Mégse

Magabiztosan Plovdiv felé!

Takács Tamara és Kopasz Bálint – egyelőre róluk szól idén a gyorsasági kajak szakág, hiszen előbbi K-1 500 méteren, utóbbi ezren nyerte meg az első világ- és Európa-bajnoki válogatót a Maty-éren. C-1 1000 méteren Vasbányai Henrik győzött, a sprintereknél pedig Hajdu Jonatán, Devecseriné Takács Kincső és Horváth Bence állhatott fel a dobogó legfelső fokára.

Válogató
Hír

Takács Tamara továbbra is veretlen a hazai mezőnyben, hiszen a májusi rangsoroló után pénteken ő nyerte meg az első válogatót K-1 500 méteren a szegedi Maty-éren. Fábiánné Rozsnyói Katalin tanítványa a finisben volt erős, s utasította maga mögé a 200-as Lucz Dórát, valamint az 1000 méteren világbajnok Medveczky Erikát.

„Ólmos volt a vége” – mondta mosolyogva edzőjének, Takács Tamara.

„Pont hogy az eleje volt ólmos” – válaszolta a tréner, aki szerint tanítványa az idén fellépett az első lépcsőfokra a tokiói olimpia felé vezető úton.

Hogy mi Tamara sikerének a kulcsa?

„Az, hogy nyugodt voltam és bíztam magamban. Minden versenyemen próbálok magamra összpontosítani” – mondta Takács Tamara.

„Szerintem az, hogy Tamara nagyon akar. Sokszor vissza kell fogni őt az edzéseken, mert többet akar vállalni, mint ami a feladat – folytatta Fábiánné Rozsnyói Katalin. – Rengeteget számít, hogy amikor hozzám került fiúkkal edzett, gyakorlatilag az ő hátukon jutott el idáig. Attól a munkától olyan állóképességet szerzett, amelyre most nagyon jól lehet építkezni.”

Kopasz Bálint állóképességére sem lehet panasz. Kopaszné Demeter Irén versenyzője 3:31-es időt „csónakázott” K-1 1000 méteren, a végén szinte teljesen kiengedve, Ceiner Benjámint és Noé Bálintot maga mögé utasítva érkezett a célba. Hogy szokásától eltérően miért nem ment maximum pályát?

„Az ötszáz miatt most már taktikusabban kell versenyezni, be kell osztani az erejét. Egy 3:25-3:26 körüli időt két nap után is megérez, most másképp raktuk össze a taktikát. Bálint ötszáznál látta, hogy nincs, aki megszorongathatná, kétszázzal a vége előtt még indított egyet, de a végét okosan elengedte” – mondta Demeter Irén, aki az idén zsúfolt programot szervez versenyzőjének.

„Az idén szeretnék rajthoz állni az U23-as világbajnokságon, a felnőtt Európa-bajnokságon ezer és ötszáz egyest is indulni, a racicei világbajnokságon pedig egyértelműen az ezer egyes indulás lenne a cél” – fogalmazta meg programját a versenyző.

Férfi C-1 1000 méteren Vasbányai Henrik győzött, mögötte korábbi párja Varga Dávid és Bodonyi András zárt a dobogón. Henrik egyelőre még mindig keresi a helyét a mezőnyben, ahogy fogalmazott: fejben kell rendbe tennie magát.

„Még mindig hullámhegyek és völgyek vannak az életemben. Vannak napok, amikor félősen kelek, van, amikor pedig meg akarom mutatni a világnak. Délelőtt a félős Henriket láthatták, délután pedig a dacosat. Remélem a holnapi páros során is ezt az arcomat tudom mutatni” – magyarázta a kenus.

A sprintereknél férfi C-1 200 méteren Hajdu Jonatán konstans a győztes arcát mutatja, úgy tűnik, jó időre kibérelte magának a dobogó legfelső fokát.

„Azért tudok nyerni, mert bennem vannak az előző évek, amikor sokat készültünk 200-ra, hiszen az volt a fő számom – mondta a Dunaferr fiatalja. – Most készülök ötszáz méterre és végzek ezres munkát is, de a cél, hogy megtartsuk a kétszáz métert, s mellé pakoljuk be a többi számot a zsákba.”

Devecseriné Takács Kincső női C-1 200 méteren pakolt be egy győzelmet, csapattársát és párját, Balla Virágot utasította maga mögé. Kincső örült, hogy a Világkupa-menetelés után végre pihenten tudott odaállni egy versenyre.

„Az a típusú versenyző vagyok, aki pihenten jobban oda tudja tenni magát, jobban tud koncentrálni. Örülök, mert az elmúlt időszakban száz méter után már lehúzták a redőnyt, most száz méter után is ki tudtam hajtani magam” – magyarázta a versenyző.

Férfi K-1 200 méteren is győztest avattak, akárcsak a májusi rangsorolón, ismét a győri Horváth Bence diadalmaskodott Tótka Sándor és Molnár Péter előtt.

„Hogy minek köszönhetem a sikerem? Annak, hogy a Világkupán kaptam egy jókor jött pofont. A B-döntőben olyan időt akartam evezni, ami az A döntőben is megállja a helyét, de rástresszeltem, rosszul rajtoltam, és nem értem utol Birkás Balázst. Az edzőm, Tokár Krisztián változtatott egy kicsit a technikámon, pontosabban nem a technikán, hanem a lapátomon. Pár napja itt Szegeden mentem egy maximum pályát, kézi méréssel 33.89-et eveztem, most a versenyen is ezt az időt értem el, amivel nagyon elégedett vagyok” – mondta Horváth Bence.

Kopasz Bálint megállíthatatlan

A 22 éves versenyző a világbajnoksághoz hasonlóan Tokióban, az előolimpián is oktatta a mezőnyt, nem tudták megzavarni a körülmények, simán nyert K-1 1000 méteren. Rajta kívül pénteken érmet szerzett a Medveczky Erika, Gazsó Dorka összeállítású alkalmi kajakpáros, valamint Suba Róbert is a KL1-es kategóriában.

Hír

“Újra meg akartam mutatni az ellenfeleknek, hogy

engem nem könnyű megverni”

– mondta a 1000 egyes döntő után Kopasz Bálint, akivel csak a szegedi vb-n bronzérmet szerző Fernando Pimenta tudta tartani a lépést, de ő is csak 900 méterig. A hajrában a magyar versenyző húzott “három nagyobbat”, és ezúttal is simán nyert a portugál előtt, a harmadik pedig a német Jacob Schopf lett.

“A körülményeken azért még lesz mit javítaniuk a szervezőknek itt Tokióban. Hullámos a pálya, főleg a felevező sávon, ahol hatalmas a motorcsónak-forgalom is, megfeszített izmokkal kell bemelegíteni, hogy ne boruljunk be, ez pedig sérülésveszélyes. Sok a hal, medúzákat is láttam a vízben, és itt a pályán nem jutottunk jó minőségi ételhez. A szálloda ugyanakkor csúcsszuper, szerencsére jövőre is ott fog lakni a csapat. Három napja érkeztem Japánba, nem volt gondom az akklimatizációval, de ha jövőre sikerül csapatba kerülnöm, akkor érdemes lesz hamarabb kiutaznom – értékelte a helyi körülményeket Kopasz Bálint.

A világbajnokság után két hét alatt mindössze háromszor szállt  hajóba Medveczky Erika, aki ráadásul kedden evezett először párost Gazsó Dorkával. A lányokon látszott, hogy futamról-futamra jobban csúszik alattuk a hajó, a döntőben közel voltak a világbajnok fehérorosz pároshoz, de végül egy apró baki miatt lecsúsztak a harmadik helyre, a lengyel duó mögé.

“A végén csak arra tudtunk koncentrálni, hogy

nehogy beboruljuk a cél előtt

– mondta a nyolcszoros világbajnok Medveczky Erika. – Nem vagyunk összeszokott páros, és jelenleg edzettek sem, rettenetesen elfáradtunk a táv végére, ráadásul nagyobb méretű hajóban is eveztünk, így a cél előtt elkezdtünk billegni. Reggel még csak reménykedtem abban, hogy be tudunk jutni a döntőbe, így most nagyon örülünk ennek a bronzéremnek.”

A pénteki versenynap utolsó érmét Suba Róbert szerezte, aki harmadik lett a KL1-es kategóriában. A számot – a friss világbajnok Kiss Péter távollétében – a korábbi vb-győztes brazil Cardoso Da Silva nyerte. A másik magyar, Juhász Tamás megbillent a döntőben, így nem jutott közel az éremszerzéshez.

C-2 1000 méteren a Kiss Balázs, Dóri Bence duónak sem sikerült a dobogóra lépnie, pár tizeddel elmaradva a bronzéremtől az ötödik helyen végeztek. A hölgyeknél K-1 200 méteren az alig 20 éves Lucz Anna hetedik lett a rendkívül erős mezőnyben.

Női C-1 200 méteren is derekasan helyt álltak a mieink, annak ellenére, hogy Devecseriné Takács Kincső és Balla Virág csak a B-döntőbe tudott bekerülni. Előbbi olyan idővel nyerte meg a futamot, hogy az A-döntőben azzal dobogóra állhatott volna, mögötte pedig párja, Balla Virág másodikként futott be.

Guszti bá’ itthagyott minket

Életének 65. évében elhunyt Kadler Gusztáv, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség alelnöke, a Graboplast Győr Kajak-Kenu szakosztályának elnöke, Győr díszpolgára, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja.

Hír

A lényeg, hogy a csapatodat mindig tartsd egyben – felelted gondolkodás nélkül; amikor a legfontosabb elvekről kérdeztünk. Évekkel később pedig, amikor magas rangú állami kitüntetésben részesültél, azt hangsúlyoztad: tisztában vagy vele, hogy egy ilyen elismerés csak jelképesen a tiéd; valójában annak a közegnek az érdeme, amelyben tevékenykedsz. Mi pedig tudtuk, hogy nem az álszerénység mondatja veled mindezt.

Mi nem egy vállalat vagyunk, hanem baráti társaság”- tetted hozzá az egyértelműség kedvéért. Lételemed volt a közösség, nem csak magánemberként, hanem sportvezetőként is. Aki ismert téged ebben a minőségben, annak arról sem lehetett kétsége, hogy Te erre a hivatásra születtél. Életre szólóan. Annak idején tíz évnyi munkát terveztél ugyan a győri szakosztálynál, mégpedig azzal az elszántsággal, hogy ennyi idő alatt megvalósítod a klub felemelkedését szolgáló célkitűzéseidet. Az elképzeléseidet valóra is váltottad. Egyet kivéve: hogy egy évtized után nem folytatod tovább. Ez a tény viszont valószínűleg Téged lepett meg legkevésbé. Hiszen már akkor pontosan tudtad, hogy „ezt egy életen át kell játszani”, újabb és újabb tervekkel, célkitűzésekkel, még magasabb szinten, még nagyobb felelősséggel. Évtizedeket töltöttél a sportág szolgálatában mint  általános, majd regionális működésért felelős alelnök. A mellkasodban persze mindvégig  sportolószív dobogott. Olyan, amelyiket a teljesítmény, a győzelem utáni vágy vezérel. Amelyikkel egyetlen érdemrend, egyetlen tisztikereszt sem feledteti az olimpiai szerepléstől való „megfosztottság” bánatát. És amelyik sosem adja fel…. Most sem ez történt, tudjuk jól. A legkiválóbbak kitartásával küzdötted végig a finist.

Az én helyzetemben most nem egyszerű kategória távolabbi tervekről beszélni” – mondtad egy évvel ezelőtt. De ez korántsem jelentette azt, hogy ne lett volna a tarsolyodban néhány újabb álom. Többek közt például egy nemzetközi szintű győri versenypályáról. Tudod, mi úgy tekintünk ezekre az álmokra, mint a nekünk hagyott örökségedre. Amelyből a példádhoz és az emlékedhez méltóan újabb eredményeket lehet majd teremteni. Közös erővel. Úgy, ahogy Te vallottad.

Hiányozni fogsz a csapatból…

Ugye, drukkolsz majd nekünk odaátról?…