Gábor elnök is benne van” – mondta Kárai Péter, aki egy nagyobb középvállalatéhoz hasonlította a Magyar Kajak-Kenu Szövetség jelentős mértékben megnövekedett költségvetését.

„2010-ben 500 millió forint volt a költségvetés,

ez közel 18 szorosára nőtt,

hiszen a 2018-as évi költségvetés kiadási főösszege meghaladta a 8,7 milliárd forintot, beleértve a közvetett támogatásokat is. Nem szabad elfelejteni, hogy a szövetség alaptevékenysége a versenysport, ezért az eredményesség, az olimpiai eredményesség mindig a középpontban kell, hogy legyen.

A versenysport teljes költségvetésünk nagyságrendileg 3 milliárd forint.

Az utóbbi évek eredményessége bizonyítja, hogy itt is rendben vagyunk.”

Kárai hozzátette, hogy a versenysport mellett számos más területen komoly fejlődés látszik a magyar kajak-kenu sportban. „Az infrastrukturális beruházások, a szabadidős programok, a létesítményfejlesztések és önálló projektként a sportágspecifikus mérési és teljesítménydiagnosztikai központ is azt mutatja, hogy jelentősen megnövekedett a gazdálkodási tevékenységünk.”

Kárai Péter, aki tagja az Európai Kajak-Kenu Szövetség elnökségének is, elmondta, hogy kiemelt támogatást nyújtanak a tagszervezeteknek is. „Az állami forrásoknak köszönhetően 2018-ban 116 tagszervezetünk kapott valamiféle támogatást, összesen 939 millió forint értékben. Ebben nyilván benne vannak a sportolói és edzői fizetések, de ide tartozik a kisbusztender is, amelynek keretében eszközöket juttatunk el a tagszervezeteknek. Az edzői támogatások is nőttek, 2018-ban 176 edzőnk kapott valamiféle támogatást, ez a teljes csomag 457 millió forint volt.

Egy edző akár három-négy évtizedig is szolgálhatja a sportágunkat, ezért ők kiemelten fontosak számunkra.”

Beszélt a doppingolással szembeni zéró toleranciáról is, arról, hogy 2017-ben komoly doppingellenes programot indított a magyar szövetség, amely évente saját forrásból 25 millió forintot szán a különböző ellenőrzésekre, ez azt jelenti, hogy ebben az olimpiai ciklusban 100 milliót költ a doppingellenes harcra – ez teljesen egyedülálló a magyar sportági szakszövetségek között. Kárai hozzátette, hogy a legális teljesítményfokozás szempontjából is rendkívül fontos volt a kormányzati támogatással létrehozott teljesítménydiagnosztikai központ, amelynek köszönhetően már más sportágakkal is elkezdődött az együttműködés: például a vívókkal, a triatlonosokkal vagy az atlétákkal.

 

A kajak-kenu olimpiai helyzetéről is szó esett, Kárai kiemelte, hogy a sportág jelenlegi olimpiai helyzete viszonylag stabil. A kajak-kenu magas, 330-as kvótaszámmal bír a 10.500 fős sportolói mezőnyben, ráadásul a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség számára kulcskérdés, hogy az ötkarikás programban maradjon a sportág, hiszen az ICF bevételének 93 százaléka a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól származik.

A teljes beszélgetés ide kattintva meghallgatható.